Médiaajánlat
Adatvédelmi nyilatkozat
Impresszum, jogi nyilatkozat
A honlap üzemeltetője:
Webműhely Kft.
Épinfó - Blog
Változó alaprajz
Frissítés: 2020. 06. 23.
A családiház alaprajzok alig változnak, gondoltam korábban, és sokáig valóban így is volt. Az utóbbi években azonban már észrevehetőek a változások.
A napokban belenéztem pár, évtizedekkel ezelőtt készült családi ház tervembe. Én magam is meglepődtem. A helyiségek funkciója, csoportosítása, alapterülete, tájolása gyakorlatilag megfelel azoknak a szempontoknak, amelyeket ma is figyelembe veszünk a tervezésnél. Az egyterű étkező-nappali-konyha, a hálószoba-blokk a szülői hálóval és inkább kisebb, de több gyerekszobával, a dupla garázs, mosóhelyiség, szauna, kondiszoba, gépészeti (korábban kazán) helyiség nem mai találmányok.
Természetesen csak az elvi alaprajzi rendszerre, a funkcionális kialakításra gondolok, mert a mai alaprajzok, - követve az építészeti stílust – sokkal kevésbé tagoltak, lényegesen letisztultabbak a korábbiaknál, és a hőszigetelés miatt a falak is sokkal vastagabbak.
Kétségtelen, hogy az alaprajz a családiház tervek legidőtállóbb eleme. A mindenkori építészeti divatot követő külső megjelenés sokkal gyorsabban avul, mint egy jól funkcionáló alaprajz.
Az utóbbi évek jellemző alaprajzi változásaiból most két olyan dolgot emelnék ki, amit az építtetőnek érdemes előre átgondolkodnia, mielőtt építészhez fordulna.
Az egyterű konyha-étkező-nappali korábban többnyire azt jelentette, hogy az egyes helyiségek - de leginkább a konyha - saját, lehatárolt területtel rendelkeznek, csak éppen össze vannak nyitva, nincsenek falakkal, ajtókkal elválasztva. Ezt a teret egyidőben több családtag, több célra is használhatja, ami például zajjal jár: főzés, TV nézés, vendégfogadás, munka, játék, zenehallgatás, vagy akár a közlekedés is, mivel számos további helyiség innen közelíthető meg. Így könnyen elképzelhető, hogy a családtagok zavarják egymást. A konyha sem mindig úgy néz ki, mint a lakberendezési magazinokban.
Ez a fajta kialakítás magában rejtette azt a lehetőséget, hogy ha egy családnál a használat során mégsem vált be az egyterű megoldás, a későbbiekben viszonylag egyszerűen meg tudták oldani a leválasztást.
Ma számos alaprajzon egyértelműen látszik az a törekvés, hogy mindhárom funkció ugyanabban a térben - egy szabályos téglalap, vagy „L” alakú helyiségben - helyezkedjen el, mindenféle lehatárolás nélkül. Igény a divatos konyhasziget is, ami többnyire azzal jár, hogy a főzőlap és a vízvételi hely nincs azonos konyhapulton.
Ez az elrendezés kétségtelenül nagyvonalúbb, látványosabb térélményt nyújt, mint az előző. Az építtető döntése, ismerve saját életvitelét, hogy ezt választja-e, vagy a másik, biztonságosabb megoldást. Kérdés persze, hogy ha valaki fiatalon építkezik, mennyire képes mindezt előre látni.
A másik a szülői háló.
Korábban a szülői háló a hálószobák előtti közlekedőből nyílt, és jellemző volt a gyerekszobákkal közös fürdőszoba is. A ruhák tárolása leginkább a hálókban elhelyezett gardrobszekrényekben történt. Ma már gyakori - hasonlóan, mint egy szállodai szobánál -, hogy a szülői háló előtt van egy plusz előtér. Ebből nyílik a saját fürdőszoba, illetve egy különálló gardrobhelyiség. A gyerekszobákhoz pedig külön zuhanyzó vagy fürdőszoba tartozik. Ha van rá hely és anyagi lehetőség, akkor ezzel maximálisan egyet tudok érteni.
Szülői háló előtérrel és zuhanyzóval 23 m² alapterülettel
Van azonban egy másik, terjedő szokás is ezzel kapcsolatban, ami azért eléggé megkérdőjelezhető: a szülői háló rész, a hozzá tartozó fürdővel és gardrobbal együtt átkerül a lakás egy, a gyerekszobáktól távol eső pontjára. Ez egy nehéz kérdés, van, ami mellette szól, van, ami ellene. Van olyan életkor, mikor a gyerekek igénylik a szülők, később a nagyszülők közelségét, a kamaszkor és az otthon lakó felnőtt gyerek viszont már eléggé próbára tudja tenni a szülők tűrőképességét.
Nekem ez utóbbi megoldás nem szimpatikus. Szerintem a külön előtér és fürdő kellően szeparálja a szülői hálót a gyerekek minden életkorában, de természetesen ez is egy olyan dolog, amit az építtetőnek kell átgondolnia. Használat közben aztán kiderül, jól döntött-e.
Szabó Adrienn okl. építészmérnök
Kapcsolódó cikkek:
Tervrajz készítés, háztervezés