Üzletberendezés

Ami nem megy, ne erőltessük… Ez jut eszembe, valahányszor bemegyek a közeli, néhány hete átrendezett élelmiszerüzletbe.

Ezzel az üzlettel semmi gond nem volt a néhány évvel ezelőtti első felújításig. Ekkor készült el az önkiszolgáló zöldség-gyümölcs pult. Sajnos úgy, hogy ezen keresztül ment át az üzlet teljes bejövő forgalma is, pedig itt e nélkül is éppen elég nagy a tolongás, mivel a hely szűk, az emberek hosszasan elidőznek, válogatnak, mérnek, stb.  

A boltvezető, gondolom, hogy kedvezzen a vevőknek, kisméretű, kocsihoz hasonló dolgokat szerzett be, amire a bevásárló kosarat lehet rátenni. Viszont az így összeállított alkalmatosság nem fért át a forgóvilla alatt, ahol a személyforgalom zajlott. Külön, kosár nélkül kellett áttolni a kocsit a forgóvillán(!), ami már önmagában is egy elég trükkös feladat volt, ugyanakkor a kocsi útvonala éppen keresztezte a zöldség-gyümölcs mérleg előtt álló vevő helyét, így folyamatosan az ott állóba ütköztünk.

Néhány évi üzem után döntöttek az átrendezés mellett, talán pont emiatt. Először még örültem is neki. A bejutás a kocsikkal könnyebb lett, és a zöldség-gyümölcs pult is elkerült a bejárattól. Ennyi a pozitívum. Viszont ahová a zöldség átkerült, ott erősebb megvilágításra van szükség, nem jó a szellőzés sem, így a lámpák miatt lényegesen melegebb lett, és sokkal gyorsabban romlik az áru. A másik, hogy az eddigi 4 gondolasor helyett ötöt helyeztek el. A vevők szinte állandó „elnézés-kérésre” kényszerülnek, mert egész egyszerűen nem férnek el sem egymástól, sem a polcok feltöltésére szolgáló kocsiktól.

Pár heti üzem után ez a megnövelt rakodófelület is kevésnek bizonyult, mert a tárolóállványok végét mindenütt gondosan raklapokkal egészítették ki, tovább szűkítve a közlekedő utakat.

De máshol sem jobb a helyzet

Sajnos, családom nem partner abban, hogy egy nagyobb bevásárló-központban hosszú távra bevásároljak, a több hétre szánt ennivaló sokszor napok alatt elfogy. Így aztán költségkímélés céljából szinte naponta járok vásárolni a környékbeli üzletekbe.  Most nem az egészen pici üzletekről írok, ahová már az is nagy szó, ha befér a vevő. Hanem olyan üzletekről, amelyek a közelmúltban lettek felújítva, átrendezve, és mikor elkészültek, látható volt, hogy valamilyen formában szakember is részt vett a berendezésükben.

Mikor egy üzlet elkészül, általában még tágasak a közlekedők, kényelmesen el lehet férni. Azonban a gondok egy része már itt előjöhet:

Beérkezés az üzletbe

Inkább a kisebb üzletekre jellemző, hogy már a beérkezés sem problémamentes. Gyakori az átjárás a zöldség-gyümölcs részen, de van olyan is a mindennapi bevásárló helyeim között, ahol a bejutás és az egyik pénztárhoz való sorban állás útvonala már a megnyitáskor egy keresztmetszetbe esett. Az eredetileg sem tágas útvonalat az üzlet dolgozói tovább szűkítették árutároló állványok elhelyezésével – ma már csak úgy lehet bejutni, ha a pénztárhoz sorban állók arrébb lépnek.

Mikor a bolt személyzete elkezdi belakni a helyiséget

A felújítás utáni ideális állapot - mikor még lehet közlekedni - nem tart sokáig. A bolt személyzete rájön, hogy még számtalan rakodási lehetőség lenne. A gondolák végződésére ívesen beforduló kiegészítő elemeket vásárolnak, vagy nemes egyszerűséggel raklapokat halmoznak egymásra, jelentősen, akár 1 m-rel leszűkítve a rendelkezésre álló közlekedő helyet. További tárolási lehetőség, hogy az állványok közé akciós termékeket helyeznek. Lehetőleg pont középre, hogy sem egyik, sem másik oldalon ne férjen el egymás mellett két szembe jövő bevásárló kocsi. Tanulság, hogy ezeket a kiegészítő tárolási lehetőségeket már eleve, szakszerű módon be kellene tervezni.

A gondolák magassága

Ez aztán végképp nem építészet, de ezeket is tervezi valaki. A gondolák magassága akkora, hogy a felső polcokról szinte lehetetlen bármit levenni. Természetesen felrakni sem lehet. Nemegyszer láttam, mikor az alkalmazott edzőcipőben beállt a tejeszacskók közé, hogy a felső polcot feltöltse.

Az állványok közti távolság

Bármennyire is logikátlan, de szinte mindenütt azonos a gondolák közti távolság. Holott vannak teljes polcsorok, ahol alig van vevő. Végeláthatatlan sorokban sorakoznak az italok, a tészták, a konzervek egyetlen vevő nélkül. Tolongás ott van, ahol a mindennapi élelmiszereket vásároljuk: csemegepult, kenyér, tejtermék, zöldség-gyümölcs. Mégsincs a forgalom függvényében eltérő távolság az állványok között.