Jön a kánikula: a szigetelés a forró nyarakon hűsíti otthonunkat

A növekvő áramfogyasztás tovább növeli az üvegházhatást, így az extrém meleget

2050-ig 3,5-5 °C fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az International Energy Agency (IEA, Nemzetközi Energia Ügynökség) legfrissebb előrejelzései szerint, vagyis a jelenleginél is forróbb nyaraknak nézünk elébe. Becslésük szerint a globális energiafelhasználásból eredő CO2 kibocsátás 2012. során 1,4%-kal emelkedett, ezzel elérve a rekord mértékű 31,6 gigatonnát. A Knauf Insulation szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a klímaberendezések egyre terjedő használata tovább növeli a CO2 kibocsátás mennyiségét, így ördögi körforgásként csak erősíti a meleget. Szakértők szerint ugyanakkor a természetes anyagokból készült hőszigetelés, árnyékolással együtt 5-7 °C fokkal is csökkenti a lakások belső hőmérsékletét, hatékony és környezetbarát megoldást nyújtva a nyári kánikula és a 8-10 ezer forinttal magasabb villanyszámlák ellen, míg télen a fűtésköltséget és az ebből eredő CO2 kibocsátást csökkenti.

Jön a nyár …

Az OMSZ adatai szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet 2012-ben február és december kivételével minden hónapban jóval a sokévi átlag felett alakult, s ugyanez igaz 2011-re is, ráadásul nem csak hazánkban. A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt az IEA új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál. Kevesen tudják ugyanis, hogy ha 8 órán keresztül hűtünk 1 helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha 2 napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy TV-t.

Légkondi: ördögi körforgás

A klímaberendezések áramfogyasztása növeli az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás mértékét, vagyis minél inkább hűtjük vele a lakást, annál inkább növeljük a külső meleget, ami ellen védekezünk. Környezetvédelmi és iparági szakértők is egyetértenek abban, hogy a természetes anyagból készülő hőszigetelés lényegesen jobb megoldást jelent.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtő berendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli az áramfogyasztást, vagyis havi 8-10 ezer forinttal magasabb villanyszámlát okoz, míg a szigetelés mind anyagi, mind környezeti szempontból lényeges spórolásra ad lehetőséget; télen-nyáron” – tette hozzá az igazgató.

Téli mennyiségű energiafogyasztás nyáron?

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszak járt nagyobb energiafogyasztással, a Mavir tájékoztatása szerint ma már nyáron, tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 °C fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is spórolva, a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda