Utolsó frissítés: 2021-10-25

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Blog

< >

40 cm

Szakmagyakorlás 2014. 08. 22.

Túlbonyolított, agyonklímatizált világunkban vannak, akiknek már eszébe sem jut: úgy is lehetne szellőztetni, hogy kinyitjuk az ablakot.

Ez az egész korábban, egy pár napos, tavaszi buszos utazásnál jutott az eszembe. Kint nagyon kellemes volt az idő, de mivel sütött a nap, bent meleg volt, ment a klíma. A buszon csak fix ablakok voltak, a felülvilágítók sem tűntek nyithatónak. Leszálltunk, a sofőr az ajtókon keresztül próbált szellőztetni. De hiába, mert az ajtók teteje és a busz mennyezete között több mint egy méter volt a távolság. Mikor visszaszálltunk (az ülések magasan voltak), ugyanaz az elhasznált levegő fogadott. A szellőztetés végül abból állt, hogy induláskor beindította a ki tudja, mikor kitisztított klímát, amitől a harmadik napra az utasok fele beteg lett. Érdekes volt, hogy ezt mindenki magától értetődőnek találta, azt mondták, így szokott lenni. Pedig semmi másra nem lett volna szükség, mint nyitható felülvilágítókra.

Talán van, aki még emlékszik rá: az OTÉK-ot megelőző OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) lényegesen részletesebb volt, mint a mostani szabályozás. Az OTÉK-ból sok minden hiányzik, például a természetes szellőzés előírásai közül az alábbi is:

„A szellőzőnyílás felső éle és a helyiség feletti födém alsó síkja közötti távolság (légzsák) legfeljebb 0,40 cm lehet.” 

Valószínű, nem véletlenül került be ez a mondat az akkori előírások közé. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani – és nincs gépi szellőzés a lakásunkban – számolni kell vele, hogy egy kiszellőzetlen levegőréteg marad a mennyezet alatt. Kár lenne, ha ez elfelejtődne, mert még mindig vannak olyan időszakok az évben, mikor a kinti levegő pontosan megfelel szellőztetés céljára.

Az utóbbi években különösen aktuális lehet ez a dolog. A külső falak megfelelő hőszigetelése érdekében a nyílászárók felett gyakori a teljes falvastagságú, hőszigetelt redőnyszekrények alkalmazása. Ezek magassága ugyanúgy 25 cm, mint a felettük lévő, elemmagas kiváltóé, így már 50 cm-nél tartunk: meghaladjuk a fenti értéket, ami ahhoz kellene, hogy egy helyiséget természetes úton, megfelelően ki lehessen szellőztetni.

< >
Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
Szellőzés, szellőztetés
Redőnyök

Szakkönyv

Unokáink is látni fogják - Portrék három évtized televíziós műsoraiból

Építészet 2021. 10. 13.

Osskó Judit 1973-tól 2007-ig volt a Magyar Televízió építészeti műsorainak szerkesztője, műsorvezetője. Az Unokáink is látni fogják c. sorozat a televízió leghosszabb életű műsorfolyama volt. 2007-ben jelent meg ezzel a címmel egy riportkötet tíz építészről, azokról a kiváló mesterekről, akik nagy hatást gyakoroltak a következő nemzedékekre. Az Unokáink is látni fogják. Portrék három évtized televíziós műsoraiból c. új kötet ennek a portrésorozatnak a folytatása, a hazai kortárs építészet kiválóságaival készített filmek nyomtatásban való megjelenítése 


Szenes István belsőépítész

Építészet, művészet 2021. 09. 10.
A sorozat legújabb kötetében Dvorszky Hedvig értő tolmácsolásában Szenes István változatos életútjának meghatározó mérföldköveit ismerhetjük meg. A személyes hangvételű kötetben a pályatársak mellett maga az alkotó is szót kap

Hagyományos falak

Népi építészet 2021. 09. 10.

A magyar népi építészet falféleségeinek sokszínűségét mutatja be Népi Kultúra sorozat negyedik kötete. A parasztság építkezési gyakorlata évszázados, sőt évezredes hagyományokat őriz, amely az idők folyamán újabb eljárásokkal is gazdagodott. A szerzők ismertetik a hagyományos falak szerkezetét, készítésük munkamenetét, a házépítés közösségi szervezeteit, valamint az ide kapcsolódó földrajzi és történeti kérdéseket.

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?