Épületfelújítás

Köztudott, hogy az épületek belső átalakítása, felújítása - ha nem jár a teherhordó szerkezet vagy a homlokzat megváltoztatásával, és a rendeltetési egységek számát sem érinti -, akkor nincs építési engedélyhez kötve.

Frissítés 2012. 03. 09.-én: erre a tevékenységre ma a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklete vonatkozik. Eszerint akkor végezhető engedély és bejelentés nélkül a meglévő építmény felújítása, átalakítása, korszerűsítése, ha az "építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemei nem kell megváltoztatni, nem kell átalakítani, nem kell elbontani, nem kell megerősíteni." Homlokzati változásról, a rendeltetési egységek számának módosulásáról a rendeletben már nincs szó.   

Bár sem ingatlannal, sem épületfelújítással nem foglalkozom, mégis többször felvetődött már bennem a kérdés: ebben az esetben nem kell betartani az építési előírásokat, tervezési szabályokat? Kitől várható el az építkezés helyszínén, hogy ezekkel tisztában legyen? Néhány példa, mire is gondolok:

• A régi lakások szobái gyakran egymásból nyílnak. Miközben valaki a felújítás során arra törekszik, hogy minden szobának külön bejáratot biztosítson, vajon tudja-e, hogy a lakás legalább egy lakószobájának nagyobb hasznos alapterülettel kell(ene) rendelkeznie, mint 17 m²? Üresen talán elég nagynak tűnik egy 14-15 m²-es szoba is, de legkésőbb a bútorozásnál észre fogjuk venni a hiányzó m²-eket – igaz, akkor már késő.
• A WC helyiségek hosszmérete külön cikket érdemelne. Az első 80x100 cm-es helyiséggel pár éve egy étteremben találkoztam. Akkor még azt hittem, csak véletlen. A harmadik esetnél már kezdtem arra gondolni, hogy erről a méretről  valószínűleg elterjedt a köztudatban, hogy megfelelő. Pedig nem az. Annak idején megtanultuk, hogy kifelé nyíló ajtó esetén legalább 1,10 m legyen a helyiség hossza, de a ma szokásos gyakorlatnál, mikor nem felül, hanem a berendezés mögött van a tartály, még ennek a méretét is figyelembe kell venni. A befelé nyíló ajtó még nagyobb probléma – sokszor maga a bejutás is nehéz feladat.
• A lépcsőszerkesztési szabályok ismerete sem általános. Gyakori a fokmagasság / szélesség arány be nem tartása, bár ez legfeljebb "csak" kényelmetlen lépcsőt eredményez (a jelenlegi előírás egyébként: 2 x fokmagasság + fokszélesség = 60-64 cm). Az egy lépcsőkaron belüli eltérő magasságú fokok - erre is van példa! - viszont már balesetveszélyesek is.

Az építési jogszabályok, előírások jelentős részének az a célja, hogy az épületek jól használhatóak legyenek. Az ilyen és ezekhez hasonló, apróságnak tűnő, de a használat során sok bosszúságot okozó hibák jelentősen csökkenthetik a  felújított ingatlan értékét. 

Kiegészítés

A lépcsőszerkesztés szabályait jelenleg (2012.03.09.) a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet - OTÉK - 63., 64., 65., 67.§ szabályozza. További információk az Épinfó "Lépcsőszerkezetek, kiegészítők" oldalán.

A WC helyiség mérete pedig szintén az OTÉK-ban van meghatározva (99.§). A szöveg nem utal arra, hogy a falsík mögötti szerelőtartály helyigényével (burkolattal együtt 17-20 cm) növelni kell a helyiség hosszméretét, de szerintem ez egyértelmű.

Érdemes mindig a jogszabály hatályos szövegére rákeresni»

Szabó Adrienn