Utolsó frissítés: 2021-09-21

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Blog

<

Mennyi helyet vesz el a közlekedő?

Tervrajz készítés 2020. 09. 02.
Az étkező, mint rejtett közlekedő
Az étkező, mint rejtett közlekedő

A családi ház tervezés első nagy kérdései közé tartozik annak eldöntése: hogyan osszuk fel a rendelkezésre álló alapterületet az egyes helyiségek között? Ezt a tervezési programban szoktuk rögzíteni. Bár a méretek a tervezés folyamán változhatnak, de ez jelenti az előzetes elképzelést, amiből a tervező ki tud indulni.

Ha anyagi lehetőségeink miatt kötött az építhető alapterület nagysága, különösen fontos már az elején végiggondolni, mekkora terület juthat a nappalira, hálószobákra, az egyes mellékhelyiségekre, elfér-e az elképzelt funkció?

Mivel ezeket a helyiségeket valahogy meg is kell közelíteni, végül mindig előjön a kérdés, hogy vajon mekkora lesz a lakáson belüli közlekedő terület, mennyi helyet vesz el a többi helyiségtől? Nem könnyű ezt előre, reálisan megbecsülni, mert nagyban függ a későbbi alaprajzi elrendezéstől, azonban már kezdetben is számolni kell vele, mert befolyásolja a többi helyiség méretét.

Előszoba 5,87 m2-en Előszoba 5,87 m² alapterületen

Ezért készítettem el a lenti összeállítást. Kiválasztottam korábbi családi ház terveim közül 7-7 földszintes, illetve tetőtérbeépítéses tervet, és megnéztem, hogy ezeknél mekkora volt a közlekedő terület aránya a teljes hasznos alapterülethez képest. Segíthet abban, hogy kevésbé becsüljük alá a közlekedők helyigényét.

Pár szempont a táblázathoz:
  • Amit a számításnál közlekedőként vettem figyelembe: előszoba, emeletes házaknál a lépcső, illetve minden olyan helyiség, ami az alaprajzon előtérként, közlekedőként szerepel. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeken kívül vannak rejtett közlekedők is, tehát amikor az étkezőből vagy a nappaliból használunk egy sávot erre a célra. Ezeket a területeket nem számítottam be, mert valójában az adott helyiség terét növelik. A rejtett közlekedő lehetőséget ad arra, hogy a valódi közlekedők arányát csökkentsük, én is rendszeresen alkalmazom, de nem célszerű túlzásba vinni, mert az átjárás, főleg a nappali esetében, zavaró lehet.
  • A bútorozás, a beépített szekrények hozzátartoznak a közlekedőkhöz, ezért ezek helyigényét nem vontam le az alapterületükből. Ha már kikerülhetetlenek ezek a helyiségek, legalább igyekezzünk őket hasznosítani, a falfelületek egy részét beépített szekrényekkel tárolásra is felhasználni, ne üres falak között közlekedjünk. 
  • A táblázatban azért szerepel, hogy hány gépkocsit tárolunk, mert a garázs, főleg, ha kétállásos, nagyobb alapterülete miatt javít az arányokon
  • A hasznos alapterülethez nem számítottam hozzá a fedett teraszokat, ezek a közlekedők aránya szempontjából közömbösek. 

Közlekedők aránya családi házaknál Hasznos alapterület és közlekedők aránya családi házaknál

Érdekes, hogy a földszintes házaknál lényegesen nagyobb a szórás, vannak egészen alacsony értékek is, emiatt az átlag is kedvezőbb, 10,88% lett, míg az emeletes (tetőtérbeépítéses) házaknál 14,10%.

Bútorozott közlekedő folyosó családi házban

Bútorozott, tágasabb közlekedő, 9,85 m² alapterülettel

Úgy tűnik, olyan ez, mint egy sokismeretlenes egyenlet. Olyan sok változó befolyásolhatja az arányokat, hogy az adatok alapján nem sikerült egyértelmű  következtetéseket levonnom. Például olyasmit, hogy nagyobb alapterületű házaknál kisebb lenne a közlekedő terület aránya. Nyilvánvaló, hogy az arányok nagyban függnek az egyes alaprajzok adottságaitól, a közlekedők szélességétől (csak egy szűk folyosóról van-e szó, vagy kényelmesebb, bútorozható helyiségről), a beépített szekrények mennyiségétől, a rejtett közlekedő területek nagyságától. 

Arra azonban jó ez a táblázat, hogy az előzetes becslésnél egy 14% körüli értéket biztonsággal be lehet állítani. Ha végül sikerül alacsonyabbra kihozni ezt az arányt, legalább helyet nyerhetünk a többi helyiség számára.

Szabó Adrienn okl. építészmérnök 

 

<

Szakkönyv

Szenes István belsőépítész

Építészet, művészet 2021. 09. 10.
A sorozat legújabb kötetében Dvorszky Hedvig értő tolmácsolásában Szenes István változatos életútjának meghatározó mérföldköveit ismerhetjük meg. A személyes hangvételű kötetben a pályatársak mellett maga az alkotó is szót kap

Hagyományos falak

Népi építészet 2021. 09. 10.

A magyar népi építészet falféleségeinek sokszínűségét mutatja be Népi Kultúra sorozat negyedik kötete. A parasztság építkezési gyakorlata évszázados, sőt évezredes hagyományokat őriz, amely az idők folyamán újabb eljárásokkal is gazdagodott. A szerzők ismertetik a hagyományos falak szerkezetét, készítésük munkamenetét, a házépítés közösségi szervezeteit, valamint az ide kapcsolódó földrajzi és történeti kérdéseket.

A mászókéményes konyha

Népi építészet 2021. 09. 10.
A szerző e kötetben a magyar népi kultúra egyik alig ismert területét, a modernizált paraszti konyhát mutatja be, gazdag képanyaggal kísérve. A 19. század második felében és a 20. század elején elterjedt füstmentes konyha új sütő- és főzőberendezései a polgári életforma addig nem tapasztalt kényelmét kínálták a tehetősebb parasztcsaládoknak. Az új konyha új életminőséget eredményezett, a változás kihatott a parasztház használati rendjére

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?