Knauf Insulation: tovább szigorodnak az építési előírások
Újabb 6 hat nappal korábbra került az Ökológiai Túllövés Napja, vagyis idén már augusztus 2-án eléri az emberiség azt a pontot, amikor feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez a teljes hazai energiafogyasztás 32%-át kitevő lakóépületek, ezen belül a családi házak szigetelése is jelentősen hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a közeljövőben két fontos változás várható: 2018-tól tovább szigorodnak az épületek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények, 2021-től pedig kizárólag a közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak majd használatbavételi engedélyt. Az új szabályok eredményességét segítheti, hogy a tervek szerint a CSOK igénybevételét kiterjesztik felújításokra is, valamint ha elindul az 1980 előtt épült vidéki kocka-házakra vonatkozó felújítási program.
Alaposan túllövünk a fenntarthatósági célon
5 év alatt 20 napot tolódott előre az Ökológiai Túllövés Napja, így a tavalyi augusztus 8-a helyett idén már augusztus 2-án elérjük azt a napot, amikor az emberiség elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Mivel a bolygó nem tud a fogyasztás növekedésével azonos ütemben megújulni, minden évben egyre korábban kezdődik a következő évi „tartalékok” felhasználása. Ahhoz, hogy ne álljon elő, vagy legalább szinten tartható legyen ez az erőforrás deficit, közel kétszer ekkora, 1,8 Földre, de mindenképpen fenntarthatóbb életvitelre lenne szükségünk.
A fűtés és a hűtés is környezeti terhet ró a bolygóra
A természeti erőforrások (talaj, víz, levegő) túlhasználata mellett az energiaforrásokkal való pazarlás is jelentős terhet ró a bolygónkra, amelyből Magyarország is jócskán kiveszi a részét. A lakóépületek 80%-a, azaz közel 2,5 millió családi ház ugyanis energetikai szempontból korszerűtlen a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelésnek, a korszerűtlen fűtőberendezéseknek és az elavult nyílászáróknak köszönhetően. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása 300 kWh/év/m2, ami 19%-kal haladja meg egy lengyel otthon energiafogyasztását, de közel 38%-kal több mint egy osztrák és 64%-kal magasabb egy svéd családi ház energiafogyasztásánál.
Elavult családi házakban élünk
A Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 69%-a, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, az akkori, sokkal megengedőbb energiahatékonysági szabályoknak megfelelően. Ennek az ingatlanállománynak a felújítása egyre sürgetőbbé válik, ugyanakkor az energetikai fejlesztésüket állami források és támogatás nélkül kevesen tudják önerőből megvalósítani.
„A magyar háztartások energiafogyasztásának csökkentésére, ezáltal pedig ökológiai lábnyomunk csökkentésére az egyik leghatékonyabb, a lakosság számára is elérhető eszköz a szigetelés, amely révén – korszerű nyílászárók és a megváltozott hőigényeket lekövetni képes kazán megléte esetén – akár 40-50%-kal is csökkenthető egy 60-as, 70-es években épült magyar családi ház energiafelhasználása és az általa a légkörbe jutatott üvegházhatású gázok mennyisége” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója:
„Egy 100 négyzetméteres otthont nagyjából 1,8 millió forintból lehet szigetelni korszerű hőszigetelő anyagok felhasználásával, a 2018-tól az energetikai felújításokra vonatkozó előírásoknak megfelelően. Az épület energiahatékonysági fejlesztéseknek új lendületet adhat az, ha a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) lakásfelújításokra is igénybe lehet majd venni, illetve ha a panelprogram mintájára a legjellemzőbb és legenergiapazarlóbb vidéki családi házakra, a kocka házakra is kidolgoznak egy felújítási programot” – tette hozzá a szakember.
Jönnek a „Föld-barát” épületek: Tovább szigorodik az építési szabályozás
A családi házak korszerűsítésének központi támogatása az Épületek Energiahatékonysági Irányelv célértékeinek eléréséhez is elengedhetetlen, hiszen 2018-tól szigorodnak az épületek energiafelhasználásra vonatkozó előírások. Ekkortól mind az új épületeknél, mind a felújításoknál (jelentős felújítások esetében az épületnek, nem jelentős felújítás esetében pedig az új szerkezetnek) meg kell felelni a költségoptimalizált követelményszintnek. Ez azt jelenti, hogy az épületszerkezeteknek a jelenleginél sokkal alacsonyabb energiafelhasználást kell produkálniuk, amely csak korszerű, 15-20 cm vastagságú hőszigetelő anyagok, megfelelő nyílászárók és kazán alkalmazásával érhető el. 2021-től még ennél is fenntarthatóbb épületekben élhetünk, hiszen ekkortól kizárólag közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, ami fentiek mellett magába foglalja azt, is, hogy az adott épület energiaellátását 25%-ban megújuló energiaforrásból kell biztosítani.
Mit is jelent valójában az, hogy nagy lábon élünk?
Sajnos, az emberek által okozott környezeti károk már olyan mértékűek, hogy bolygónk nem tud lépést tartani és olyan ütemben megújulni, mint amire szükség lenne. Az ökológiai lábnyom méretét a termőterületek nagysága, a halászat, az erdőhasználat, a legelők nagysága, a fosszilis tüzelőanyagok és a beépített területek teszik ki, mértékegysége pedig a globális földhektár. 12,6 milliárd hektár biológiailag produktív földterületen és tengerfelületen ma már csaknem 7,5 milliárd ember osztozik, így elméletben 1,7 hektár jutna egy emberre. A valóságban azonban átlagosan, fejenként 2,2 hektár ökolábnyommal számolhatunk, amely az országok fejlettségi szintjével párhuzamosan növekszik. Magyarország is jócskán hozzájárul a környezeti deficit termeléséhez, hiszen nekünk, magyaroknak átlagosan 2,8 hektár az ökolábnyomunk, ami messze meghaladja pl. az indiai lakosokét (0,7), de jóval elmarad az amerikaiakétól (9,7).
Az önkéntes koordinátorok felkészítésének elméleti és gyakorlati része is van: mennyit fogyaszt egy vízforraló és hogyan kell használni a fogyasztásmérőt?
A GreenDependent Intézet a hétvégén tartotta közösségi energiamegtakarítási rendezvényét, az E.ON EnergiaKözösségek verseny záró díjkiosztó ünnepét, ahol a fél éven át tartó verseny során a legtöbb energiát megtakarító és a legkreatívabb közösségeket, valamint az önkéntes koordinátoraikat jutalmazta.
2011 óta alakulnak minden évben EnergiaKözösségekMagyarországon a GreenDependent Intézet szervezésében. A program célja, hogy segítse a családok, háztartások, kisközösségek energiatudatos életmódját, és népszerűsítse, terjessze a karbon-szegény , zöld életmódot. A kampány keretében minden év őszén elindított versennyel a szervezők arra mutatnak rá, hogy mindennapi gyakorlatunk, rutinunk megváltoztatásával, nagyobb beruházás nélkül is jelentős energiát – ezáltal pénzt – tudunk megtakarítani. További fontos üzenet, hogy a klímabarát, zöld életmód mindenki számára megvalósítható, és az energiatudatos életmódváltás közösségben könnyebb.
A program 2011-ben EU-s támogatással indult, majd 2013 óta az E.ON Csoporttal együttműködésben folyik. A kezdetek óta több mint 166 közösség, így közel 800 háztartás vett részt a programban az ország egész területéről, és a GreenDependent a közösségek összefogására, koordinálására több mint 150 önkéntes felnőtt klíma-koordinátort képzett és támogatott. A háztartások között többen már a kezdetek óta lelkes "energiaközösségezők", és több esetben is „egyszerű” közösségi tagból közösséget szervező koordinátorokká váltak.
Az EnergiaKözösségek program célja: energia megtakarítása úgy, hogy közben az élet minősége nem csökken, sőt, a résztvevők beszámolói alapján nő. A program segít abban, hogy a résztvevők információt és útmutatást kapjanak arra nézve, hogy mit tehetnek saját otthonukban, hogyan takaríthatnak meg energiát befektetés nélkül, hogyan zöldíthetik életmódjukat szakértői támogatással és más háztartásokkal együttműködve, egymást erősítve.
A közösségi-háztartási versenybe az ország egész területéről, sőt, határunkon túlról, Erdélyből és a Vajdaságból is neveztek közösségek - barátokból, munkatársakból, osztálytársakból, vagy éppen szomszédokból álló csapatok. A verseny hat hónapja során figyelték és a kapott tippek, útmutatás segítségével csökkenteni igyekeztek energiafogyasztásukat, valamint energiaközösségükben több kreatív feladat megoldására is vállalkoztak. Felmérték például energiahasználati adottságaikat és szokásaikat, ami alapján megtakarítási vállalásokat tettek, energia-böjtöt tartottak, vagy posztert készítettek a kihívásokról, a sikerekről, a jövőről.
A záró rendezvényen a résztvevőket először Pál Norbert, az E.ON Hungária Zrt. gazdasági igazgatója, majd a verseny védnöke, Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója és egyben a program védnöke köszöntötte, kiemelve, hogy az élhető jelen és jövő megteremtése érdekében minden lépés számít, és egy lépés sem túl kicsi.
A legjobban szereplő és legtöbb energiát megtakarító közösségek is beszámoltak eredményeikről, majd értékes nyereményeket vehettek át, amelyek tovább segítenek nekik a klímabarát, zöld életmód megvalósításában.
A program történetében a versenybe először nevezett roma közösség a BAGázs Egyesület mentorálásával. A bagi Kerasz Khetane (Csináljuk együtt!) közösség részvétele olyan jól sikerült, hogy 27%-os megtakarítással és ötletes, kreatív feladat megoldásokkal megnyerték a versenyt. Második helyezett az egyházasfalui Efalu közösség lett 20,4%-os, harmadik pedig a Dél-békési Energiamentők 14,7%-os megtakarítással.
A közösségek beszámolói után inspiráló előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, valamint az ünnepi EnergiaKözösségek torták elfogyasztása mellett kiscsoportokban beszélgettek arról, hogyan folytatják a munkát az EnergiaKözösségek után.
A megtakarítási program részeként a szervezők arra is ügyeltek, hogy a lebonyolítás is minél kisebb környezeti hatású legyen, azaz minél kisebb lábnyomot hagyjon. Ennek megfelelően minden kapcsolódó rendezvény szervezésekor figyeltek arra, hogy az klímabarát és zöld legyen, valamint karbon-lábnyomukat is kiszámolták. Ezt idén is a résztvevő közösségek közt szétosztott 100 őshonos gyümölcsfa ültetésével kompenzálják, ezzel egyben a biodiverzitást is védve, valamint helyi élelmiszertermelési lehetőséget teremtve. A gyümölcsfák a hazánkban működő, fajtamegőrzést szolgáló zala megyei Tündérkertből származnak.
Április 25. Brüsszel - Azonnali intézkedéseket sürget a Habitat for Humanity az energiaszegénység felszámolására világszerte. A nemzetközi civil szervezet egy friss kutatása alapján úgy látja, hogy a leggyorsabb ütemben az elavult lakóépületek energiahatékonnyá tételével és a lakástulajdonosok támogatásával lehetne javítani a jelenlegi helyzeten.
A szocializmus idején nagy mennyiségben épült, gyakran alacsony minőségű lakóépületek nagy kihívások elé állítják a délkelet-európai, poszt-szocialista országokat. Ezeket a lakóházakat a legtöbb esetben az energiahatékonyság szempontját teljesen figyelmen kívül hagyva tervezték meg, aminek következtében lakóik kiadásainak akár ötven százalékát az energiaköltségek teszik ki, ez pedig energiaszegénységbe taszítja őket – derül ki a Habitat for Humanitylegfrissebb tanulmányából.
Az energiahatékonyságot célzó felújítások akár 40-50%-al csökkenthetik az energiafogyasztást. A ’90-es években végbement privatizációs hullám után a régióban a lakóépület-állomány magánkézbe került, az épületek üzemeltetéséért viselt felelősség felaprózódott. Az energiahatékonyságot célzó intézkedéseknek ezért a lakástulajdonosokhoz kell szólnia, és fenntartható alternatívát kell kínálnia a jelenlegi fenntarthatatlan helyzettel szemben.
„Úgy gondoljuk, az energiahatékonyságot elősegítő felújítási intézkedésekbe elsősorban a lakástulajdonosokat kell bevonni, hiszen nélkülük semmi nem fog változni.” – mondta el Torre Nelson, a Habitat for Humanity Európa, Közel-Kelet és Afrika régiójának alelnöke.
Annak érdekében, hogy az épületek bekapcsolódjanak az energiahatékonysági programokba, a Habitat for Humanity kötelezővé tenné a szabályozók számára, hogy segítséget nyújtsanak a lakástulajdonosok közösségének a felújítási folyamatban, és segítsék őket abban, hogy a társasházakat valóban energiahatékony módon tudják üzemeltetni. Ahhoz, hogy ezek a programok anyagilag is elérhetővé váljanak, megfizethető pénzügyi konstrukciókra van szükség, amelyekre a társasházak közösen pályázhatnak, valamint kormányzati hozzájárulásra támogatások vagy hitelgarancia révén.
„Az Európai Unió a nyugat-balkáni lakossági beruházásokat is támogatja különféle finanszírozási mechanizmusokon keresztül.” - mondta el Davor Kunc, az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának munkatársa, majd hozzátette:
„Az Európai Unió a helyi kereskedelmi bankokkal közösen 10-20%-kal olcsóbb hitelkonstrukciót kínál majd a háztartások számára. Hogyha például egy többszintes épület lakói úgy döntenek, hogy átfogó lakásfelújításba kezdenek, akkor 100 euró helyett akár 65 euróra is csökkenhet a költségük. Összegezve, az Európai Unió intézkedéseinek köszönhetően a Nyugat-Balkánon élők 1,6 TWh-tal (1 TWh = 1 millió KWh - szerk.) fogyasztanak majd kevesebbet évente. Ez a mennyiség Albánia négy hónapi villamosenergia-fogyasztásával egyenértékű. Nem elhanyagolható az így megspórolt egy millió tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátás sem, ami pedig ahhoz hasonlítható, mintha Montenegró utcáiról egy évre kivonnánk az autókat a forgalomból.”
A Habitat for Humanity arra sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a folyamatot tudásmegosztáson keresztül is, hangsúlyozva a probléma iránti tudatosság növelését. A szervezet emellett felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy vegyék észre az energiahatékonyság és a társadalmi egyenlőtlenségek közötti kapcsolatot, és szüntessék meg az energiahatékonyság hiánya és az energiaszegénység ördögi körét.
„Az energiaszegény háztartások sajátos szükségleteit és anyagi lehetőségeit is szem előtt tartó energiahatékonysági intézkedések kidolgozására van szükség. Azt gondoljuk, hogy a tartós siker eléréséhez az Európai Unió részéről és Magyarországon is alapvetően a szektorokon átnyúló gondolkodás, valamint politikai ciklusokon átnyúló kiszámíthatóság és erős társadalmi, politikai egyetértés szükséges, a célzott anyagi támogatás mellett.” - tette hozzá Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.
Energiaszegénység:
Egy háztartás akkor energiaszegény, hogyha nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek bizonyos százalékánál többet költ energiaszámláira, írja az Európai Unión belül használatos definíció. Angol minta alapján azok a háztartások energiaszegénynek, amelyek jövedelmük 34%-ánál többet fordítanak energiaköltségekre. Ez a hazai háztartások 8-10%-át, vagyis 300-380 ezer embert érintő probléma volt 2011-ben egy, az Energiaklub által készített tanulmány alapján. A szervezet szerint, hogyha azokat a háztartásokat vesszük energiaszegénynek, ahol átlag (20%) feletti az energiakiadások aránya, akkor a háztartások 37-40 százaléka tartozik ide, vagyis kb. 1,4-1,5 millió háztartás.
A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete a tetők rossz állapotára hívja fel a figyelmet
Budapest, 2017. március 6.: Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra, miközben csak a tető hőszigetelésével fűtésszámlánk akár 10%-át is megspórolhatjuk, ami országos szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet havonta a fűtési időszakban. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete az energiahatékonysági világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be: azok 80%-a ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul, vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is számottevő energia távozik feleslegesen.
Az energiahatékonyság kérdése nem úri muri
Ma van az energiahatékonysági világnap, melynek célja felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy Földünk készletei végesek, és az energiapazarlásnak komoly következményei lesznek. Ha ez a felvázolt nem is oly’ távoli jövő mégis túl távolinak tűnik ahhoz, hogy mindennapjaink részévé váljon az energiahatékonyság, rezsiszámlánkon biztosan érezzük, ha otthonunk energiapazarló. Egy friss felmérés szerint ugyanis Magyarországon mindössze minden ötödik lakás állapota megfelelő energiahatékonysági szempontból. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes odafigyelnünk arra, hol szökik a meleg házunkból.
A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk
Március 6-a 1998 óta az Energiahatékonyság Nemzetközi napja, amelynek célja, hogy a tudatos energiafelhasználásra ösztönözzön. Az épületek energiahatékonysága azt jelenti, hogy kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint az energiahatékonysági beruházás előtt.
A szigeteletlen falak, tetők, az elavult fűtőberendezések és a korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen az üvegházhatás legalább 50%-áért a CO2 kibocsátás felelős, így energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz. A növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt pedig a klímaváltozás öngerjesztő folyamattá válik.
Füstbe ment rezsi: a tetőn át távozik az elpazarolt energia negyede
A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a padlón, 25%-a pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről.
„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m² tető szorulhat felújításra több mint 2 millió családi házon. Megfelelően hőszigetelt tető esetén korábbi fűtésköltségünk akár 10%-át is megtakaríthatjuk. Így, ha azt vesszük, hogy egy átlagos, nem energiahatékony családi ház fűtésköltsége elérheti az 50.000 forintot is havonta, akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is hasonló nagyságrendben csökkentené” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.
Nem mindegy, milyen tető van a fejünk felett
2018. január 1-én lép hatályba az a jogszabályi szigorítás, melynek értelmében már a tisztán önerős építkezések esetén is az épületek energiahatékonysági jellemzőire vonatkozó új előírások alkalmazandók. Az előírt U-érték (hőátbocsátási tényező) a minél alacsonyabb lambda (hővezetési tényező) értékű és/vagy nagyobb beépítési vastagságú hőszigeteléssel tartható be.
A Tető Építők Egyesülete azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy tényleg a várt eredményeket hozza a felújításba fektetett pénz és energia, nem elég az, ha minőségi anyagokat használunk, fontos szerepe van a tervezésnek és a kivitelezés minőségének is.
„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy 5-6 éves tetők a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt javításra szorulnak” – mondta Nemes András okl. építőmérnök, a Tető Építők Egyesületének tiszteletbeli elnöke, hozzátéve: „Ha a tető rosszul kivitelezett, nagyon nehéz és költséges kijavítani. Amennyiben azonban megfelelő rétegrenddel, minőségi, megfelelő műszaki paraméterrel rendelkező anyagokkal, szakszerű kivitelezéssel készül és jól átszellőztetett, akkor egészen biztosan jól működő, energiahatékony tető lesz a fejünk felett.”
Knauf Insulation: a meleget úgy tudjuk benntartani, ha tudjuk, hol akar távozni
Az idei télen a magyar családok 40%-a havi 30 ezer forintnál is többet költött fűtésre, 15%-uk pedig 45 ezer forint feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona melegére költeni. Ennek ellenére, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből az derült ki, hogy 10-ből mindössze 2 ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. A felmérés rávilágít arra is, hogy a hideg elleni védekezés legelterjedtebb, „barkács” megoldásait – mint az ablakpárna, hővisszaverő fólia, szigetelőcsíkkal körbefuttatott nyílászáró – egyre kevesebben alkalmazzák, a többség pedig hatékony és végleges energiahatékonysági megoldást keres: a megkérdezettek 70%-a úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.
A lakosság a legnagyobb energia-fogyasztó
Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át a lakossági fogyasztás teszi ki. Ez évi kb. 4.500.000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az ország lakóépületeinek éves energiafelhasználása vetekszik az ország nagyerőműveiben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével. Az idei télen január 7-én volt a legnagyobb a hazai földgázigény, az FGSZ adatai szerint az ország teljes napi fogyasztása meghaladta a 69 millió köbmétert. A földgázszállító társaság tájékoztatása szerint egy átlagos, közepesen hideg – nulla Celsius-fokos napi középhőmérsékletű – téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter között mozog. Ilyenkor a teljes hazai fogyasztás mintegy 80-90 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki.
A rezsink nagy része fűtésre megy
A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország 550 fő megkérdezésével készített (január 4. és 10. között, online, nem reprezentatív) felmérést arról, hogy mennyit költünk fűtésre és energiahatékonysági szempontból milyen állapotban vannak otthonaink. A felmérésben megkérdezettek 46%-a családi házban, 19%-a téglaépítésű társasházban, 3,5%-a könnyűszerkezetes családi házban, 16,6%-a pedig panelházban lakik.
A szigetelőanyag gyártó és a portál felmérésében megkérdezettek 49%-a tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlan tulajdonos nyilatkozott úgy, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban a családok 22%-a fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya 25%-ra nőtt, míg azoknak a tábora, akiknek akár havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük 3%-kal, 15%-ra nőtt. A felmérésből kiderül az is, hogy azok, akik családi házban laknak, még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.
„Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája az átlagkereset negyedét kiteszi, amely még nem tartalmazza a többi rezsiköltséget, akkor sajnos megalapozottan beszélünk energiaszegénységről. Felmérésünkből ugyanakkor kiderül az is, hogy a magyar lakóingatlanok mindössze 18%-a hőszigetelt teljes körűen, tehát 10-ből 8 ingatlanon egyáltalán nem vagy csak részben végezték hőszigetelést. Az ingatlanok 21%-a esetében hőszigetelt a homlokzat, 5,5%-uknál a tetőtér, miközben 44,4%-ukon semmilyen hőszigetelés nincsen” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Minél később szigetelünk, annál többet veszítünk, hiszen egy ingatlan megfelelő szigetelésével bizonyítottan akár fűtésköltségünk 40-50%-át is megspórolhatjuk. Ahhoz azonban, hogy ezt egyre többen el tudják végezni, megfelelő állami támogatásra van szüksége a lakosságnak” – tette hozzá a szakember.
Fókuszban a családi házak
Az állami támogatás szükségességét a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország mostani felmérése is igazolja, hiszen a megkérdezettek 71,6%-a nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, hőszigetelné otthonát, ugyanakkor 33,3%-uk csak támogatás igénybevételével tudja azt megtenni.
Magyarország lakosságának 70%-a, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás. A családi ház állomány közel ¾-e 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazarlásának körülbelül 80%-áért ezek az épületek a felelősek. Pedig, ha egy energiapazarló családi házat 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40%-kal csökkenthető, így egy 90-100 m²-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15.000 forinttal is csökkenhet.
„A nagyobb megtakarítási potenciál ellenére az eddigi energiahatékonysági támogatások elenyésző része volt elérhető a családi házakra, ezért bízunk benne, hogy az év végén bejelentett, a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó program forrásából döntő részben a családi ház tulajdonosok részesülhetnek majd” – mondta Aszódy Tamás.
A meleget úgy tudjuk benntartani, ha tudjuk, hol akar távozni
Ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett kevesebb energiát fogyasztunk. A Knauf Insulation felmérésben megkérdezett családok 67%-a szerint a meleg a nyílászárókon keresztül „szökik meg”, míg 41%-uk szerint a szigeteletlen falakon keresztül, 24%-uk szerint a szintén szigeteletlen mennyezeti födémen, 17%-uk szerint pedig a padlón át. Éppen ezért, az energiahatékonysági felújítások javasolt sorrendjét különösen fontos betartani. Először a rossz állapotú nyílászárókat cseréljük ki, majd a hőszigetelést végeztessük el, végül pedig a gépészetet cseréltessük ki.
A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ennek megállapításához érdemes energetikai auditot végeztetni, amelynek keretében szakember ad tanácsot arról, hogy a homlokzatot vagy a tetőteret, esetleg kombinált módon szükséges-e szigetelni. Így elkerülhetjük, hogy feleslegesen költsünk, energiahatékonysági beruházásunk pedig sokkal hatékonyabb lesz és hamarabb megtérül.
Garázsfödém alsó hőszigetelése ásványgyapot lemezekkel
A hideg idő beköszöntével egyre fontosabbá válik a fűtési költségeken történő spórolás, aminek lehetőségét nagyban meghatározza az épület hőszigetelése. A falak, a homlokzat és a tető szigeteléséről sokat lehet hallani, de mi a helyzet a talpunk alatt? Márpedig a garázzsal vagy pincével rendelkező épületeknél külön figyelmet igényel a pince/garázsfödémek jó hőszigetelése is.
Az alápincézett vagy garázzsal rendelkező épületek esetén – legyen az lakás, családi ház, irodaépület vagy bevásárlóközpont – az alsó helyiség általában nem, vagy csak kissé fűtött. Az energiatakarékosság és a fűtési költségek faragása mellett a földszinti helyiségek komfortos, kellemes légkörének megteremtése érdekében is fontos, hogy a garázs- vagy pincefödémek megfelelően legyenek szigetelve. A födémek szigetelésének köszönhetően a fűtetlen alsó helyiségekből nem árad fel a hideg, a födém feletti térből pedig elenyésző a megszökő hő mennyisége.
A szigetelőanyag kiválasztásakor az anyag hőszigetelő tulajdonságain kívül egyéb műszaki és esztétikai paramétereket is érdemes figyelembe venni. A szóban forgó fűtetlen vagy csak temperált terek szigetelésénél például fontos tényező a levegő páratartalmának ingadozása, ezért meg kell győződni arról, hogy a kiválasztott szigetelőanyag páraáteresztő képessége megfelelő legyen. Egy garázs vagy parkoló esetében például az alkalmazott anyag hangszigetelő, hangelnyelő képessége is fontos, mivel így az adott földszinti tér zajszintje is csökken, például nem szűrődik ki a garázsban/parkolóban lévő járművek hangja.
Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor zárt terű, lefelé hűlő födémek hőszigetelésére kiválóan alkalmas anyag lehet a kőzetgyapot lemez. A kőzetgyapot lemezek méret- és alaktartó tulajdonságuknak köszönhetően nem zsugorodnak, nem csak jól hangszigetelnek, hanem hangelnyelő képességük is kiemelkedő, teljes keresztmetszetükben víztaszítóak, miközben páraáteresztő képességük gyakorlatilag a levegőével megegyező.
Végezetül a tűzvédelmi előírásokat és követelményeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, főleg abban az esetben, ha a szigetelt födém alatti tér egyben egy épület esetleges menekülési útvonala is. Alapesetben is, de jelen példa tekintetében még fontosabb, hogy ilyenkor a födémszigetelés tűzálló legyen. Az erre a célra legmegfelelőbb kőzetgyapot lemez nem éghető, hő hátására füstöt nem fejleszt, nincs égve csepegése, és képes a tűz terjedését megakadályozni.
További fontos és praktikus szempont, hogy a speciális üvegfátyollal kasírozott kőzetgyapot lemezeknél a már említett előnyös műszaki, tűzvédelmi tulajdonságaik mellett az üvegfátyol borítás gátolja az esetleges kiporzást, a beépítést követően is látható lemezek esztétikus látványt nyújtanak, illetve a felerősítés után üvegfátyollal ellátott felületük egy- vagy több rétegben közvetlenül festhető.
A világ energiafelhasználása egyre növekszik, a legnagyobb energiatakarékossági lehetőséget pedig épületeink kivitelezése rejti magában. Ennek tükrében az energiatakarékos fenntartáshoz és üzemeltetéshez elengedhetetlen, hogy a legkörültekintőbb módon válasszuk meg a megfelelő alapanyagot. A ROCKWOOL Hungary Kft. tapolcai gyárában magyar alapanyagból, hazai munkaerővel készül a környezetvédelmi szempontból is előnyös kőzetgyapot hőszigetelő-anyag.
Az Európában elfogyasztott energia mennyiség több mint 40%-át épületek, házak használják fel. Az épületek az elsődleges CO2 kibocsátók, nagyobb arányt képviselve, mint a közlekedés, illetve az ipar. Az épületek legnagyobb energia igénye a fűtésből és hűtésből adódik. A legtöbb országban megfigyelhető élettér növekedés és a légkondicionálók megtöbbszöröződött használata még inkább előtérbe helyezi az energiapazarlás visszaszorításának szükségességét.
Értelemszerűen így az épületek rejtik magukban a legnagyobb energiatakarékossági lehetőséget is. Jól ismert és kipróbált technológiák segítségével, az épületek energiafelhasználása akár 90%-kal csökkenthető.
A dán alapítású ROCKWOOL vállalatcsoport több mint 70 éve gyárt hőszigetelő termékeket és a világ egyik legnagyobb kőzetgyapot gyártója és forgalmazója. Az 1994 végén alakult ROCKWOOL Hungária Kft. célja a saját gyártású kőzetgyapot termékek magyarországi bevezetése volt. A konszern 1997-ben megvásárolta a gógánfai székhelyű Isotechnik Kft.-t, majd a gyár és a hazai leányvállalat összeolvadásából létrejött a ROCKWOOL Hungary Kft.
Az egy évvel később beépítésre kerülő világszínvonalú kupolókemence vezérlésnek köszönhetően megkezdődhetett a könnyű építészeti szigetelőanyagok gyártása. 1999-ben a gyártósor továbbfejlesztésével a nagy testsűrűségű, lépésálló építészeti termékek gyártásával, majd 2002-ben a vakolható kőzetgyapot lemezek és lamellák gyártásával új fejezet nyílt a ROCKWOOL magyarországi életében.
2003 végén a magyar leányvállalat megvásárolta a tapolcai székhelyű volt Isolyth gyárat, majd 2008 végén a hazánkban és a szomszédos országokban tapasztalható piaci gyengülés hatására a két magyarországi gyára közül a kisebb kapacitással működő gógánfai üzem bezárása mellett döntött a cégcsoport. Ezzel a tapolcai gyár maradt az egyedüli magyar helyszín, ahol a mai napig is modern berendezésekkel és eszközökkel készül a hazai és a környező országok piaci igényeit kiszolgáló kőzetgyapot hőszigetelő-anyag.
Az egy, non-stop gyártósorral rendelkező üzem éves termelési kapacitása 50-60.000 tonna. A termelés fele Magyarországon marad, a másik felét pedig főleg Romániába, Bulgáriába és Olaszországba szállítják.
A jelenleg 170 főt alkalmazó ROCKWOOL Hungary Kft. Tapolca egyik kiemelt foglalkoztatója, és büszkék arra, hogy az Uzsabányáról érkező magyar alapanyagból, hazai munkaerővel készül a világhírű hőszigetelő-anyag.
A kizárólag természetes alapanyagból (bazalt kő) készülő ROCKWOOL hőszigetelő kőzetgyapot:
Tűzbiztos – A kőzetgyapot 1000 °C feletti olvadáspontja biztosítja a legmagasabb tűzvédelmi A1 besorolásba tartozó termékek tűzállóságot. Nem ég, nem képez füstöt, nincs égve csepegés. A kőzetgyapot tűzvédelmi gátat képez, növelve a szigetelt szerkezetek tűzállóságát.
Hangszigetelő – A kőzetgyapot elnyeli a hangokat, mivel a hang a kőzetgyapot szálak közé érve az azokon fellépő súrlódás következtében hővé alakul át, így ezek a termékek növelik a falak, a tetők, és a padlók hangszigetelését.
Páraáteresztő – A kőzetgyapot nyílt pólusú szerkezetéből adódóan a vízpára szinte akadálytalanul vándorolhat benne, így biztosítva az épületszerkezetek lélegzését, valamint az építési nedvesség eltávozását.
Vízhatlan – A ROCKWOOL kőzetgyapot hőszigetelő anyagai teljes keresztmetszetükben víztaszítóak, a víz a gyapot felületén folyik le, nem érintve az anyag belsejét. A levegőből sem szívja fel a nedvességet, aminek eredményeként éveken át tartani képes szigetelő jellemzőit.
Alak- és mérettartó – A kőzetgyapot termékek igen nagy hőmérsékleti szélsőségeknek vannak kitéve, mivel külső felületük nyáron a magastetőkön akár 60-70 Celsius fokra felmelegedhet, télen –20 fokra is lehűlhet. A kőzetgyapot ezt a meglehetősen nagy hőmérsékletkülönbséget alakváltozás nélkül el tudja viselni.
Öregedésálló – Mivel a kőzetgyapotban a levegő szigetel, ezért hőszigetelő képessége az idő múlásával sem romlik. A kőzetgyapot ötven év után is megőrzi eredeti mechanikai és hőtechnikai tulajdonságait, így élettartama az épület élettartamával megegyező. Gombák, rovarok, rágcsálók nem károsítják.
A kőzetgyapot hőszigetelés csökkenti az energiafogyasztást is, aminek következtében a szennyező anyagok kibocsátása is csökken. Amikor a ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelés a házon „üzemelni” kezd, három hét alatt megtakarítja azt az energiamennyiséget, amit a gyártására fordítottak!
Hogyan érhető el a közel zéró energiaigény? Ténylegesen zéró energiafogyasztást takar a defínició?
2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek létesíthetők. Az uniós tagállamokra kötelezően érvényes EU-direktíva minden épülettípusra kiterjed, sőt, közintézményeket 2018-tól már csak ezen előírás eszerint lehet létesíteni. Ma még csak lehetőség, de pár év múlva kötelező lesz az energiatudatos tervezési, kivitelezési gyakorlat alkalmazása új építéseknél. Az átállás közelsége sokakban mintha még mindig nem tudatosult volna.
Energiatakarékos épületek létesítéséhez minden építőanyagipari komponens rendelkezésre áll, ám ahhoz, hogy a ház – bármilyen épülettípus – az elképzeléseknek megfelelően alacsony energiaköltséggel működjön, szükség van hozzáértő tervezőkre – építészekre, mérnökökre -, és kivitelezőkre is, akik magas színvonalon, pontosan meg tudják valósítani a terveket. Energiahatékonyságot célzó épületfelújításnál is elengedhetetlenek ezek a kritériumok: tapasztalt szakemberekre bízzuk a munkát, különben sok pénzt bukhatunk.
Energiahatékony módon építeni sokféleképpen lehet; laikusként is tudjuk, mennyire fontos a külső hőszigetelés, az épület optimális tájolása és árnyékolása, de említhetnénk a beépített nyílászárók minőségét, a hőhídmentes kivitelezést, s még megannyi fontos részletet.
Létezik egy 25 éve kidolgozott építési metódus, amivel már a tervezés korai szakaszában pontosan méretezhető a leendő épület energetikai viselkedése (fogyasztása). A passzívház-technológiaként ismertté vált 25 éves német építési szabvány és épületminősítési rendszer gyakorlatilag minden klímazónában megbízhatóan alkalmazható, Skandináviában éppúgy, mint a mediterrán területeken. A kétezres évek közepéig jobbára csak Németországban és Ausztriában épültek passzívházak; ma már az USA és Kína is komolyan fontolgatja a technológiára való átállást.
Magyarországon nem terjedt el robbanásszerűen, de 2009 óta folyamatosan épülnek magyar passzívházak, jellemzően magánépíttetőknek. Önkormányzati nagyberuházásokra is van pár példa, Budapest XIII. kerületében valósult meg a bérlakásként működő 100 lakásos passzívház és ugyanitt adtak át nemrégiben egy passzívház-technológiával létesült óvodaépületet is. Tömegformálását illetően is szakmai bravúrként emlegetik az angyalföldi passzívház ovit.
- A passzívház bekerült a köztudatba, ezt el lehet mondani. Ma már nem kell megmagyarázni a hőszigetelés, a megfelelő tájolás, a nyári árnyékolás fontosságát, de egyre kevésbé kell a hővisszanyerős szellőztetés szükségességét is indokolni. Ha azt nézzük, hogy néhány éve még a vastag hőszigetelésért is csatákat kellett vívnunk, ma pedig már építtetői oldalról is ez az evidencia, az mindenképpen pozitívum – fogalmaz Szekér László DLA okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató, a Passzívház Magyarország Egyesület (korábbi nevén Passzívházépítők Országos Szövetsége, PAOSZ) alapító-elnöke.
A több magyar minősített passzívház tervezésében és kivitelezésében közreműködő szakember szerint nem eléggé tudatosult az emberekben – s talán még a szakmában sem -, hogy 2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek építhetők. Árnyalja a képet, hogy 2021. január 1. után csak azok az épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek ennek a kritériumnak, így a követelmények azokra is vonatkoznak, akik 2021 januárja előtt kezdik az építkezést.
A közel nulla energiaigényű épületnek nem feltétlenül kell passzívháznak lennie, de ezzel a építési szabvánnyal lehet ezt a követelményt a legmegbízhatóbban elérni. A közel nulla energiaigény pontos kritériumai egyelőre nem közismertek azon kívül, hogy a jelentősen lecsökkentett energiafogyasztást és a megújuló források kötelező alkalmazását célozza. Az EU a tagállamok hatáskörébe utalja a konkrét követelmények megállapítását. (A közel nulla energiaigény ez esetben közel sem jelent zéró energiafelhasználást, hiszen a már ismert szabályozás szerint is három jobb energiakategória létezik: AA, AA+, AA++.)
A jelenleg ismert általános előírás úgy fogalmaz, hogy az épületet legalább annyira energiatakarékossá kell tenni, hogy az erre fordított költség az épület élettartama alatt megtérüljön. Életciklus-számításnál általában 35-50 évet vesznek figyelembe épületszerkezeteknél, épületgépészeti rendszereknél az élettartam jóval kevesebb, 15-20 év.
Nagy váltást fog jelenteni az is, hogy a közel nulla energiás épületeknél az energiaigény 25 százalékát megújuló forrásokból kell fedezni, ami új kihívás elé állítja szakmát és az építtetőket. Megújulók alatt nálunk jellemzően napkollektoros, napelemes rendszereket értenek (melegvíz-, elektromos áram előállításához jól hasznosítható a szoláris energia), de a talajhő, a szél- és vízenergia is kiaknázható.
Passzívházaknál rögzített követelmény az alacsony energiafogyasztás, de már megjelentek a megújulókkal kiegészített, ténylegesen zéró energiaigényű, sőt, energiatermelő passzívházak. A passzívház alapkritériuma, hogy az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2/év) értéket, az összes primerenergia fajlagos igénye pedig nem lehet nagyobb mint 120 kWh/(m2/év) értéknél. Összevetésképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/(m2/év) energiát használnak fel. A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90 százalék, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.
Mennyire fogja vissza a passzívház-építési kedvet a felmerülő többletköltség, kell-e ezzel számolni egyáltalán?
- Tény, hogy egy passzívház építése többletköltséget jelent. Ennek mértékét nehéz általánosítani, sok mindentől függ, s nem feltétlenül a technológiából fakad. Nagy a szórás az építkezéseknél, de a tapasztalatok szerint 10-15 százalékos többletköltséggel lehet számolni. Van példa arra is, hogy passzívházat (lakóházat) olcsóbban építettek meg, mint egy normál épületet. Ez a tervezők hozzáértésén múlik elsősorban.
Hiánypótló képzés Magyarországon
2011 óta érhető el Magyarországon a tavaszi és őszi kurzusokkal indított Minősített Passzívház Tervező képzés. Az Európai Unió támogatásával kidolgozott eredeti német tananyagot sajátíthatják el magyar nyelven a jelentkezők, akkreditált passzívház oktatók közreműködésével. A képzés modulrendszerű – 9 modulból és gyakorlati műhelymunkából áll. Az egyes modulok külön is látogathatók, aszerint, hogy a jelentkező a passzívház tervezés mely területén szeretne speciális szaktudásra szert tenni, illetve meglévő tudását elmélyíteni. A modulokra folyamatosan lehet jelentkezni.
A képzést az elmúlt években több országban bevezették. Nemzetközileg egységes írásbeli záróvizsgával zárul, a vizsgafeladatokat a német Passzívház Intézet állítja össze. Az eredményes vizsgát követően a hallgatók – végzettségüktől függően – minősített passzívház tervező vagy minősített passzívház tanácsadó képesítést szereznek. A képzés nemzetközi képesítést ad.
Kik jelentkezhetnek?
A szakképzés elsősorban építészmérnökök, épületgépészek, egyetemi hallgatók, épület energetikusok és kivitelezők érdeklődésére tarthat számot, akik a munkájuk során kamatoztatni tudják a megszerzett ismereteket, nemcsak Magyarországon, bárhol a világban. A sikeresen levizsgázott tervezők bekerülnek a Passivhaus Planer nemzetközi adatbázisba az elérhetőségeikkel.
A gyárilag háromszög alakúra vágott kőzetgyapot éklemez párok átlómenti eltolásával bármilyen járatos szarufatávolság beállítható
Az (elégtelen) hőszigetelés kérdése sokszor nyáron jelentkezik égetően, mivel ilyenkor nem lehet szimplán „lejjebb csavarni a fűtést” például az emeleten. A nyitott ablak, vagy a hangos légkondicionáló berendezés sokszor nem jelent megoldást. Ismét a jó hőszigetelés tehát a kulcs, és ezúttal a matematika siet a segítségünkre.
A megfelelően szigetelt épületek a külső forróságban is megállják a helyüket, és lehetőséget kínálnak az energiatakarékosságra is. Egy jól megválasztott szigeteléssel a hőség nem hatol be lakóhelyünkre, akár a légkondicionáló használata szükségtelenné válhat. Ezzel spórolhatunk a villanyszámlán is, mivel egy helyiség 1 fokkal történő lehűtése háromszor annyi energiát fogyaszt, mint 1 fokkal történő felfűtése, ráadásul így az épület CO2kibocsátását is csökkenthetjük.
Mit lehet tenni a helyzet javítására?
Először is válasszunk megfelelő hőszigetelő anyagot. A külső épületszerkezeten alkalmazott hőszigetelő anyagok a nyári meleg során nagy hőmérsékleti szélsőségeknek vannak kitéve, egy homlokzat vagy magastető külső felülete akár 60-70 ºC-ra is felmelegedhet. Kevés anyag áll ellen ilyenkor a hőtágulásnak, ám a kőzetgyapot alak- és mérettartó, így ez a probléma nem áll fenn.
A nyári hőszigetelés problémája legtöbbször a tetőtéri szerkezetekkel kapcsolatos. Ha már jártak nyáron padláson, és menekültek le rögtön a hőségből, tudják, miről van szó. Vannak azonban olyan utólagosan is beépíthető kőzetgyapot hőszigetelő elemek, amelyeket akár házilagosan is (szakember segítsége nélkül) beépíthetőek a tetőtéri szarufák közé.
A szarufák tetőn belüli sűrűsége, elhelyezése épületenként eltérő lehet, így nagyon nehéz egyszerű, egységes, könnyen elhelyezhető lemezeket gyártani. Itt segít azonban a matematika, egész pontosan a geometria.
Nagyban megkönnyíti az építkezők dolgát ugyanis, ha a szigetelőanyag lemezek átlósan félbe vannak vágva, azaz az elemek gyárilag háromszög alakúak. A kőzetgyapot éklemezekkel sokkal könnyebb a szarufák közötti távolsághoz igazodni, úgy, hogy a mérethez igazításkor az anyagveszteség csak minimális legyen (csak a háromszög lemez sarkát kell levágni, a fenti ábra szerint).
A kőzetgyapot éklemezek tehát különösen alkalmasak a magastetők szarufák közötti hőszigeteléséhez. A háromszög alakú lemezek sarkainak levágásával bármilyen 50 és 100 cm közötti szarufaköz-távolság gazdaságosan kitölthető, rögzítést nem igényel, vágási veszteség nélkül, házilagosan beépíthető. Célszerű azonban páraáteresztő tetőfólia alkalmazása, és a teljes szarufamagasság kitöltése.
Az önkéntesek felkészítésének elméleti és gyakorlati része is van
A GreenDependent Intézet idén júniusban tartotta közösségi energiamegtakarítási rendezvényét, az E.ON EnergiaKözösségek verseny záró díjkiosztó ünnepét, és egyben az EnergiaKözösségek program 5. születésnapját.
Az EnergiaKözösségek program célja 2011 óta az, hogy segítse a családok, háztartások, kisközösségek energiatudatos életmódját, és népszerűsítse, terjessze a klímabarát, karbon-szegény, zöld életmódot. A kampány keretében minden év őszén indított versennyel a szervezők arra mutatnak rá: csupán viselkedésünk megváltoztatásával, nagyobb beruházás nélkül is jelentős energiát – ezáltal pénzt – tudunk megtakarítani, továbbá, hogy a klímabarát életmód mindenki számára megvalósítható, és a megtakarítás, életmódunk zöldítése közösségben könnyebb.
A program 2011-ben EU-s támogatással indult, majd 2013 óta az E.ON Csoporttal együttműködésben folyik. A kezdetek óta több mint 130 közösség, így közel 700 háztartás vett részt az ország egész területéről, és a GreenDependent a közösségek összefogására, koordinálására több mint 120 önkéntes felnőtt klíma-koordinátort, és 2013 óta önkéntes fiatal energiavadászokat is képzett és támogatott. A háztartások között többen már a kezdetek óta lelkes energiaközösségezők, és több esetben is "átlagos" résztvevőkből közösséget szervező koordinátorok lettek.
Az EnergiaKözösségek program célja energia megtakarítása úgy, hogy közben az élet minősége nem csökken, sőt, a résztvevők beszámolói alapján nő. Segít abban, hogy a program résztvevői információt és útmutatást kapjanak arra nézve, hogy mit tehetnek saját otthonukban, hogyan takaríthatnak meg energiát befektetés nélkül, hogyan zöldíthetik életmódjukat szakértői támogatással és más háztartásokkal együttműködve, egymást erősítve.
A közösségi-háztartási versenybe az ország egész területéről neveznek közösségek - baráti, munkatársi, osztálytársi, szomszédsági stb. csapatok. Minden évben a verseny hat hónapja során leolvassák és az online kalkulátorban feljegyezik fogyasztásaikat (áram-, gáz-, egyéb fűtőanyag és vízfogyasztás), valamint energiaközösségükben több kreatív feladat megoldására is vállalkoznak. Felmérik például energiahasználati adottságaikat és szokásaikat és ez alapján megtakarítási vállalásokat tesznek, megkeresik közösségükben az energia-matuzsálem és/vagy energiazabáló fogyasztókat, áram-megtakarítási kihívásban vesznek részt, és energiatudatos mesét, történetet írnak.
A záró rendezvényen a résztvevőket először Pál Norbert, az E.ON Hungária Zrt. gazdasági igazgatója, majd a verseny védnöke, Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes köszöntötte, levelében közeli partnereként és szövetségeseként üdvözölve az energiaközösségeket, megköszönve a jövő nemzedékekért végzett munkájukat.
A legjobban szereplő és legtöbbet megtakarító közösségek is beszámoltak eredményeikről, valamint értékes nyereményeket vehettek át, amelyek tovább segítenek nekik a klímabarát, zöld életmód megvalósításában. A program történetében először holtverseny alakult ki az első helyen: az egyházasfalui Energiafaragók és a nyíregyházi Keleti Manók érték el idén a legjobb eredményt, 36% illetve 34%-os megtakarítással, és ötletes, alapos kreatív feladat megoldásokkal. A harmadik helyen pedig a mezőkovácsházi Mentőcsoport végzett, 20%-os megtakarítással.
A versenyben idén résztvevő 100 háztartás átlagos megtakarítása közel 10 % volt.
A közösségek beszámolói után kerekasztal beszélgetés keretében arra keresték a résztvevők a választ, hogy hogyan lehet az EnergiaKözösségek programban való részvétel után a megkezdett életmódváltást folytatni. Ehhez adott inspirációt és ötleteket Ertsey Attila DLA építész, autonóm ház szakértő, Bérces Dóra, az átalakuló közösségek, valamint Vincent Liegey, a Nemnövekedés mozgalom képviselői.
A megtakarítási program részeként a szervezők arra is ügyeltek, hogy a lebonyolítás is minél kisebb környezeti hatású legyen, azaz minél kisebb lábnyomot hagyjon. Ennek megfelelően minden kapcsolódó rendezvény szervezésekor figyeltek arra, hogy az klímabarát és zöld legyen, valamint karbon-lábnyomukat is kiszámolták, amely összesen 2,42 tonna CO2 kibocsátását jelentette. Ezt idén is a résztvevő közösségek közt szétosztott 123 őshonos gyümölcsfa ültetésével kompenzálják. A gyümölcsfák a hazánkban működő, fajtamegőrzést szolgáló egyik ún. Tündérkertből, Pórszombatról származnak, így a semlegesítés mellett a biodiverzitás megőrzését is szolgálják.
Kezdőlap
AKTUÁLIS
Energia megtakarítás
Adatvédelmi nyilatkozat