Utolsó frissítés: 2021-09-21

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Aktuális

< >

Elszalasztott lehetőség? - Az uniós lakhatási eszközök, szakpolitikák és források magyarországi felhasználása

Hírek 2021. 09. 10.

Budapest, 2021. szeptember 10.A Habitat for Humanity Magyarország csütörtök este bemutatta idén tizedik alkalommal elkészített éves lakhatási jelentésének első fejezetét, amely a lakhatási szegénység csökkentésének európai uniós kereteit járja körül. Az elemzés áttekinti, hogy milyen szakpolitikák útján és milyen pénzügyi források biztosításával tud tenni az EU a lakhatás ügyéért tagállami szinten is. Ezek között kiemelt helyet kapnak a klímacélok megvalósítását elősegítő eszközök, így a klímapolitika az épületfelújítások támogatása és az energiaszegénység csökkentése révén szorosan összefonódik a lakhatás kérdésével. A szakpolitikák és források magyarországi alkalmazását megvizsgálva azonban jelenleg az látszik, hogy Magyarország nem él azzal a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programokkal érdemben javítson az EU-s összehasonlításban rossz lakáshelyzetén.

A Habitat for Humanity Magyarország idén jubileumi, tizedik alkalommal publikálja éves jelentését a lakhatási szegénységről, ennek első fejezetének bemutatóját pedig egy szakmai kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve, csütörtök este, a Magnet Közösségi Házban tartotta.

A fejezet szerzője, Bajomi Anna Zsófia előadásában először az unióban jellemző lakhatási problémákat vázolta fel. Bár ezek a különböző tagállamokban vagy akár településtípusok mentén is eltérőek lehetnek, általánosságban elmondható, hogy a meredeken növekvő lakásárak Európa-szerte megnehezítik a megfelelő lakáshoz jutást, valamint a kelet- és dél-európai országok – köztük Magyarország – lakói is nagyobb arányban szembesülnek súlyosabb lakásminőségi problémákkal, vagy ezzel részben összefüggésben az energiaszegénységgel. A magyar lakosságot érintő további nehézségek között említette a lakóépületek magas korát és energiafogyasztását, az elavult épületállományt és az önkormányzati bérlakásszektor alacsony arányát is.

Lakhatási, felújítási támogatások a klímavédelem érdekében

A lakáspolitika, így ezeknek a problémáknak a megoldása is tagállami hatáskör, az EU azonban az energiapolitika, a regionális- és várospolitika, a foglalkoztatási és szociális ügyek, vagy akár a gazdaságpolitikai koordináció mentén közvetlen vagy közvetett hatást tud gyakorolni a lakhatásra. A szakpolitikák megvalósítását az EU elsősorban jogszabályok alkotásával és pénzügyi források biztosításával tudja elősegíteni. A Tiszta energiát minden európainak jogszabály-csomag például az újépítésű lakások energiahatékonyságának növelését, illetve a meglévő épületek felújítását ösztönzi, hasonlóan az Európai Zöld Megállapodás Felújítási Hullám stratégiájához. Ennek célja az épületfelújítási arány megduplázása, a kibocsátások csökkentése, a helyreállítás előmozdítása és az energiaszegénység mérséklése érdekében. Ugyancsak e cél eléréséhez a Fit for 55 javaslatcsomag az épületek kibocsátásának szabályozásával, valamint az energiára és energiahatékonyságra vonatkozó célszámok növelésével kíván hozzájárulni.

Ebből a rövid felsorolásból is jól látszik, hogy a klímavédelmi célok megvalósítása – ami 2020-tól az EU kiemelt fókuszterületei közé tartozik – és az energiapolitika szorosan összekapcsolódik az uniós lakáspolitikai törekvésekkel, valamint a lakhatási- és energiaszegénység csökkentésével.

Mivel a legtöbb lakhatással szorosan összefüggő szakpolitikai célkitűzésnek jelenleg nincs jogi úton kikényszeríthető eleme, ezért az EU egyik legfontosabb eszköze e területen a pénzügyi támogatások nyújtása. Ezeket főként a Többéves pénzügyi kereten keresztül osztják el, meghatározott elvek mentén, 7 éves periódusokra. 2021-től az erős klímacélok elérése érdekében az épületek energiahatékony felújítására a korábbinál jelentősebb források állnak a tagállamok rendelkezésére. Továbbá például a koronavírus-járvány utáni talpra állást szolgáló NextGenerationEU helyreállítási alap legjelentősebb eleme, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen 723 milliárd eurónyi forrást biztosít, ennek 37 százalékát klímavédelemre kell fordítani, a prioritásai között pedig szerepel az épületek energiahatékony felújítása és a megújuló energiaforrások elterjesztése is.

Kihasználatlan források

A magyar, 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai- és programtervezeteket, valamint az olyan központilag támogatott intézkedéseket, mint az Otthon Melege Program áttekintve az látszik, hogy a lakáspolitikai beavatkozások a középosztálybeli gyermekes családok lakáshoz jutását és lakásfelújítását támogatják, az alacsony jövedelműek lakáshoz jutással és lakásfenntartással kapcsolatos nehézségeit nem, vagy csak elenyésző mértékben enyhítik. Az energiahatékonyságra is felhasználható EU-s forrásokból Magyarország semennyit sem fordít a lakóépületek komplex energiahatékony felújítására, hanem a lakossági felújítások kivitelezését a piacra bízza, anélkül, hogy garantálná, hogy ezek a beruházások ténylegesen megvalósulnak a lakosság körében.

A stratégiák alapján továbbá nem látszik biztosítottnak a legrosszabbul teljesítő és általánosságban a lakóépületek kellő arányú felújítása, valamint az energiaszegénység által érintett háztartások számának csökkentése sem. A magyar operatív programtervek a sérülékeny csoportok lakhatási helyzetének javítására nyíló lehetőségeket sem aknázzák ki, az energiahatékony felújítással kapcsolatos részeik felületesek, nagyon alacsony ambícióval bírnak, a célkitűzések általánosak, vagy nincsenek, a tervezett beavatkozásokról szóló szinte minden részlet hiányzik (forrásigény, finanszírozás, felelős, ütemezés). Ez alapján elmondható, hogy Magyarország nem él azzal a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programokkal érdemben javítson az EU-s összehasonlításban rossz lakáshelyzetén.

Ezzel szemben a lakhatási problémák enyhítése érdekében a Habitat jelentésében számos intézkedésre, beavatkozásra és stratégiai döntésre tesz javaslatot.

A bemutatót követő szakmai kerekasztal-beszélgetésen a EU lakhatási hatásköre, az energia- és klímapolitika, valamint a lakhatási szegénység csökkentésének szoros összefonódása került fókuszba.

Sümeghy György, a Habitat for Humanity EMEA régiójának lakáspolitikai igazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy „Ugyan szigorúan jogi értelemben nincs kompetenciája az EU-nak lakhatási ügyekben, azonban a nagy pénzügyi válság olyan lakhatási válságot indított el Budapesttől Londonig, hogy az Európai Parlament nagyon könnyen rávehető, hogy lakásügyekben nyilatkozzon”.

„Energiahatékonyság szempontjából intenzív időszakot élünk, EU-s szinten rengeteg forrás áll rendelkezésre a következő költségvetési ciklusban. Ugyanakkor a hazai operatív programokban nem jelenik meg az épületenergetikai korszerűsítések támogatása – pedig elsősorban arra kellene törekedni, hogy az épületek energiaigényét csökkentsük.” – emelte ki Koritár Zsuzsanna, Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója.

Bajomi Anna Zsófia a beszélgetésen a fentiekhez hozzátette: „A már megjelent stratégiai dokumentumok és programtervezetek alapján az is elmondható, hogy az energiaszegénység kérdése a hazai tervekben sajnos kevéssé jelenik meg. A szakpolitikai javaslatok felületesek és nem adnak lényegi választ a problémára.”

A Habitat for Humanity Magyarország 2021. évi lakhatási jelentésének első fejezete ezen a linken olvasható.

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

Fotókredit: Varga Gábor Vargosz / Habitat for Humanity Magyarország

< >

Aktuális - Hír, cikk, ajánló

Megkezdte működését Magyarország első napelemes tetőcserepet gyártó üzeme

Gyártói hírek, cikkek 2021. 09. 21.

2021. szeptember 21-én üzembe helyezték Pécsett a több mint 100 éves építőipari nagyvállalat egyedülálló, Terrán Generon napelemes tetőcserép gyárát. Ezzel a cég egy újabb lépést tett a gazdasági növekedés és a fenntartható jövő elkötelezett támogatása felé. Az ünnepélyes gyáravatón Varga Mihály pénzügyminiszter is tiszteletét tette

Szakkönyv

Szenes István belsőépítész

Építészet, művészet 2021. 09. 10.
A sorozat legújabb kötetében Dvorszky Hedvig értő tolmácsolásában Szenes István változatos életútjának meghatározó mérföldköveit ismerhetjük meg. A személyes hangvételű kötetben a pályatársak mellett maga az alkotó is szót kap

Szakcikk

Mennyire éri meg napelemes rendszerbe fektetni Magyarországon?

Megéri-e napelemes rendszert tervezni egy családi házra, vagy ez inkább a nagyobb épületek, irodák, raktárak számára térül meg? Cikkünkben utánajártunk, mennyi idő alatt hozza be az árát – lakossági felhasználás esetén

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?