Utolsó frissítés: 2020-07-15

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

SZÍNES OTTHON

Épinfó - Blog

< >

Pár szempont az utólagos hőszigeteléshez

Szakmagyakorlás 2013. 06. 20.

Házunk, lakásunk hőszigetelésével sok energiát megtakaríthatnánk. Miért nem hőszigetelünk mégsem?

Mondhatnánk: nincs rá pénz, ahogy több más dologra sem. Azonban az utólagos hőszigetelés egy olyan speciális építési munka, amelyre valahol mégiscsak van fedezet: a költségét részletekben, a fűtési számlában havonta kifizetjük. Ha ugyanezt az összeget két részre bontva fizetné - kisebb fűtési költséget + a hőszigetelésre felvett hitel törlesztő részletét - a tulajdonosnak végül is mindegy lenne, mire fizet. Szükség lenne ilyen jellegű, folyamatosan igénybe vehető konstrukciókra. Kevés az a néhány, erre a célra kiírt pályázat.

Szintén elősegítené az utólagos szigetelést, ha nem terhelné – legalább részben - a hőszigetelő anyagra és a munkadíjra rárakódó áfa. Korábban már volt egy hosszabb időszak, mikor a lakásépítés hasonló módon támogatást kapott. Ha egy munka nem készül el, akkor abból egyébként sem képződik áfa. Viszont ha több az ilyen építési megbízás, a vállalkozások által befizetett más adónemekből, járulékokból többlet keletkezhetne.

A jelenlegi jogszabályok kedvezőek az utólagos hőszigetelés szempontjából.

Az OTÉK 35§ (8) pontja alapján:

Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.

Bár kissé bizonytalan a második mondat megfogalmazása, de úgy lehet értelmezni, hogy a meglévő beépítettség a szigetelő anyag vastagságával túlléphető. Arra, hogy maximum mennyi lehet az utólag elhelyezhető vastagság, nincs adat a szövegben. Az oldalhatáron álló beépítésnél viszont, ha az épület közvetlenül a tekehatáron áll, probléma az oldalhatárra kerülő fal hőszigetelése. A 35. § (1) szerint:

„Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie.”

Ez alapján egyértelműnek tűnik, hogy a hőszigetelés sem kerülhet át a szomszéd telekrészére.

Azt egyébként igazságtalannak érzem, hogy az új építésű házaknál fokozott hőszigetelési igény esetén nem kaphat engedményt az építtető – az előbbiekhez hasonló módon - a beépítettség túllépésére. Ez főleg alacsony (15-20%-os) beépítettség esetén kedvezne a vastagabb hőszigetelésnek.

Szintén előnyös az építtető számára, hogy az utólagos hőszigeteléshez nem kell építési engedély.

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közé tartozik a

„Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása”

Mikor annak idején ez bekerült a jogszabályok közé, a szakma eléggé a nemtetszését fejezte ki, és joggal. A homlokzat színe, felületképzése, a nyílászárók anyaga, színe, osztása alapvetően meghatározzák az épület külső megjelenésének jellegét, amely ennek a jogszabálynak az értelmében kizárólag az építtető – jó vagy rossz – ízlésére van bízva. Társasháznál, a lakók egyet nem értése vagy például az időben eltérő ablakcserék, felújítások esetén akár teljes zűrzavar is kialakulhat.

Mindenesetre tény: mód van arra, hogy az utólagos hőszigetelés építész közreműködése nélkül valósuljon meg. Egyszerűbb épületeknél talán nincs is erre szükség, egy bonyolultabb épület hőszigetelésénél viszont számos probléma felvetődhet.

Saját családi házunk kapcsán például már sokszor felvetődött bennem, mivel is járna, ha nekiállnánk hőszigeteltetni?

A legkisebb költséget az jelentené, ha csak a homlokzati falfelületet hőszigetelnénk le. Mivel tetőtérbeépítéses házunknak kevés földszinti fala, viszont sok üvegfelülete van, ezért önmagában csak ezzel nem sok energiát takarítanánk meg.

Nyílászárók, árnyékolók

Az ablakcsere nélküli hőszigetelés már önmagában is probléma. A homlokzatvakolat már eleve rátakar a tokszerkezetre, és ha arra még szeretnénk ráfordítani egy minimális, legalább 2 cm-es hőszigetelést (a hőhíd elkerülése érdekében), már alig látszik valami a tokból. A másik, hogy az ablak elé elhelyezett redőny-, szúnyogháló sín miatt ezt a beforduló hőszigetelést nem is lehet az ablak tokszerkezetéig elvinni - így máris hőhíd keletkezik. Tehát célszerű lenne kicseréltetni az összes ablakot, teraszajtót, a hozzá tartozó árnyékolókkal együtt. Ha a nyílászárók felülete fokozottan nagy, sőt a ’80-as évek divatjának megfelelően még osztásokkal is ellátott, akkor ez már egy jelentős plusz költség.

Lábazat

Az alápincézett épület műkő lábazatának felső szintje a teraszok környezetében több helyen is a földszinti padlóvonal fölé nyúlik. Szintén a hőhíd elkerülése érdekében ezért a teljes lábazatot is hőszigeteltetni kellene.

Ablakpárkányok

Ugyancsak cserélni kellene az összes meglévő műkő ablakpárkányt, mert hőhidat jelentenek.

Ereszdeszkázat

Az akkori szokásoknak megfelelően oldalsó és alsó ereszdeszkázattal ellátott, nagyméretű, zárt eresz készült, amely a tetőtéri térdfalat teljes mértékben takarja. Így csak az eresz elbontását követően tudnánk a tetőtéri fal hőszigetelését megoldani.

Tetőszerkezet

A tetőtérbeépítés annak idején 12 cm Isolyth ásványgyapot hőszigeteléssel és 5 cm-es átszellőztetett légréssel készült. Több előnnyel is jár, ha a tetőtér utólagos hőszigetelését kívülről végezzük, mert

  • ha belülről hőszigetelünk, csökken a belmagasság, ezzel együtt a hasznos alapterület;
  • a csökkenő belmagasság a használhatóság rovására mehet;
  • a beltéri munkák akadályozzák a lakhatóságot;
  • külső hőszigetelés esetén nincs korlátozva az elhelyezhető hőszigetelés vastagsága: a ma már hozzáférhető páraáteresztő alátéthéjazatnak köszönhetően a korábbi átszellőztetett légrés is kitölthető hőszigeteléssel, továbbá az un. Xps bakokkal a meglévő szarufa hőhídmentesen igény szerint magasítható.

A tetőszerkezet megfelelő hőszigetelésére lenne módunk, nálunk viszont egy esztétikai probléma is adódik: kétlakásos házról lévén szó, ha csak az egyik házrészt hőszigeteljük, a hőszigetelés megnövekedett vastagsága az összefüggő tetőfelületben szintkülönbséget hoz létre.

A ’80-as, ’90-es években számos bonyolult, szokatlan formájú ház épült. Ha szakszerűen szeretnénk hőszigetelni, a hasonló problémákra, ezek költségvonzatára érdemes előre számítani. 

< >

Szakkönyv

Régiből újat - Bútorfelújítás mindenkinek

Lakberendezés 2020. 07. 16.
A bútorfestés nem olyan nagy ördöngösség ám! Kezdőként a legfontosabb, hogy legyen egy alaptudásod az eszközökről, festékekről és az egész folyamatról, az egyes lépésekről. Ebben a könyvben segítséget kapsz mindhárom lépéshez: a kereséshez, az ötletekhez és a gyakorlati megvalósításhoz egyaránt

Rend a lelke mindennek! - Ötletek, praktikák, titkok a rendezett otthonhoz

Lakberendezés 2020. 02. 29.
A legtöbben felesleges kacatoktól és lomoktól mentes, rendezett környezetre vágyunk, ám a rendrakásnak már a gondolata is feszültséget vált ki. A szerző hasznos tanácsokat és szempontokat kínál, hogy mi alapján dönthetjük el, mi az, amit érdemes megőriznünk, és mi az, ami nélkül prímán megleszünk, legyen szó akár a konyháról, a hálószobáról vagy a gyerekek birodalmáról.

Építészeti hagyományunk nyomában

Népi építészet 2020. 01. 18.

Tanulmányok a népi építészet és a településnéprajz köréből 1974-2018

 

A kötet Gráfik Imre néprajztudós, muzeológus a népi építészet, településnéprajz és a szabadtéri néprajzi muzeológia tárgyban írott fontosabb tanulmányait tartalmazza


Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?