Épületfelújítás és műemlékvédelem terméskő szerkezeteknél

A szakemberek körében megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy a műemlékek, vagy műemlék jellegű épületek felújításánál a terméskő szerkezetek javítása kőpótló javítóhabarccsal vagy terméskővel történjék-e. A gyakorlat azt mutatja, hogy a javító kőzethabarcsok, az ún. restaurátorhabarcsok alkalmazása egyre nagyobb teret nyer és sok esetben egyedüli megoldást jelent a műemlékek felújításánál.

A szakmában alkalmazott anyagrendszerek közül az alábbi három a legjelentősebb:

1. Ásványi restaurátorhabarcsok - ezek gyárilag előkevert szárazhabarcsok, melyek ásványi kötőanyagból, adalék- és töltőanyagokból állnak.
   
2. Polimerrel módosított restaurátorhabarcsok, amelyek a szervetlen kötőanyag, adalék- és töltőanyag mellett még polimert is tartalmaznak.
   
3. Reaktív műgyanta restaurátorhabarcsok, olyan keverékek, amelyek az ásványi adalék- és töltőanyag mellett egyedüli kötőanyagként reaktív műgyantát is tartalmaznak.

Mind a három típusú anyagnak megvan a létjogosultsága meghatározott alkalmazási célra. Egy kristályos márvány kiegészítésére célszerű műgyanta kötésű habarcsot használni, egy mészkő, homokkő homlokzatnál viszont inkább javasolható az ásványi restaurátorhabarcs, mert az a felújítandó szerkezet vízháztartásában is részt vesz.

Az ásványi javítóhabarcsok előnye, hogy széles körben alkalmazhatók, míg a polimerrel módosított, illetve reaktív műgyanta kötésű habarcsok felhasználása speciális alkalmazási területekre korlátozódik.

A Techno-Wato Kft. elsősorban az ásványi, valamint a polimerrel módosított javítóhabarcsok alkalmazását támogatja, melyek évek óta számtalan műemlék felújításával nyertek bizonyítást:

• TERZITH termékcsalád - ásványi kőkiegészítő habarcs
  
• MONULIT kemény mészkövek kőkiegészítő javító habarcsa
  
• KESTON saját fejlesztésű, hazai gyártású javító anyagok

Felső kép: Kőpótlás csillag-dűbel alkalmazásával;

Alsó kép: Rácz-fürdő - felújított oszlopfő

Az épület- és műemlék-felújítás egyes fázisai a javítóhabarcsok alkalmazásával:

• Állapotvizsgálat és dokumentálás - az építmény felújítás előtti mechanikai, fizikai állapotának és szennyezettségének felmérése helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokkal, szöveges és ábrázolt jegyzőkönyvezéssel
  
• Tervezés - a felújítás optimális anyagainak és technológiai műveleteinek meghatározása az építmény tervezett funkciójára és várható igénybevételére való tekintettel, építész, statikus, épületkémikus és -fizikus, valamint műemlékvédelmi szakemberek bevonásával.
  
• Tisztítás - optimális fogadó alapfelület kialakítása a későbbi felújító műveletek számára olyan tisztítási módszerekkel, amelyek sem mechanikailag, sem kémiailag nem károsítják tovább a felületet. Pórusos, szívóképes, kötőanyag-hiányos, mállott anyagnál szükség lehet a javítandó szerkezet szilárdítására megfelelő kőszilárdító bejuttatásával.
  
• Habarcsfelhordás - a károsodott helyet a hiba kiterjedési határát szorosan követve kell körülvésni, a peremet fogas vésővel kb. 2 cm mélyen és a felületre merőlegesen kialakítva. Az ún. vágó- vagy sarokcsiszoló kisgépek használatát mellőzzük, mivel igen nagy az ép felületrészek felsértésének veszélye. Ezután következik az alapfelület beiszapolása homogén, nagy tapadó szilárdságú kapcsolat létrehozására.
  

Ezt az utolsó réteget nem szabad nullára besimítani, a felületsíkból túlnyúlóan kell bedolgozni, majd a szilárdulás kezdetén megmintázni, vagy a szilárdulás után kőfaragó eszközökkel felületkezelni.

1. kép: a Mátyás templom párkányzata;

2. kép: Rácz-fürdő - Ismétlődő díszítőelemek Terzithből kiöntve

Gödöllői királyi váró, timpanon felújítása

Kiegészítő tevékenységek: Fugázás, impregnálás, hidrofobizálás, felületvédelem kőszerkezethez alkalmas anyagokkal.