Fürdőszoba méretek, alaprajzok

Utolsó frissítés: 2021. 06. 23.

A fürdőszobának – hasonlóan a konyhához – kiemelt szerep jut az építkezés, felújítás során. Nem véletlenül. Egy szobát ízlésünk szerint viszonylag könnyen átrendezhetünk, átfesthetünk, vagy néhány kiegészítővel, új színekkel akár divatossá is tehetjük. A fürdőszobával más a helyzet, előfordulhat, hogy a burkolatok, a beépített berendezések akár évtizedekig változatlanul maradnak. Jelentős költséggel jár, ha bárminek a helyét meg szeretnénk változtatni, vagy ha meguntuk és átalakítanánk.

JOGSZABÁLYOK

Nem engedélyköteles munka révén számos épületfelújítás, lakásátalakítás zajlik le szakember – építész, belsőépítész, lakberendező - közreműködése nélkül. Legtöbbször a fürdőszoba átalakítására is sor kerül. Kérdés, figyel-e ilyenkor valaki a megfelelő jogszabályok betartására? A tulajdonos, mikor kijelöli a fürdőszoba, illetve a berendezési tárgyak helyét, talán nem is tudja, hogy vannak ilyen rendelkezések. Ez egyébként nem is jelent számára különösebb problémát, amíg csak ő és a családja használja a fürdőszobát, de ha lakáseladásra kerül sor, vagy a szomszédoknál beázás történik, már okozhat gondot.

Pár éve láttam egy leválasztást, ahol egy nagyobb lakásból két egyterű, egyszobás lakást alakítottak ki. Az építtető szerette volna, hogy a lehetőségekhez képest minél nagyobb legyen a szoba használható területe, így az alvóhely (1,40 m-es belmagassággal galériának éppen nem nevezném), mindkettőnél a fürdőszoba fölé került. Ennél az átalakításnál több, jogszabályba ütköző probléma is felmerült:

• A fürdőszobánál minimum 2,20 m átlagos belmagasságot kell tartani. Itt ez a méret nem volt meg, annak érdekében, hogy az ágy felett valamivel több hely maradhasson;
  
• Olyan helyiségből, ami élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgál,  WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat (korábban a jogszabály a lakásoknál kivételt tett, de ez már megszűnt). Itt a fürdőszoba (természetesen WC-vel) közvetlenül a teakonyha részből nyílt;
  
• Biztosítani kell a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési lehetőséget. A két, WC-vel, mosógéppel is felszerelt fürdőszobának nemes egyszerűséggel egyáltalán nem volt szellőzése, mivel probléma lett volna kivezetni a szellőzőcsövet a homlokzati falon.

A teljesség igénye nélkül még néhány szempont a 253/1997 Korm. rendeletből (OTÉK):

• Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni;
  
• A víz- és csatornavezetékek megfelelő elhelyezéséhez érdemes áttanulmányozni az OTÉK 76. és 77. §-át is.

FÜRDŐSZOBA MÉRETEK

Miből induljunk ki, mekkora legyen a fürdőszoba? A minimális méretre pillanatnyilag nincs külön előírás. Két alapvető szempontot vegyünk figyelembe: egyrészt, hogy milyen fajtájú, méretű berendezéseket szeretnénk elhelyezni a helyiségben, másrészt, hogy ezek használatához hagyjunk elegendő helyet. Hiába ugyanis a legszebb csempeburkolat, a drága szaniterek, ha csak a kész fürdőszobában szembesülünk azzal, hogy az egyes berendezések használata kényelmetlen.

• A kádak mérete nagyon tág határok között mozoghat. Divatos ma a sarokkád, de a szimmetrikus változat, nagy helyigényével csak egy tágasabb fürdőszobában fér el. Ha nincs ekkora helyünk, de mégis ragaszkodunk a dekoratív sarokkádhoz, választhatunk aszimmetrikus kádat, amely látványra hasonlóan jól mutat, de lényegesen kisebbek a méretei.
  
• A zuhanykabinnál is több lehetőségünk van. A hagyományos megoldás sokféle méretben, formában kapható, de ma nagyon népszerű a zuhanytálca nélküli épített zuhanykabin is, ahol a vízelvezetés a burkolattal egy szintbe épített zuhanyfolyókával oldható meg. Ha nincs hely a zuhanykabinra, a zuhanyzás a fürdőkádban is megoldható: a legtöbb kádhoz - még sarokkádakhoz is - felszerelhető kádparaván.
• A mosdó a fürdőszoba nélkülözhetetlen eleme, amely számtalan változatban, praktikus rakodófelületekkel kiegészítve is beszerezhető. Dönthetünk a szimpla vagy a nagyobb helyigényű dupla mosdó mellett. Nem árt tudni, hogy a mosdó használata akkor kényelmes, ha úgy helyezzük el, hogy a tengelye a faltól legalább 45 cm-re kerül. Ha két mosdót szeretnénk egymás mellett, akkor a tengelyük között 90 cm legyen. Számítsunk arra, hogy ha kész dupla mosdót vásárolunk, akkor ezeknél többnyire nincs ekkora távolság a két mosdó között.
• Véleményem szerint praktikus, ha WC is van a fürdőszobában, de az a tapasztalatom, ez sokaknál ízlés dolga. Ne felejtsük el azonban, hogy ha a lakásunkban 2 lakószobánál több van, létesítenünk kell egy külön WC helyiséget is. A WC berendezés tengelye a fal burkolt felületétől legalább 35, de inkább 40 cm-re legyen! Ha falsík alatti öblítőtartályt szeretnénk beépíttetni, akkor ennek a helyigényével is számolni kell (17-20 cm vastag szerelőfal).
  
• Ugyanígy célszerűnek tartom a bidé elhelyezését is. Ugyanakkora helyet igényel, mint a WC. A két berendezés tengelye között tartsunk legalább 70 cm távolságot.
• Kisebb lakásokban a mosógép sok esetben a fürdőszobába kerül be. Ilyenkor hagyjunk helyet a szennyes ruha tárolására is. Egy családi házban azonban sok előnnyel járhat, ha egymás zavarása nélkül, külön helyiségben tudjuk lebonyolítani a mosást, szárítást, vasalást, háztartási helyiséget alakítunk ki.
  
• Ugyancsak megfelelő méretű szabad falfelületet igényel a többféle szélességi méretben kapható törülközőszárító radiátor is.

FÜRDŐSZOBA ALAPRAJZOK

A fürdőszoba méretek között nagy különbségek lehetnek, a berendezési tárgyak fajtájától, méretétől függően. Néhány példa, a méretek érzékeltetésére:

Kisméretű, mindössze 2,56 m²-es fürdőszoba, csak a legszükségesebbek - kád és mosdó – részére

Ha a kád helyett zuhanyfülke készül, a közel hasonló alapterületre befér a WC is. Természetesen, ha van rá mód, inkább 90/90 cm-es zuhanykabint építsünk be

Zuhanyzó épített zuhanykabinnal, mosdóval, WC-vel, 4,12 m² alapterületen

4,0 m² körüli alapterületen a kád és a mosdó mellett a WC és mosógép számára is helyet tudunk biztosítani

Nagyobb méretű, bidével, zuhanykabinnal is kiegészített fürdő

6-7 m² közötti fürdőszoba, aszimmetrikus sarokkáddal, mosógéppel

7,70 m2 alapterületű fürdőszoba pultra helyezett dupla mosdóval, épített zuhanykabinnal

Fürdőszoba 8,08 m² alapterülettel, sarokkáddal, épített zuhanykabinnal, dupla mosdóval (méretek: 2,65 x 3,05 m)

7,48 m² alapterületű (3,05 x 2,45 m) fürdőszoba, épített zuhanykabinnal

KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS A FÜRDŐSZOBÁBAN IS

A burkolatok, szaniterek piacán formailag, felszereltségben ma már hihetetlen nagy a választék, mindenki ízlése, pénztárcája szerint válogathat. A választásnál sokszor az esztétikai szempontok döntenek. A teljesség igénye nélkül pár dolog, amire a későbbi üzemeltetési költségek csökkentése érdekében érdemes figyelni, és ha szükséges, valamivel többet beruházni:

• A fokozott víztakarékosságot a csaptelepek, öblítő rendszerek fejlesztésénél a gyártók ma már kiemelt fontosságú feladatként kezelik. A víztakarékos perlátorral, a szenzoros csapteleppel nemcsak a víz- és csatornaszámlát, de a vízmelegítésre fordított energia mennyiségét is csökkenteni lehet. Az érzékelőkkel ellátott, akár az épületfelügyeleti rendszerhez is csatlakoztatható csaptelepek ma már nemcsak a közintézményekben, de a háztartásokban is megjelentek.
• Ha speciális, szennyeződést taszító mázfelülettel ellátott szanitereket választunk, a könnyű tisztíthatóság révén csökkennek az üzemeltetési költségek, kevesebb lesz a felhasznált víz- és a tisztítószer mennyisége.
  
• A csempe- és padlólap divat nagyon gyorsan változik, esztétikai szempontból, sajnos, a legszebb fürdőszoba is gyorsan avul. Érdemes meggondolni a természetes kőburkolat alkalmazását.

HA NAGYOBB FÜRDŐSZOBÁT SZERETNÉNK

Az utóbbi évek divatos fürdőszoba berendezései nem éppen helytakarékosak. Egy olyan fürdőszoba, amelyben szabadonálló kádat, pultra épített dupla mosdót, épített zuhanykabint szeretnénk elhelyezni, nagyobb alapterületet igényel, mint a korábbi példák. Az alábbi képen látható fürdő alapterülete például közel 11,00 m² (a nyitóképen ennek a fürdőszobának a látványterve látható):

 Nagyobb méretű fürdőszoba - épített zuhanykabin, szabadonálló ovális kád, pultra ültetett dupla mosdó, falsík előtti öblítőtartály

Néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni:

• A szabadonálló kádat - ahogy a neve is mutatja - térbe kell állítani. Ha nem is kell akkora helyet hagyni a kád körül, hogy körbe lehessen járni, de a tisztántarthatóságot biztosítani kell, így nem lehet közvetlenül a fal mellé tenni. Ha nincs elég hely erre, vannak beépíthető ovális kád típusok is.
• Pultra ültethető mosdó esetén a pult alaprajzi méreteit és magasságát akkor célszerű meghatározni, ha már kiválasztottuk a mosdót, mert nagyon sokféle formájú mosdó kapható, a legkülönbözőbb magassági és szélességi méretekkel. A beépítési magasságnál arra kell figyelni, hogy a mosdót akkor kényelmes használni, ha a teteje a padlóhoz képest cca. 80 cm magasra kerül. Tehát, ha a ráépíthető mosdó magassága például 15 cm, akkor a mosdópult felső szintje a padlóburkolattól 65 cm-re kerüljön, különben kényelmetlen lesz használni. Ha dupla mosdót szeretnénk, különösen egy nagyobb fürdőszobában már érdemes figyelembe venni, hogy a mosdók tengelye között legalább 90 cm legyen.   

HA KESKENY A FÜRDŐSZOBÁNK

Ha egy keskeny – 2,00 m körüli szélességű - fürdőszoba mindkét hosszanti falára berendezéseket helyeznénk, nem maradna közöttük a használathoz elég hely. Egy ilyen fürdőszoba inkább „L” alakban rendezhető be. 

A WC HELYISÉG MÉRETE

 WC helyiség pultra helyezett kézmosóval

Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozom használhatatlan méretű WC helyiségekkel. Az ok valószínűleg az, hogy mivel számos lakás, üzlethelyiség, étterem átalakításához, felújításához nincs szükség építési engedélyre, így ezek a munkák úgy készülnek el, hogy nem vesz részt bennük szakember, a tulajdonos, vagy a kőműves maga dönti el, mekkora lesz a helyiség.

Valahogy bekerülhetett a köztudatba, hogy erre a célra elég a 80x100 cm-es méret. Nem elég. Felfalazva talán megfelelőnek is tűnik, de miután elhelyezik benne a berendezést és sok esetben a falsík előtti öblítőtartályt, majd leburkolják, az ajtóig alig több mint 20 cm marad. Ez így nyilvánvalóan nem alkalmas a használatra. Ugyanúgy, ahogy az a WC helyiség sem, amelynek szélességi méretét a korábban általánosan alkalmazott, ragasztott tokos beltéri ajtó 75 cm-es tokkülmérete határozta meg.

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az OTÉK 99. §-a tartalmazza a „Tisztálkodó helyiség és illemhely” létesítésével kapcsolatos előírásokat. A (2) pont foglalkozik a WC helyiség méretével (természetesen általános esetben, ha nincs szükség akadálymentes kialakításra). Eszerint:

„Az illemhely mérete 0,90x1,20 m-nél – befelé nyíló ajtó esetén 0,90 x 1,60 m-nél - kevesebb nem lehet.”

A rendelet nem utal rá, hogy ezen a méreten belül mi helyezhető el. Ha viszont megnézzük az egyes berendezési tárgyak használatához szükséges helyigényt, ez a 90x210 cm-es méret alig több annál, mint ami a WC berendezés használatához szükséges. Csoportos mosdókban a kézmosás általában külön helyiségben történik, de lakásoknál inkább a WC-n belül helyezzük el a kézmosót is. Célszerű tehát a méretek meghatározásánál figyelembe venni a kézmosó, illetve a falsík előtti öblítőtartály szerelőfalának a helyigényét is.

Néhány elrendezési lehetőség:

A WC berendezéssel szemközti falra szerelt kisméretű mosdó, falsík mögötti öblítőtartály

Kézmosási lehetőség pultra szerelt mosdóval

Ha a kisméretű kézmosó helyett inkább pultot és pultra ültethető mosdót szeretnénk, ez nagyobb helyet igényel. A pultos elrendezésnél különösen fontos, hogy ne csak a berendezési tárgyakra gondoljunk, hanem az utólag szerelhető tokos ajtóra is: a válaszfalazáskor úgy határozzuk meg az ajtónyílás helyét, hogy később a pult mellett elférjen az utólag felszerelt tokborítás is.

Ha nincs padlófűtés, és radiátort is el kell helyeznünk, érdemes a helyiség szélességét a radiátor helyszükségletével megnövelni.

Az ajtók elhelyezéséhez még egy szempont: a 75 cm névleges szélességi méretű, utólag szerelhető tokos beltéri ajtók tokbelmérete (az átjárható, szabad nyílásméret) típustól függően valamivel több (például 67, 69 cm), mint a korábbi ragasztott tokos ajtóknál megszokott, a közlekedéshez szükséges 60 cm. A berendezési tárgyak elhelyezésénél figyeljünk arra, hogy ha nem is a teljes nyílásméret, de legalább a 60 cm-es sáv maradjon szabadon (a mellékelt ábrákon 75 cm névleges méretű, 60 mm széles tokborítású ajtóból és 53 cm-es WC berendezésből indultam ki).

Ha rövidebb, de szélesebb hely áll rendelkezésünkre, a kézmosó a helyiség oldalfalán is elhelyezhető, vagy alkalmazhatunk sokféle változatban kapható sarokmosdót is:

Szimmetrikus sarokmosdóval felszerelt WC helyiség

Végül megnéztem, mennyi hely szükséges abban az esetben, ha a kézmosót a WC berendezés mellé szereljük fel:

Ennek a változatnak lett a legnagyobb a helyigénye.

Kapcsolódó cikk: A szanitermodul »

Szabó Adrienn építész tervező