NAPHÁZ Építésziroda Kft.  

 

Épinfó szakmai katalógus

Energia megtakarítás

Energia megtakarítás

 

Kezdőlap
Témakör lista
Partnereink
Médiaajánlat
Kapcsolat
Újdonságok

Egyéni keresés

 

AKTUÁLIS

Tartalom:

Energia megtakarítás

Építési jog

Építész kreditpontos továbbképzés

ÉTDR

Gyártói hírek, cikkek

Hírek

Ingatlan

Programajánló - Építészeknek

Szakcikk


HIRDETÉS

SZAVAZÁS

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

A szavazás állása
Eddigi szavazások

KatalógusAktuálisSzakcikkWebáruházSzakkönyvBlog

Aktuális kezdőlap   Katalógus kezdőlap
Üzenet a szerkesztőnek: naphaz@naphaz.hu

Épinfó-Aktuális

Energia megtakarítás

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Következő


| 2017. 03. 06. |






A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete a tetők rossz állapotára hívja fel a figyelmet

Budapest, 2017. március 6.: Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra, miközben csak a tető hőszigetelésével fűtésszámlánk akár 10%-át is megspórolhatjuk, ami országos szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet havonta a fűtési időszakban. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete az energiahatékonysági világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be: azok 80%-a ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul, vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is számottevő energia távozik feleslegesen.

Az energiahatékonyság kérdése nem úri muri

Ma van az energiahatékonysági világnap, melynek célja felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy Földünk készletei végesek, és az energiapazarlásnak komoly következményei lesznek. Ha ez a felvázolt nem is oly’ távoli jövő mégis túl távolinak tűnik ahhoz, hogy mindennapjaink részévé váljon az energiahatékonyság, rezsiszámlánkon biztosan érezzük, ha otthonunk energiapazarló. Egy friss felmérés szerint ugyanis Magyarországon mindössze minden ötödik lakás állapota megfelelő energiahatékonysági szempontból. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes odafigyelnünk arra, hol szökik a meleg házunkból.

A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk

Március 6-a 1998 óta az Energiahatékonyság Nemzetközi napja, amelynek célja, hogy a tudatos energiafelhasználásra ösztönözzön. Az épületek energiahatékonysága azt jelenti, hogy kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint az energiahatékonysági beruházás előtt.

A szigeteletlen falak, tetők, az elavult fűtőberendezések és a korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen az üvegházhatás legalább 50%-áért a CO2 kibocsátás felelős, így energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz. A növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt pedig a klímaváltozás öngerjesztő folyamattá válik.

Füstbe ment rezsi: a tetőn át távozik az elpazarolt energia negyede

A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a padlón, 25%-a pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m² tető szorulhat felújításra több mint 2 millió családi házon. Megfelelően hőszigetelt tető esetén korábbi fűtésköltségünk akár 10%-át is megtakaríthatjuk. Így, ha azt vesszük, hogy egy átlagos, nem energiahatékony családi ház fűtésköltsége elérheti az 50.000 forintot is havonta, akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is hasonló nagyságrendben csökkentené” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.

Nem mindegy, milyen tető van a fejünk felett

2018. január 1-én lép hatályba az a jogszabályi szigorítás, melynek értelmében már a tisztán önerős építkezések esetén is az épületek energiahatékonysági jellemzőire vonatkozó új előírások alkalmazandók. Az előírt U-érték (hőátbocsátási tényező) a minél alacsonyabb lambda (hővezetési tényező) értékű és/vagy nagyobb beépítési vastagságú hőszigeteléssel tartható be.

A Tető Építők Egyesülete azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy tényleg a várt eredményeket hozza a felújításba fektetett pénz és energia, nem elég az, ha minőségi anyagokat használunk, fontos szerepe van a tervezésnek és a kivitelezés minőségének is.

„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy 5-6 éves tetők a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt javításra szorulnak” – mondta Nemes András okl. építőmérnök, a Tető Építők Egyesületének tiszteletbeli elnöke, hozzátéve: „Ha a tető rosszul kivitelezett, nagyon nehéz és költséges kijavítani. Amennyiben azonban megfelelő rétegrenddel, minőségi, megfelelő műszaki paraméterrel rendelkező anyagokkal, szakszerű kivitelezéssel készül és jól átszellőztetett, akkor egészen biztosan jól működő, energiahatékony tető lesz a fejünk felett.”

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Épületfelújítási munkák
- Utólagos hőszigetelés
- Hőszigetelés, hőszigetelő, hővédő termékek

| 2017. 01. 13. |

Hőkamerás felvétel
Hőkamerás felvétel



Knauf Insulation: a meleget úgy tudjuk benntartani, ha tudjuk, hol akar távozni

Az idei télen a magyar családok 40%-a havi 30 ezer forintnál is többet költött fűtésre, 15%-uk pedig 45 ezer forint feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona melegére költeni. Ennek ellenére, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből az derült ki, hogy 10-ből mindössze 2 ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. A felmérés rávilágít arra is, hogy a hideg elleni védekezés legelterjedtebb, „barkács” megoldásait – mint az ablakpárna, hővisszaverő fólia, szigetelőcsíkkal körbefuttatott nyílászáró – egyre kevesebben alkalmazzák, a többség pedig hatékony és végleges energiahatékonysági megoldást keres: a megkérdezettek 70%-a úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.

A lakosság a legnagyobb energia-fogyasztó

Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át a lakossági fogyasztás teszi ki. Ez évi kb. 4.500.000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az ország lakóépületeinek éves energiafelhasználása vetekszik az ország nagyerőműveiben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével. Az idei télen január 7-én volt a legnagyobb a hazai földgázigény, az FGSZ adatai szerint az ország teljes napi fogyasztása meghaladta a 69 millió köbmétert. A földgázszállító társaság tájékoztatása szerint egy átlagos, közepesen hideg – nulla Celsius-fokos napi középhőmérsékletű – téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter között mozog. Ilyenkor a teljes hazai fogyasztás mintegy 80-90 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki.

A rezsink nagy része fűtésre megy

A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország 550 fő megkérdezésével készített (január 4. és 10. között, online, nem reprezentatív) felmérést arról, hogy mennyit költünk fűtésre és energiahatékonysági szempontból milyen állapotban vannak otthonaink. A felmérésben megkérdezettek 46%-a családi házban, 19%-a téglaépítésű társasházban, 3,5%-a könnyűszerkezetes családi házban, 16,6%-a pedig panelházban lakik.

A szigetelőanyag gyártó és a portál felmérésében megkérdezettek 49%-a tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlan tulajdonos nyilatkozott úgy, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban a családok 22%-a fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya 25%-ra nőtt, míg azoknak a tábora, akiknek akár havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük 3%-kal, 15%-ra nőtt. A felmérésből kiderül az is, hogy azok, akik családi házban laknak, még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.

„Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája az átlagkereset negyedét kiteszi, amely még nem tartalmazza a többi rezsiköltséget, akkor sajnos megalapozottan beszélünk energiaszegénységről. Felmérésünkből ugyanakkor kiderül az is, hogy a magyar lakóingatlanok mindössze 18%-a hőszigetelt teljes körűen, tehát 10-ből 8 ingatlanon egyáltalán nem vagy csak részben végezték hőszigetelést. Az ingatlanok 21%-a esetében hőszigetelt a homlokzat, 5,5%-uknál a tetőtér, miközben 44,4%-ukon semmilyen hőszigetelés nincsen” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Minél később szigetelünk, annál többet veszítünk, hiszen egy ingatlan megfelelő szigetelésével bizonyítottan akár fűtésköltségünk 40-50%-át is megspórolhatjuk. Ahhoz azonban, hogy ezt egyre többen el tudják végezni, megfelelő állami támogatásra van szüksége a lakosságnak” – tette hozzá a szakember.

Fókuszban a családi házak

Az állami támogatás szükségességét a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország mostani felmérése is igazolja, hiszen a megkérdezettek 71,6%-a nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, hőszigetelné otthonát, ugyanakkor 33,3%-uk csak támogatás igénybevételével tudja azt megtenni.

Magyarország lakosságának 70%-a, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás. A családi ház állomány közel ¾-e 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazarlásának körülbelül 80%-áért ezek az épületek a felelősek. Pedig, ha egy energiapazarló családi házat 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40%-kal csökkenthető, így egy 90-100 m²-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15.000 forinttal is csökkenhet.

„A nagyobb megtakarítási potenciál ellenére az eddigi energiahatékonysági támogatások elenyésző része volt elérhető a családi házakra, ezért bízunk benne, hogy az év végén bejelentett, a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó program forrásából döntő részben a családi ház tulajdonosok részesülhetnek majd” – mondta Aszódy Tamás.

A meleget úgy tudjuk benntartani, ha tudjuk, hol akar távozni

Ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett kevesebb energiát fogyasztunk. A Knauf Insulation felmérésben megkérdezett családok 67%-a szerint a meleg a nyílászárókon keresztül „szökik meg”, míg 41%-uk szerint a szigeteletlen falakon keresztül, 24%-uk szerint a szintén szigeteletlen mennyezeti födémen, 17%-uk szerint pedig a padlón át. Éppen ezért, az energiahatékonysági felújítások javasolt sorrendjét különösen fontos betartani. Először a rossz állapotú nyílászárókat cseréljük ki, majd a hőszigetelést végeztessük el, végül pedig a gépészetet cseréltessük ki.

A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ennek megállapításához érdemes energetikai auditot végeztetni, amelynek keretében szakember ad tanácsot arról, hogy a homlokzatot vagy a tetőteret, esetleg kombinált módon szükséges-e szigetelni. Így elkerülhetjük, hogy feleslegesen költsünk, energiahatékonysági beruházásunk pedig sokkal hatékonyabb lesz és hamarabb megtérül.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Hőszigetelés, hőszigetelő, hővédő termékek
- Homlokzati hőszigetelő rendszerek
- Utólagos hőszigetelés

| 2016. 10. 25. |

Garázsfödém alsó hőszigetelése ásványgyapot lemezekkel
Garázsfödém alsó hőszigetelése ásványgyapot lemezekkel



A hideg idő beköszöntével egyre fontosabbá válik a fűtési költségeken történő spórolás, aminek lehetőségét nagyban meghatározza az épület hőszigetelése. A falak, a homlokzat és a tető szigeteléséről sokat lehet hallani, de mi a helyzet a talpunk alatt? Márpedig a garázzsal vagy pincével rendelkező épületeknél külön figyelmet igényel a pince/garázsfödémek jó hőszigetelése is.

Az alápincézett vagy garázzsal rendelkező épületek esetén – legyen az lakás, családi ház, irodaépület vagy bevásárlóközpont – az alsó helyiség általában nem, vagy csak kissé fűtött. Az energiatakarékosság és a fűtési költségek faragása mellett a földszinti helyiségek komfortos, kellemes légkörének megteremtése érdekében is fontos, hogy a garázs- vagy pincefödémek megfelelően legyenek szigetelve. A födémek szigetelésének köszönhetően a fűtetlen alsó helyiségekből nem árad fel a hideg, a födém feletti térből pedig elenyésző a megszökő hő mennyisége.

A szigetelőanyag kiválasztásakor az anyag hőszigetelő tulajdonságain kívül egyéb műszaki és esztétikai paramétereket is érdemes figyelembe venni. A szóban forgó fűtetlen vagy csak temperált terek szigetelésénél például fontos tényező a levegő páratartalmának ingadozása, ezért meg kell győződni arról, hogy a kiválasztott szigetelőanyag páraáteresztő képessége megfelelő legyen. Egy garázs vagy parkoló esetében például az alkalmazott anyag hangszigetelő, hangelnyelő képessége is fontos, mivel így az adott földszinti tér zajszintje is csökken, például nem szűrődik ki a garázsban/parkolóban lévő járművek hangja.

Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor zárt terű, lefelé hűlő födémek hőszigetelésére kiválóan alkalmas anyag lehet a kőzetgyapot lemez. A kőzetgyapot lemezek méret- és alaktartó tulajdonságuknak köszönhetően nem zsugorodnak, nem csak jól hangszigetelnek, hanem hangelnyelő képességük is kiemelkedő, teljes keresztmetszetükben víztaszítóak, miközben páraáteresztő képességük gyakorlatilag a levegőével megegyező.

Végezetül a tűzvédelmi előírásokat és követelményeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, főleg abban az esetben, ha a szigetelt födém alatti tér egyben egy épület esetleges menekülési útvonala is. Alapesetben is, de jelen példa tekintetében még fontosabb, hogy ilyenkor a födémszigetelés tűzálló legyen. Az erre a célra legmegfelelőbb kőzetgyapot lemez nem éghető, hő hátására füstöt nem fejleszt, nincs égve csepegése, és képes a tűz terjedését megakadályozni.

További fontos és praktikus szempont, hogy a speciális üvegfátyollal kasírozott kőzetgyapot lemezeknél a már említett előnyös műszaki, tűzvédelmi tulajdonságaik mellett az üvegfátyol borítás gátolja az esetleges kiporzást, a beépítést követően is látható lemezek esztétikus látványt nyújtanak, illetve a felerősítés után üvegfátyollal ellátott felületük egy- vagy több rétegben közvetlenül festhető.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Hőszigetelés, hőszigetelő, hővédő termékek

| 2016. 09. 19. |

A ROCKWOOL Hungary Kft. tapolcai gyára
A ROCKWOOL Hungary Kft. tapolcai gyára



A világ energiafelhasználása egyre növekszik, a legnagyobb energiatakarékossági lehetőséget pedig épületeink kivitelezése rejti magában. Ennek tükrében az energiatakarékos fenntartáshoz és üzemeltetéshez elengedhetetlen, hogy a legkörültekintőbb módon válasszuk meg a megfelelő alapanyagot. A ROCKWOOL Hungary Kft. tapolcai gyárában magyar alapanyagból, hazai munkaerővel készül a környezetvédelmi szempontból is előnyös kőzetgyapot hőszigetelő-anyag.

Az Európában elfogyasztott energia mennyiség több mint 40%-át épületek, házak használják fel. Az épületek az elsődleges CO2 kibocsátók, nagyobb arányt képviselve, mint a közlekedés, illetve az ipar. Az épületek legnagyobb energia igénye a fűtésből és hűtésből adódik. A legtöbb országban megfigyelhető élettér növekedés és a légkondicionálók megtöbbszöröződött használata még inkább előtérbe helyezi az energiapazarlás visszaszorításának szükségességét.

Értelemszerűen így az épületek rejtik magukban a legnagyobb energiatakarékossági lehetőséget is. Jól ismert és kipróbált technológiák segítségével, az épületek energiafelhasználása akár 90%-kal csökkenthető.

A dán alapítású ROCKWOOL vállalatcsoport több mint 70 éve gyárt hőszigetelő termékeket és a világ egyik legnagyobb kőzetgyapot gyártója és forgalmazója. Az 1994 végén alakult ROCKWOOL Hungária Kft. célja a saját gyártású kőzetgyapot termékek magyarországi bevezetése volt. A konszern 1997-ben megvásárolta a gógánfai székhelyű Isotechnik Kft.-t, majd a gyár és a hazai leányvállalat összeolvadásából létrejött a ROCKWOOL Hungary Kft.

Az egy évvel később beépítésre kerülő világszínvonalú kupolókemence vezérlésnek köszönhetően megkezdődhetett a könnyű építészeti szigetelőanyagok gyártása. 1999-ben a gyártósor továbbfejlesztésével a nagy testsűrűségű, lépésálló építészeti termékek gyártásával, majd 2002-ben a vakolható kőzetgyapot lemezek és lamellák gyártásával új fejezet nyílt a ROCKWOOL magyarországi életében.

2003 végén a magyar leányvállalat megvásárolta a tapolcai székhelyű volt Isolyth gyárat, majd 2008 végén a hazánkban és a szomszédos országokban tapasztalható piaci gyengülés hatására a két magyarországi gyára közül a kisebb kapacitással működő gógánfai üzem bezárása mellett döntött a cégcsoport. Ezzel a tapolcai gyár maradt az egyedüli magyar helyszín, ahol a mai napig is modern berendezésekkel és eszközökkel készül a hazai és a környező országok piaci igényeit kiszolgáló kőzetgyapot hőszigetelő-anyag.

Az egy, non-stop gyártósorral rendelkező üzem éves termelési kapacitása 50-60.000 tonna. A termelés fele Magyarországon marad, a másik felét pedig főleg Romániába, Bulgáriába és Olaszországba szállítják.

A jelenleg 170 főt alkalmazó ROCKWOOL Hungary Kft. Tapolca egyik kiemelt foglalkoztatója, és büszkék arra, hogy az Uzsabányáról érkező magyar alapanyagból, hazai munkaerővel készül a világhírű hőszigetelő-anyag.

A kizárólag természetes alapanyagból (bazalt kő) készülő ROCKWOOL hőszigetelő kőzetgyapot:

  • Tűzbiztos – A kőzetgyapot 1000 °C feletti olvadáspontja biztosítja a legmagasabb tűzvédelmi A1 besorolásba tartozó termékek tűzállóságot. Nem ég, nem képez füstöt, nincs égve csepegés. A kőzetgyapot tűzvédelmi gátat képez, növelve a szigetelt szerkezetek tűzállóságát.
  • Hangszigetelő – A kőzetgyapot elnyeli a hangokat, mivel a hang a kőzetgyapot szálak közé érve az azokon fellépő súrlódás következtében hővé alakul át, így ezek a termékek növelik a falak, a tetők, és a padlók hangszigetelését.
  • Páraáteresztő – A kőzetgyapot nyílt pólusú szerkezetéből adódóan a vízpára szinte akadálytalanul vándorolhat benne, így biztosítva az épületszerkezetek lélegzését, valamint az építési nedvesség eltávozását.
  • Vízhatlan – A ROCKWOOL kőzetgyapot hőszigetelő anyagai teljes keresztmetszetükben víztaszítóak, a víz a gyapot felületén folyik le, nem érintve az anyag belsejét. A levegőből sem szívja fel a nedvességet, aminek eredményeként éveken át tartani képes szigetelő jellemzőit.
  • Alak- és mérettartó – A kőzetgyapot termékek igen nagy hőmérsékleti szélsőségeknek vannak kitéve, mivel külső felületük nyáron a magastetőkön akár 60-70 Celsius fokra felmelegedhet, télen –20 fokra is lehűlhet. A kőzetgyapot ezt a meglehetősen nagy hőmérsékletkülönbséget alakváltozás nélkül el tudja viselni.
  • Öregedésálló – Mivel a kőzetgyapotban a levegő szigetel, ezért hőszigetelő képessége az idő múlásával sem romlik. A kőzetgyapot ötven év után is megőrzi eredeti mechanikai és hőtechnikai tulajdonságait, így élettartama az épület élettartamával megegyező. Gombák, rovarok, rágcsálók nem károsítják.

A kőzetgyapot hőszigetelés csökkenti az energiafogyasztást is, aminek következtében a szennyező anyagok kibocsátása is csökken. Amikor a ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelés a házon „üzemelni” kezd, három hét alatt megtakarítja azt az energiamennyiséget, amit a gyártására fordítottak!

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Hőszigetelés, hőszigetelő, hővédő termékek

| 2016. 09. 19. |



Hogyan érhető el a közel zéró energiaigény? Ténylegesen zéró energiafogyasztást takar a defínició?

2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek létesíthetők. Az uniós tagállamokra kötelezően érvényes EU-direktíva minden épülettípusra kiterjed, sőt, közintézményeket 2018-tól már csak ezen előírás eszerint lehet létesíteni. Ma még csak lehetőség, de pár év múlva kötelező lesz az energiatudatos tervezési, kivitelezési gyakorlat alkalmazása új építéseknél. Az átállás közelsége sokakban mintha még mindig nem tudatosult volna.

Energiatakarékos épületek létesítéséhez minden építőanyagipari komponens rendelkezésre áll, ám ahhoz, hogy a ház – bármilyen épülettípus – az elképzeléseknek megfelelően alacsony energiaköltséggel működjön, szükség van hozzáértő tervezőkre – építészekre, mérnökökre -, és kivitelezőkre is, akik magas színvonalon, pontosan meg tudják valósítani a terveket. Energiahatékonyságot célzó épületfelújításnál is elengedhetetlenek ezek a kritériumok: tapasztalt szakemberekre bízzuk a munkát, különben sok pénzt bukhatunk.

Energiahatékony módon építeni sokféleképpen lehet; laikusként is tudjuk, mennyire fontos a külső hőszigetelés, az épület optimális tájolása és árnyékolása, de említhetnénk a beépített nyílászárók minőségét, a hőhídmentes kivitelezést, s még megannyi fontos részletet.

Létezik egy 25 éve kidolgozott építési metódus, amivel már a tervezés korai szakaszában pontosan méretezhető a leendő épület energetikai viselkedése (fogyasztása). A passzívház-technológiaként ismertté vált 25 éves német építési szabvány és épületminősítési rendszer gyakorlatilag minden klímazónában megbízhatóan alkalmazható, Skandináviában éppúgy, mint a mediterrán területeken. A kétezres évek közepéig jobbára csak Németországban és Ausztriában épültek passzívházak; ma már az USA és Kína is komolyan fontolgatja a technológiára való átállást.

Magyarországon nem terjedt el robbanásszerűen, de 2009 óta folyamatosan épülnek magyar passzívházak, jellemzően magánépíttetőknek. Önkormányzati nagyberuházásokra is van pár példa, Budapest XIII. kerületében valósult meg a bérlakásként működő 100 lakásos passzívház és ugyanitt adtak át nemrégiben egy passzívház-technológiával létesült óvodaépületet is. Tömegformálását illetően is szakmai bravúrként emlegetik az angyalföldi passzívház ovit.

- A passzívház bekerült a köztudatba, ezt el lehet mondani. Ma már nem kell megmagyarázni a hőszigetelés, a megfelelő tájolás, a nyári árnyékolás fontosságát, de egyre kevésbé kell a hővisszanyerős szellőztetés szükségességét is indokolni. Ha azt nézzük, hogy néhány éve még a vastag hőszigetelésért is csatákat kellett vívnunk, ma pedig már építtetői oldalról is ez az evidencia, az mindenképpen pozitívum – fogalmaz Szekér László DLA okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató, a Passzívház Magyarország Egyesület (korábbi nevén Passzívházépítők Országos Szövetsége, PAOSZ) alapító-elnöke.

A több magyar minősített passzívház tervezésében és kivitelezésében közreműködő szakember szerint nem eléggé tudatosult az emberekben – s talán még a szakmában sem -, hogy 2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek építhetők. Árnyalja a képet, hogy 2021. január 1. után csak azok az épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek ennek a kritériumnak, így a követelmények azokra is vonatkoznak, akik 2021 januárja előtt kezdik az építkezést.

A közel nulla energiaigényű épületnek nem feltétlenül kell passzívháznak lennie, de ezzel a építési szabvánnyal lehet ezt a követelményt a legmegbízhatóbban elérni. A közel nulla energiaigény pontos kritériumai egyelőre nem közismertek azon kívül, hogy a jelentősen lecsökkentett energiafogyasztást és a megújuló források kötelező alkalmazását célozza. Az EU a tagállamok hatáskörébe utalja a konkrét követelmények megállapítását. (A közel nulla energiaigény ez esetben közel sem jelent zéró energiafelhasználást, hiszen a már ismert szabályozás szerint is három jobb energiakategória létezik: AA, AA+, AA++.)

A jelenleg ismert általános előírás úgy fogalmaz, hogy az épületet legalább annyira energiatakarékossá kell tenni, hogy az erre fordított költség az épület élettartama alatt megtérüljön. Életciklus-számításnál általában 35-50 évet vesznek figyelembe épületszerkezeteknél, épületgépészeti rendszereknél az élettartam jóval kevesebb, 15-20 év.

Nagy váltást fog jelenteni az is, hogy a közel nulla energiás épületeknél az energiaigény 25 százalékát megújuló forrásokból kell fedezni, ami új kihívás elé állítja szakmát és az építtetőket. Megújulók alatt nálunk jellemzően napkollektoros, napelemes rendszereket értenek (melegvíz-, elektromos áram előállításához jól hasznosítható a szoláris energia), de a talajhő, a szél- és vízenergia is kiaknázható.

Passzívházaknál rögzített követelmény az alacsony energiafogyasztás, de már megjelentek a megújulókkal kiegészített, ténylegesen zéró energiaigényű, sőt, energiatermelő passzívházak. A passzívház alapkritériuma, hogy az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2/év) értéket, az összes primerenergia fajlagos igénye pedig nem lehet nagyobb mint 120 kWh/(m2/év) értéknél. Összevetésképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/(m2/év) energiát használnak fel. A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90 százalék, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.

Gyakran ismételt kérdések a passzívházakról » 

Mennyire fogja vissza a passzívház-építési kedvet a felmerülő többletköltség, kell-e ezzel számolni egyáltalán?

- Tény, hogy egy passzívház építése többletköltséget jelent. Ennek mértékét nehéz általánosítani, sok mindentől függ, s nem feltétlenül a technológiából fakad. Nagy a szórás az építkezéseknél, de a tapasztalatok szerint 10-15 százalékos többletköltséggel lehet számolni. Van példa arra is, hogy passzívházat (lakóházat) olcsóbban építettek meg, mint egy normál épületet. Ez a tervezők hozzáértésén múlik elsősorban.

Hiánypótló képzés Magyarországon

2011 óta érhető el Magyarországon a tavaszi és őszi kurzusokkal indított Minősített Passzívház Tervező képzés. Az Európai Unió támogatásával kidolgozott eredeti német tananyagot sajátíthatják el magyar nyelven a jelentkezők, akkreditált passzívház oktatók közreműködésével. A képzés modulrendszerű – 9 modulból és gyakorlati műhelymunkából áll. Az egyes modulok külön is látogathatók, aszerint, hogy a jelentkező a passzívház tervezés mely területén szeretne speciális szaktudásra szert tenni, illetve meglévő tudását elmélyíteni. A modulokra folyamatosan lehet jelentkezni.

A képzést az elmúlt években több országban bevezették. Nemzetközileg egységes írásbeli záróvizsgával zárul, a vizsgafeladatokat a német Passzívház Intézet állítja össze. Az eredményes vizsgát követően a hallgatók – végzettségüktől függően – minősített passzívház tervező vagy minősített passzívház tanácsadó képesítést szereznek. A képzés nemzetközi képesítést ad.

Kik jelentkezhetnek?

A szakképzés elsősorban építészmérnökök, épületgépészek, egyetemi hallgatók, épület energetikusok és kivitelezők érdeklődésére tarthat számot, akik a munkájuk során kamatoztatni tudják a megszerzett ismereteket, nemcsak Magyarországon, bárhol a világban. A sikeresen levizsgázott tervezők bekerülnek a Passivhaus Planer nemzetközi adatbázisba az elérhetőségeikkel.

A Minősített Passzívház Tervező képzés honlapja:

http://www.passzivhaztervezo-oktatas.com

Forrás: GreenPress Hírügynökség, Mesterházy Mónika


| 2016. 08. 01. |

A gyárilag háromszög alakúra vágott kőzetgyapot éklemez párok átlómenti eltolásával bármilyen járatos szarufatávolság beállítható
A gyárilag háromszög alakúra vágott kőzetgyapot éklemez párok átlómenti eltolásával bármilyen járatos szarufatávolság beállítható



Az (elégtelen) hőszigetelés kérdése sokszor nyáron jelentkezik égetően, mivel ilyenkor nem lehet szimplán „lejjebb csavarni a fűtést” például az emeleten. A nyitott ablak, vagy a hangos légkondicionáló berendezés sokszor nem jelent megoldást. Ismét a jó hőszigetelés tehát a kulcs, és ezúttal a matematika siet a segítségünkre.

A megfelelően szigetelt épületek a külső forróságban is megállják a helyüket, és lehetőséget kínálnak az energiatakarékosságra is. Egy jól megválasztott szigeteléssel a hőség nem hatol be lakóhelyünkre, akár a légkondicionáló használata szükségtelenné válhat. Ezzel spórolhatunk a villanyszámlán is, mivel egy helyiség 1 fokkal történő lehűtése háromszor annyi energiát fogyaszt, mint 1 fokkal történő felfűtése, ráadásul így az épület CO2 kibocsátását is csökkenthetjük.

Mit lehet tenni a helyzet javítására?

Először is válasszunk megfelelő hőszigetelő anyagot. A külső épületszerkezeten alkalmazott hőszigetelő anyagok a nyári meleg során nagy hőmérsékleti szélsőségeknek vannak kitéve, egy homlokzat vagy magastető külső felülete akár 60-70 ºC-ra is felmelegedhet. Kevés anyag áll ellen ilyenkor a hőtágulásnak, ám a kőzetgyapot alak- és mérettartó, így ez a probléma nem áll fenn.

A nyári hőszigetelés problémája legtöbbször a tetőtéri szerkezetekkel kapcsolatos. Ha már jártak nyáron padláson, és menekültek le rögtön a hőségből, tudják, miről van szó. Vannak azonban olyan utólagosan is beépíthető kőzetgyapot hőszigetelő elemek, amelyeket akár házilagosan is (szakember segítsége nélkül) beépíthetőek a tetőtéri szarufák közé.

A szarufák tetőn belüli sűrűsége, elhelyezése épületenként eltérő lehet, így nagyon nehéz egyszerű, egységes, könnyen elhelyezhető lemezeket gyártani. Itt segít azonban a matematika, egész pontosan a geometria.

Nagyban megkönnyíti az építkezők dolgát ugyanis, ha a szigetelőanyag lemezek átlósan félbe vannak vágva, azaz az elemek gyárilag háromszög alakúak. A kőzetgyapot éklemezekkel sokkal könnyebb a szarufák közötti távolsághoz igazodni, úgy, hogy a mérethez igazításkor az anyagveszteség csak minimális legyen (csak a háromszög lemez sarkát kell levágni, a fenti ábra szerint).

A kőzetgyapot éklemezek tehát különösen alkalmasak a magastetők szarufák közötti hőszigeteléséhez. A háromszög alakú lemezek sarkainak levágásával bármilyen 50 és 100 cm közötti szarufaköz-távolság gazdaságosan kitölthető, rögzítést nem igényel, vágási veszteség nélkül, házilagosan beépíthető. Célszerű azonban páraáteresztő tetőfólia alkalmazása, és a teljes szarufamagasság kitöltése.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Hőszigetelés, hőszigetelő, hővédő termékek

| 2016. 06. 29. |

Az önkéntesek felkészítésének elméleti és gyakorlati része is van
Az önkéntesek felkészítésének elméleti és gyakorlati része is van



A GreenDependent Intézet idén júniusban tartotta közösségi energiamegtakarítási rendezvényét, az E.ON EnergiaKözösségek verseny záró díjkiosztó ünnepét, és egyben az EnergiaKözösségek program 5. születésnapját.

Az EnergiaKözösségek program célja 2011 óta az, hogy segítse a családok, háztartások, kisközösségek energiatudatos életmódját, és népszerűsítse, terjessze a klímabarát, karbon-szegény, zöld életmódot. A kampány keretében minden év őszén indított versennyel a szervezők arra mutatnak rá: csupán viselkedésünk megváltoztatásával, nagyobb beruházás nélkül is jelentős energiát – ezáltal pénzt – tudunk megtakarítani, továbbá, hogy a klímabarát életmód mindenki számára megvalósítható, és a megtakarítás, életmódunk zöldítése közösségben könnyebb.

A program 2011-ben EU-s támogatással indult, majd 2013 óta az E.ON Csoporttal együttműködésben folyik. A kezdetek óta több mint 130 közösség, így közel 700 háztartás vett részt az ország egész területéről, és a GreenDependent a közösségek összefogására, koordinálására több mint 120 önkéntes felnőtt klíma-koordinátort, és 2013 óta önkéntes fiatal energiavadászokat is képzett és támogatott. A háztartások között többen már a kezdetek óta lelkes energiaközösségezők, és több esetben is "átlagos" résztvevőkből közösséget szervező koordinátorok lettek.

Az EnergiaKözösségek program célja energia megtakarítása úgy, hogy közben az élet minősége nem csökken, sőt, a résztvevők beszámolói alapján nő. Segít abban, hogy a program résztvevői információt és útmutatást kapjanak arra nézve, hogy mit tehetnek saját otthonukban, hogyan takaríthatnak meg energiát befektetés nélkül, hogyan zöldíthetik életmódjukat szakértői támogatással és más háztartásokkal együttműködve, egymást erősítve.

A közösségi-háztartási versenybe az ország egész területéről neveznek közösségek - baráti, munkatársi, osztálytársi, szomszédsági stb. csapatok. Minden évben a verseny hat hónapja során leolvassák és az online kalkulátorban feljegyezik fogyasztásaikat (áram-, gáz-, egyéb fűtőanyag és vízfogyasztás), valamint energiaközösségükben több kreatív feladat megoldására is vállalkoznak. Felmérik például energiahasználati adottságaikat és szokásaikat és ez alapján megtakarítási vállalásokat tesznek, megkeresik közösségükben az energia-matuzsálem és/vagy energiazabáló fogyasztókat, áram-megtakarítási kihívásban vesznek részt, és energiatudatos mesét, történetet írnak.

A záró rendezvényen a résztvevőket először Pál Norbert, az E.ON Hungária Zrt. gazdasági igazgatója, majd a verseny védnöke, Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes köszöntötte, levelében közeli partnereként és szövetségeseként üdvözölve az energiaközösségeket, megköszönve a jövő nemzedékekért végzett munkájukat.

A legjobban szereplő és legtöbbet megtakarító közösségek is beszámoltak eredményeikről, valamint értékes nyereményeket vehettek át, amelyek tovább segítenek nekik a klímabarát, zöld életmód megvalósításában. A program történetében először holtverseny alakult ki az első helyen: az egyházasfalui Energiafaragók és a nyíregyházi Keleti Manók érték el idén a legjobb eredményt, 36% illetve 34%-os megtakarítással, és ötletes, alapos kreatív feladat megoldásokkal. A harmadik helyen pedig a mezőkovácsházi Mentőcsoport végzett, 20%-os megtakarítással.

A versenyben idén résztvevő 100 háztartás átlagos megtakarítása közel 10 % volt.

A közösségek beszámolói után kerekasztal beszélgetés keretében arra keresték a résztvevők a választ, hogy hogyan lehet az EnergiaKözösségek programban való részvétel után a megkezdett életmódváltást folytatni. Ehhez adott inspirációt és ötleteket Ertsey Attila DLA építész, autonóm ház szakértő, Bérces Dóra, az átalakuló közösségek, valamint Vincent Liegey, a Nemnövekedés mozgalom képviselői.

A megtakarítási program részeként a szervezők arra is ügyeltek, hogy a lebonyolítás is minél kisebb környezeti hatású legyen, azaz minél kisebb lábnyomot hagyjon. Ennek megfelelően minden kapcsolódó rendezvény szervezésekor figyeltek arra, hogy az klímabarát és zöld legyen, valamint karbon-lábnyomukat is kiszámolták, amely összesen 2,42 tonna CO2 kibocsátását jelentette. Ezt idén is a résztvevő közösségek közt szétosztott 123 őshonos gyümölcsfa ültetésével kompenzálják. A gyümölcsfák a hazánkban működő, fajtamegőrzést szolgáló egyik ún. Tündérkertből, Pórszombatról származnak, így a semlegesítés mellett a biodiverzitás megőrzését is szolgálják.

Részletes, fényképes összefoglaló a rendezvényről, összefoglaló a legjobban szereplő közösségek megtakarítási és zöld életmód tippjeiről, a legjobb versenyfeladatok, mesék a www.energiakozossegek.hu honlapon megtekinthetők.

Az EnergiaKözösségek programot a GreenDependent és az E.ON Csoport 2016 őszén is folytatja!

A részvétel ingyenes, az ország egész területéről lehet jelentkezni!  Ha érdeklődik a részvétel iránt, kérjük, írjon az info@energiakozossegek.hu  címre.

 

 

Forrás: GreenDependent Intézet

 


| 2016. 02. 09. |

Valena Life és Valena Allure kapcsolók
Valena Life és Valena Allure kapcsolók



A korszerű megoldások és a megtérülés a fontos a lakásfelújításnál

A magyar lakosság lakás-, illetve házfelújítással kapcsolatos szokásait vizsgálta a Legrand Zrt. szakmai tapasztalatára építve a KutatóCentrum. A reprezentatív felmérés rámutatott, hogy a felújítást tervező vagy megvalósító hazai lakosság a korszerű és energiahatékony megoldásokért hajlandó többet áldozni, ha azok megtérülnek. A kutatás továbbá átfogó képet nyújt a tervezett és a már megvalósult korszerűsítő megoldásokról, valamint a legnépszerűbb felújítási és energiatakarékossági és innovatív megoldásokról.

A kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderítsék, mennyire nyitott a magyar lakosság a korszerű, tetszetősebb és energiahatékony villamossági megoldásokra. Továbbra is kérdés azonban, hogy a lakásfelújítást végzők mennyi figyelmet és forrást fordítanak arra, hogy egy igényesen felújított lakásban a falakat is a megfelelő kapcsolókkal „öltöztessék fel”, lakóterüket korszerűen világítsák meg, vagy akár a programozható kényelmi megoldásokat alkalmazzák (például redőnyvezérlést, hőmérséklet-szabályozást vagy világításvezérlést) a jobb energiafelhasználás érdekében, mely esetleg csak néhány év alatt térül majd meg.

A megkérdezettek 70%-a végzett valamilyen felújítási munkálatot otthonában, 16 százalékuk pedig a villamoshálózatra is figyelmet fordított – derült ki a KutatóCentrum lakásfelújítási szokásokra irányuló reprezentatív felméréséből.¹

Egyre fontosabb szempont az energiahatékonyság

Kifejezetten energiahatékonysági célú felújítást a felmérésben résztvevők harmada végzett, azonban további 41 százalékuknak vannak ilyen irányú tervei a következő egy évben.

A válaszadók véleménye megoszlik arról, hogy mely energiahatékonysági beruházással lehet a legtöbb energiát spórolni. A megkérdezettek harmada a hőmérséklet-szabályozást, negyede a világításvezérlést véli a legeredményesebbnek, 19 százalékuk pedig az energiafogyasztás mérők és visszajelzők beszerelését érzi a legjobb választásnak. A kutatás arra is választ adott, hogy a villamossági rendszerek felújításához szükséges termékek kiválasztásakor a felújítók számára a legfontosabb szempont az energiahatékonyság, ezt követi csak a termék ára.

„A megtakarítás és a hatékonyság kulcsa az átfogó szabályozásban rejlik, ezért olyan rendszerek beépítését javasoljuk a felújítóknak, amelyeknél egyszerre van lehetőség mind a hőmérséklet, mind a világításvezérlés központi szabályozására” – mondta el a kutatás kapcsán Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója. Példaként említette az új Valena Allure kapcsolócsalád elemeivel kompatibilis MyHOME rendszert, ami az otthonok számos elektronikus funkciójának előreprogramozását és távvezérlését teszi lehetővé. Ezáltal egyszerre növelhető a lakás tulajdonosának kényelem- és biztonságérzete, valamint csökkenthető az ingatlan energiafogyasztása.

Jöhetnek az intelligens otthonok

A korszerű megoldásokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgálva kiderült, hogy a válaszadók többsége egyetért abban, hogy ezek beszerelése általában ugyan plusz költséggel jár a felújítás során, használatukkal viszont hosszabb távon megtakarítást lehet elérni. A megkérdezettek 39%-a véli úgy, hogy a jövőben „intelligens otthonokban” fog élni, ahol a lakás állapotát és elektronikus berendezéseit (lámpák, rádió, tv, redőny, hőmérséklet, stb.) is központilag vagy interneten keresztül pl. okostelefonról vezérelheti majd és életmódjához igazíthatja.

Az átalakítást végzők kiemelten fontosnak tartják az energiahatékony megoldásokat, sokan azonban úgy gondolják, nem engedhetik meg komplex rendszerek kiépítését. A felújítók többsége ezért inkább lépésről lépésre, a korábbi rendszerek energiatakarékosabbra cserélésével vagy kisebb berendezések (hőmérséklet-szabályozás, világításvezérlés) fokozatos installálásával igyekeznek otthonukat minél fenntarthatóbbá tenni.

Károlyi László szerint sokan még mindig futurisztikus újdonságként gondolnak az intelligens lakások megoldásaira és tartanak a kiépítés anyagi vonzataitól, holott az ilyen rendszerek már a magyar piacon is megfizethetők és beszerezhetők, hosszú távon pedig, a kényelem mellett, egyértelmű megtérülést is hoznak a tulajdonosoknak.

Egy kapcsoló két arca – elérhető okos megoldások felújítóknak

A felújítók és építkezők igényeit figyelembe véve a Legrand bejelentette a klasszikus és modern színekben is elérhető Valena Allure szerelvénycsaládot. A gyártó kínálatában a szögletesebb formavilágot a tavaly bevezetett Valena Life, míg a lekerekítettebb, merészebb dizájnt és a sokrétű anyagválasztékot (pl.: üveg, fa, márvány, bőr, fém) a Valena Allure kapcsolók képviselik.

Az Allure termékek esetében a billentyűk 7 színben, a keretek 22 színben érhetők el. A szerelés során a végső lakberendezési igényeknek megfelelően mindkét kapcsolócsalád keretei és burkolatai könnyedén felszerelhetők, a későbbiek során pedig egyszerűen cserélhetők, így akár két különböző stílussal rendelkező kapcsolók is kialakíthatók.

Az energiatakarékos Allure termékek alapjául szolgáló, biztonságos és ellenálló Valena IN’MATIC mechanizmus gyors szerelést biztosít, és 150 funkciót kínál, legyen szó USB töltőaljzatokról, fényerőszabályzókról, rádiós redőnyvezérlésről, multimédiás megoldásokról vagy akár hotelszoba menedzsmentről. Továbbá, a MyHOME elemek és az Allure kapcsolócsalád alkalmazásával intelligens otthonok kialakítására is lehetőség nyílik, így a beépített funkciók teljes körű távoli vagy helyi felügyeletet és ellenőrzést biztosítanak.

¹ A felmérést a Legrand Zrt. megbízásából a KutatóCentrum bonyolította le 800 fős mintán, amely reprezentálja a 18-65 éves hazai lakosságot.

Forrás: Open Communications



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Világítástechnika

| 2016. 01. 28. |



A kormányzat több lakáspolitikai intézkedéssel támogatja az új ingatlanok építését és vásárlását. Az otthonteremtési program legfontosabb elemei: a lakásépítési áfa csökkentése, az adó-visszatérítési támogatás, a vissza nem térítendő családi otthonteremtési kedvezmény. A család és a lakás egy életre szóló döntés. Ezért is fontos a lakás jó minősége, a megfelelő szigetelés kiválasztása, ami jó lehetőséget jelent a rezsi költségek csökkentéséhez is.

Januártól az új lakások piacán a 27 százalékos általános forgalmi adót 5 százalékra csökkentette a kormány, mely intézkedés jelenleg inkább a beruházóknak kedvez, a lakossági kereslet növekedését az alacsonyabb értékesítési árak serkentenék. Egyszerűsödött az építésügyi engedélyezés menete is, de a piac fellendülését talán a vissza nem térítendő állami támogatás, a családok otthonteremtési kezdeménye, a „10+10 CSOK” ösztönzi majd.

Azonban új otthonunk építésénél, vagy vásárlásánál a nem kellően előkészített döntés hosszú távon pénzügyi veszteséget jelenthet. Tipikus vásárlási hiba, amikor a vételár mellett nem kalkulál valaki az ingatlan fenntartási költségeivel. Az energiahatékonyabb és így takarékosabb felhasználást az alkalmazott építészeti és épületgépészeti megoldásokkal érhetjük el. Az energiahatékonyság egyik fő eleme a megfelelő szigetelés. A megfelelő hőszigetelő anyag elengedhetetlen feltétele mind a kellemes lakóklíma kialakításának, mind az energiaszámlák csökkentésének. A hőszigetelést több évtizedre választjuk, így fontos tájékozódni az egyes szigetelő anyagok tulajdonságairól. A számba vehető anyagok közül a kőzetgyapot páraáteresztő, hangszigetelő, és víztaszító képességének köszönhetően az egyik legalkalmasabb anyag az épületek hőszigetelésére. A természetes alapanyagú kőzetgyapot élettartama megegyezik az épület élettartamával, és a tűzvédelmet is segíti, mivel nem éghető, hő hatására füstöt nem fejleszt, és megakadályozza a tűz terjedését.

A korszerű szigetelés, mint befektetés évente átlagosan 8 százalékos nettó hozamot hoz, a hőszigetelésre fordított anyagköltség így 12 éven belül megtérül. A kőzetgyapot szigetelés élettartama megegyezik az épület élettartamával, ha az éves megtakarítást a szigetelés teljes élettartamára kiszámoljuk, minden forint, amit szigetelésbe fektetünk, megtérülést eredményez.

A jó hőszigetelés az épület állagát is óvja, így növeli az ingatlan értékét. A hőszigetelés megnöveli a falak hőtároló kapacitását, azaz ugyanannyi energiával tovább marad meleg vagy éppen hűvös a lakás, azaz a rezsi költségeken is spórolhatunk.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Homlokzati hőszigetelő rendszerek
- Hőszigetelés, hőszigetelő, hővédő termékek

| 2015. 12. 17. |



Az energiaszegénységnek nincs egységes, uniós szinten elfogadott definíciója. A nemzetközi szakirodalom azokat a háztartásokat nevezi energiaszegénynek, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat. Közel egymillió háztartás tekinthető ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek. A problémát gyakran a rendkívül rossz lakhatási körülmények okozzák, és az adatok szerint az épületek energetikai korszerűsítése az esetek többségében kiutat jelentene ebből a helyzetből.

Az energiaszegénységre a következő meghatározást szokták a leggyakrabban használni: azok a háztartások tekinthetők energiaszegénynek, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, vagy az energiaköltség kiadása után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül. A KSH adatai szerint a magyarországi háztartások 21 százaléka, vagyis közel 800.000 háztartás tekinthető energiaszegénynek.

A hazánkban elfogyasztott összes energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a családi házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. A probléma a jól megválasztott szigeteléssel megszüntethető (lenne), azzal ugyanis akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségek.

A téli fűtésszezon sokak számára jelent komoly anyagi terhet, Magyarországon ugyanis a többség rosszul szigetelt háztartásban lakik (a családi házaknak csupán 23 százaléka megfelelően szigetelt). Márpedig, ha rossz a szigetelés, többet kell fűteni, még kevésbé lesz pénz a szigetelésre, így 2011-ben a lakosság 10,7 százaléka nem tudta kifűteni az otthonát.

Bár nem ezt várnánk, de e kérdésben a saját tulajdonú, tehermentes lakásoknál a legrosszabb a helyzet, és csak ezt követik a szociális bérlakások, a jelzáloghiteles lakások és a piaci bérletben élők. Az Energiaklub kutatása is megállapította, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a nagycsaládosokat, hanem sokkal inkább az egyedülállókat sújtja ez a probléma, és jellemzően nem a panellakásokban, hanem a községekben, családi házakban élő háztartásokat.

Az alacsonyabb jövedelmű háztartások az energiaárak miatt más típusú energiaforrásokra tértek. A lakosság 70 százaléka – elsősorban a tudatlanság miatt – mindent eléget, ezzel magát és a környezetét súlyos egészségügyi következményeknek kitéve. Mindazonáltal a 2011-es adatok alapján 917.000 háztartás volt az, amely tűzifával, szénnel, fűtőolajjal fűtött.

A téli hideg időjárás közeledtével a tulajdonosokat azonban nem csak a környezettudatosság vagy a költséghatékonyság javítása, de egyszerűbb, hétköznapi indokok is ösztönzik például a családi ház szigetelésére: felmérések alapján a magyar lakosság 30 százaléka párás, penészes lakásban lakik.

Ezért, ha már szigetelünk, válasszunk olyan megoldást, ami az elvárt szigetelési minőség mellett, tekintettel a fűtési metódusokra („mindent eléget”), tűzbiztonságban is a maximumot nyújtja, illetve egyéb problémák – pl. zajterhelés, gombásodás, penészesedés – megelőzésére, kezelésére is alkalmas.

A természetes alapanyagú kőzetgyapot hőszigetelés nem pusztán kiváló hőszigetelő képességű, szálas szerkezetének köszönhetően kiváló hangszigetelő képességgel is bír, és páraáteresztő képességének köszönhetően az egyik legalkalmasabb anyag az épületek hőszigetelésére. A kőzetgyapot hőszigetelés – az akár nyílt lángú és „egzotikus alapanyagú” fűtésű – épületek tűzvédelmét is segíti, mivel nem éghető, hő hatására nem  füstöl, és megakadályozza a tűz terjedését.

Forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Hőszigetelés, hőszigetelő, hővédő termékek
- Homlokzati hőszigetelő rendszerek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Következő

 
 

 

Adatvédelmi nyilatkozat          Az oldal üzemeltetője: WEBműHELY kft. Impresszum, jogi nyilatkozat