Utolsó frissítés: 2022-09-29

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Blog

< >

Mennyi helyet vesz el a közlekedő?

Tervrajz készítés 2020. 09. 02.
Az étkező, mint rejtett közlekedő
Az étkező, mint rejtett közlekedő

A családi ház tervezés első nagy kérdései közé tartozik annak eldöntése: hogyan osszuk fel a rendelkezésre álló alapterületet az egyes helyiségek között? Ezt a tervezési programban szoktuk rögzíteni. Bár a méretek a tervezés folyamán változhatnak, de ez jelenti az előzetes elképzelést, amiből a tervező ki tud indulni.

Ha anyagi lehetőségeink miatt kötött az építhető alapterület nagysága, különösen fontos már az elején végiggondolni, mekkora terület juthat a nappalira, hálószobákra, az egyes mellékhelyiségekre, elfér-e az elképzelt funkció?

Mivel ezeket a helyiségeket valahogy meg is kell közelíteni, végül mindig előjön a kérdés, hogy vajon mekkora lesz a lakáson belüli közlekedő terület, mennyi helyet vesz el a többi helyiségtől? Nem könnyű ezt előre, reálisan megbecsülni, mert nagyban függ a későbbi alaprajzi elrendezéstől, azonban már kezdetben is számolni kell vele, mert befolyásolja a többi helyiség méretét.

Előszoba 5,87 m2-en Előszoba 5,87 m² alapterületen

Ezért készítettem el a lenti összeállítást. Kiválasztottam korábbi családi ház terveim közül 7-7 földszintes, illetve tetőtérbeépítéses tervet, és megnéztem, hogy ezeknél mekkora volt a közlekedő terület aránya a teljes hasznos alapterülethez képest. Segíthet abban, hogy kevésbé becsüljük alá a közlekedők helyigényét.

Pár szempont a táblázathoz:
  • Amit a számításnál közlekedőként vettem figyelembe: előszoba, emeletes házaknál a lépcső, illetve minden olyan helyiség, ami az alaprajzon előtérként, közlekedőként szerepel. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeken kívül vannak rejtett közlekedők is, tehát amikor az étkezőből vagy a nappaliból használunk egy sávot erre a célra. Ezeket a területeket nem számítottam be, mert valójában az adott helyiség terét növelik. A rejtett közlekedő lehetőséget ad arra, hogy a valódi közlekedők arányát csökkentsük, én is rendszeresen alkalmazom, de nem célszerű túlzásba vinni, mert az átjárás, főleg a nappali esetében, zavaró lehet.
  • A bútorozás, a beépített szekrények hozzátartoznak a közlekedőkhöz, ezért ezek helyigényét nem vontam le az alapterületükből. Ha már kikerülhetetlenek ezek a helyiségek, legalább igyekezzünk őket hasznosítani, a falfelületek egy részét beépített szekrényekkel tárolásra is felhasználni, ne üres falak között közlekedjünk. 
  • A táblázatban azért szerepel, hogy hány gépkocsit tárolunk, mert a garázs, főleg, ha kétállásos, nagyobb alapterülete miatt javít az arányokon
  • A hasznos alapterülethez nem számítottam hozzá a fedett teraszokat, ezek a közlekedők aránya szempontjából közömbösek. 

Közlekedők aránya családi házaknál Hasznos alapterület és közlekedők aránya családi házaknál

Érdekes, hogy a földszintes házaknál lényegesen nagyobb a szórás, vannak egészen alacsony értékek is, emiatt az átlag is kedvezőbb, 10,88% lett, míg az emeletes (tetőtérbeépítéses) házaknál 14,10%.

Bútorozott közlekedő folyosó családi házban

Bútorozott, tágasabb közlekedő, 9,85 m² alapterülettel

Úgy tűnik, olyan ez, mint egy sokismeretlenes egyenlet. Olyan sok változó befolyásolhatja az arányokat, hogy az adatok alapján nem sikerült egyértelmű  következtetéseket levonnom. Például olyasmit, hogy nagyobb alapterületű házaknál kisebb lenne a közlekedő terület aránya. Nyilvánvaló, hogy az arányok nagyban függnek az egyes alaprajzok adottságaitól, a közlekedők szélességétől (csak egy szűk folyosóról van-e szó, vagy kényelmesebb, bútorozható helyiségről), a beépített szekrények mennyiségétől, a rejtett közlekedő területek nagyságától. 

Arra azonban jó ez a táblázat, hogy az előzetes becslésnél egy 14% körüli értéket biztonsággal be lehet állítani. Ha végül sikerül alacsonyabbra kihozni ezt az arányt, legalább helyet nyerhetünk a többi helyiség számára.

Szabó Adrienn okl. építészmérnök 

 

< >

Szakkönyv

Reimholz Péter

Építészet 2022. 09. 06.

Reimholz Péter (1942-2009) a kortárs magyar építészet egyik meghatározó, ikonikus alakja. Építészetét számos díj és kitüntetés között, háromszor Ybl Miklós-díjjal és 2000-ben Kossuth-díjjal is elismerték. Munkásságának mind szorosan vett szakmai, mind közéleti, mind oktatói vonatkozása egyaránt kiemelkedő és mértékadó. A kötet munkásságának dokumentálását kívánja pótolni

Építészetszociológiai tanulmányok

Építészet 2022. 09. 06.

A magyarországi építészetszociológia útkereső tanulmánykötete. A könyv felvázolja az építészetszociológia elméleti alapvetéseit, majd esettanulmányokban mutatja be, miként alkalmazható mindez a konkrét kutatásokban. A válogatás a szerző elmúlt tíz évben született terepmunkáiból ad áttekintést. A változatos helyszíneket a közös módszertan fogja össze, amelynek lényege, hogy az építészet a társadalmi jelenségek anyagiasult formája. 


A klímabarát kert - Környezetünk természetes klímaberendezése

Függetlenül attól, hogy balkonunk, teraszunk, apró előkertünk vagy burjánzó édenkertünk van, az erőforrások védelme és a biológiai sokféleség megtartása kicsiben is elkezdhető. Ennek alapja a kert lehetőleg természetközeli kialakítása, az ökológiai gazdálkodás, a tudatos bánásmód a növényekkel és az állatokkal és a természet körforgásának megértése. A könyv iránymutatást nyújt az ökológiai potenciállal rendelkező, könnyen gondozható kertekhez, amelyek ki fogják állni a klímaváltozás kihívásainak próbáját

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?