Lakásépítés: a csökkenés járvány nélkül is várható volt

Megjelent az Építési Piaci Prognózis 2023 frissítése

Budaörs, 2020. július 14. - Az évente épített új lakások számának csökkenése a lakáspiaci élénkítési kísérlet kifulladása miatt a veszélyhelyzet nélkül is várható volt, vélik a független Építési Piaci Prognózis készítői. A 2019-re meglehetősen pontos előrejelzést adó anyag vezető elemzője, Varga Dénes ma is reálisnak tartja 2020-ra, a tavalyinál 25 százalékkal kisebb lakásszámot: a 2019-re jelzett 21 500 darabhoz képest a valóságban 21 127 lakás épült meg, az idei várakozás pedig 16 650 lakóegység. A szakember évek óta hangsúlyozza: lakáspiaci stabilitást nem lehet pusztán befektetői célú vásárlókra alapozni. Ehelyett a nem megfelelő lakásban élő, vagy lakással nem rendelkező családok fizetőképességét kell erősíteni.

Háttér: nemzetközi és hazai gazdaság

A 2020. évi világgazdasági folyamatokat nagymértékben a járvány elleni védekezés gazdaságkorlátozó hatásai határozzák meg. Az USA és Kína gazdasága közötti különbség a járvány hatására jobban csökken, mivel a várakozások szerint a kínai gazdaság kevésbé fékeződik le. Ez nem enyhíti a két világhatalom közötti konfliktust, ami a világgazdaságban növeli a bizonytalanságot. Az előrejelzések szerint erőteljesen lassul az európai gazdaság, ami Magyarország számára is nehezíti a visszatérést a korábbi növekedési pályára. Az Euróövezet 2020. évi GDP csökkenésére nézve a prognózisok - 7,5- és -9,1 százalék között szóródnak. A járvány hatására erősödnek a nemzetközi integráció elmélyítésére irányuló törekvések, mivel globális problémákat egyre nehezebb nemzeti keretek között kezelni.

A magyar gazdaság a Build-Communication kiadásában június végén megjelent Építési Piaci Prognózis 2023 című, középtávú előrejelzés tavaszi frissítése szerint 2020-ban -5,6 százalékkal zsugorodik. A járvány megfékezésére irányuló magyar és nemzetközi intézkedések gazdasági hatásai ágazatonként eltérőek, de szinte mindenhol a teljesítmények csökkenését eredményezték.

Az előrejelzések "V" alakú görbét rajzolnak ki, a feltételezések szerint 2020. második félévétől nem lesz szükség újabb védelmi intézkedésekre, legalábbis a fejlett országokban.

A 2020. utáni növekedési kilátásokat javítja, hogy várhatóan Magyarország is rendkívüli uniós forrásokhoz jut, ha megegyezés történik a járvány hatásainak enyhítésére létrehozandó támogatási program részleteiről. A növekedést segíti, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból Magyarországnak járó összeg nagyjából felét még nem utalták át. Erre 2023 végéig van lehetőség.

Építőipar: a csökkenés járvány nélkül is várható volt

Varga Dénes szerint az építőipar teljesítménye 2020-ban akkor is csökkent volna, ha nincs járvány. Magyarországon nem került sor az építkezések leállítására, az építőipar folyamatosan dolgozhatott. A járvány kétségtelenül lassította a folyamatokat, így a független elemzés a 2019. ősszel 2020-ra kiadott prognózisát a 2020. június végén kiadott frissítésben módosítja: 2020-ra az építőipar teljesítményének 6 %-os csökkenését várja.

2017-2019 között az építőipar több mint 90 százalékkal növelte a termelését, az állam a független elemző szerint ugyanis 2016-tól erőteljes piacélénkítési kísérlet beindítását határozta el. „A 2016-ot megelőzően az építőiparból sokan mentek dolgozni a fejlett európai országokba, így az állam által generált gyors növekedés elsősorban a munkaerőpiacon eredményezett azonnali feszültségeket. Ez más ágazatokból a munkaerő átcsábításával, illetve külföldről lehetett, de főleg csak mennyiségileg, valamennyire pótolni. Természetesen a három év alatt végbemenő, 90 százalékot meghaladó növekedés az építőanyag-piacon is átmeneti feszültségeket, és ezzel együtt áremelkedést okozott.” – mondta el Varga Dénes.

„Az építőipari árak 2016-ig az infláció alatt, azt követően afelett alakultak. A mesterségesen keltett konjunktúra, és a szükségszerűen fellépő kapacitáshiány nyilván nem csak az árakra, hanem a profitrátára is hatott. Annak ellenőrzése, hogy a vállalkozói árak mennyire reálisak, nyilván sokkal nehezebb akkor, ha a megrendelő a piacon a teljesítmények extrém gyors növekedését akarja kikényszeríteni.” – tette hozzá a szakember.

Felmérés közvetlenül a vírus előtt: építés helyett felújítás

Az Építési Piaci Prognózis tartalmának elkészítésében a szerzők évtizedek óta az építési piacon működő szakemberek (tervezők, kivitelezésben és az önkormányzatok szakosztályain dolgozók) kérdőíves véleményfelmérésének eredményeit is figyelembe veszik. A lekérdezés a szokásoknak megfelelően 2020. év elején ismét megkezdődött, ám a speciális helyzet miatt a tavasszal szokásos 300-350 válaszból a veszélyhelyzet elindultáig 99 darabot sikerült rögzíteni. „Világossá vált, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések alapvetően meghatározzák a 2020. és a 2021. évek gazdasági, és így építési piaci kilátásait is. Emiatt úgy döntöttünk, hogy a felmérést csak 2020 őszén folytatjuk. Ellenben tanulságosnak tartottuk, hogy az addig beérkezett válaszokat feldolgozzuk, hiszen azok a járványtól függetlenül is érvényesülő tendenciákat és várakozásokat mutatják.” – magyarázza a vezető elemző.

Befektetői keresletre nem lehet tartós növekedést építeni

Az Építési Piaci Prognózis szerzői szerint a 2016-ban indult építési piacélénkítési kísérlet fontos része volt az új lakások piacának az élénkítése. Ennek eredményeképpen három év alatt sikerült az évente épített lakások számának igen jelentős emelése: a 2016. évi 9 994 új lakással jellemezhető szinthez képest 2019-ben 21 127 db lakás került a statisztikába. 

Lakásokat a statisztikák szerint elsősorban Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben, néhány Balaton parti településen, és néhány divatos településen építettek. Az elemzés évek óta elkészül a hagyományos statisztikai régiók felbontásával,  a lakásépítési teljesítmény alapján képzett, három megye-csoportra is.

Az előrejelzés tehát nem csak a hét régióra, hanem erre a három csoportra is tartalmaz adatokat.

Forrás: Build-Communication  Kft.