Utolsó frissítés: 2021-07-06

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Blog

< >

A szoba mérete

Tervrajz készítés 2011. 08. 11.
A szobaméret-mellékhelyiség arány számításánál figyelembe vett helyiségek egy családi háznál
A szobaméret-mellékhelyiség arány számításánál figyelembe vett helyiségek egy családi háznál

(Utolsó frissítés: 2019.09.19.)

Az Épinfó látogatottsági statisztikájában gyakran szerepelnek szobamérettel kapcsolatos kulcsszavak. Ezekre valószínűleg azok keresnek rá, akik - mielőtt építészhez fordulnának - leendő lakásuk tervrajzán gondolkodnak, számolgatják, mekkorák lehetnek az egyes helyiségek.

A „ Szoba ideális mérete” kifejezés viszont elgondolkodtatott. Lehet-e egy ilyen kérdésre egyértelmű választ adni? Egyáltalán mitől függ, hogy mekkora legyen a szoba mérete?

Az OTÉK erre vonatkozó előírásai szerint:

  • A lakószoba hasznos alapterülete legalább 8 m², illetve a 30m²-t meghaladó hasznos alapterületű lakás minimum egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m²-nek kell lennie. A szoba minimálisan előírt alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös (tehát például egy 16 m²-es szoba nem alkalmas az egyterű nappali-étkező-konyha funkcióra, csak ha megnöveljük az étkezés és a főzés helyigényével). 
  • Alaprajzi mérete (szélessége, hosszúsága) nem lehet 2,00 m-nél kisebb
  • Az egy főre jutó légtérfogat legalább 15 m²/fő (ez például két személyes hálószobánál lehet lényeges, ahol az előírásszerű hasznos alapterület függ a helyiség belmagasságától is).

Ha ezen túl vagyunk, akkor ki kellene számolni, hogy anyagi lehetőségeink összesen mekkora szobaterület építését teszik lehetővé. Itt viszont máris elakadtam. Egy leendő építtető a mindenkori átlagos építési m² ár alapján azt még ki tudja számolni, hogy összesen mekkora alapterületű ház fér bele a költségvetésébe ( arra figyelni kell, hogy a kivitelező a bruttó m²-re ad árat, nekünk viszont a nettó m²-re van szükségünk. A kettő között cca. 20-25% a különbség). Azt viszont honnan tudja majd, hogy a teljes nettó alapterület hány %-a lesz a szobaterület, és mennyit foglalnak el belőle a mellékhelyiségek és közlekedők? Őszintén szólva, ezen én sem szoktam gondolkodni. Ismerve a rendelkezésemre álló teljes hasznos alapterület nagyságát, rutinból már érzem, hogy ezen belül kb. mekkorák lehetnek az egyes helyiségek.  

Ezért gondoltam, készítek egy kis statisztikát. Az alábbi táblázatba korábbi terveim közül 10 családi ház lakóterülete került be, illetve az, hogy ezekből mennyi volt a szobák területe. A lakóterület a szobákat (hozzájuk számítva az étkezőt is), a mellékhelyiségeket és a közlekedő területeket tartalmazza, a garázsok, pinceszinti vagy külső megközelítésű tárolók, fűtőhelyiség, konditerem, télikert, fedett teraszok területe nélkül:

   

Lakóterület (m²)

Szintszám

Szobák (m²)

%

92,09

F+T

61,52          

66,80%

109,61

F+T

68,46          

62,45%

114,01

F

71,69         

62,88%

116,11

F

70,19          

60,45%

119,80

F+T

82,98          

69%

127,37

F

92,13

72,33%

138,62

F+1

78,01          

56,27 %

156,17

F+T

90,90           

58,2%

160,19

F+T

92,70           

57,86%

163,16

F+T

94,53          

57,94%

Ha átlagot számolok, 62%-ra jön ki. Ebből szerintem ki is lehet indulni, de azért jól látszik, hogy nagy a szórás, több mint 15%. Nagy eltérést okozhatnak az egyéni igények, szokások. Ilyen például a konyha jellege: lehet egészen kicsi, csak a legszükségesebb berendezésekkel, de lehet akár nagyobb méretű étkezőkonyha is. Az sem mindegy, hogy a gardrobszekrény a hálószobákban van-e (ez esetben a szobák területét növeli), vagy a közlekedőkből nyílik, esetleg egy külön helyiség. Természetesen módosítja az arányt a fürdőszobák száma, lesz-e külön mosókonyha, vagy a közlekedő terület nagysága. Ezek mind befolyásolhatják, hogy mekkora terület marad a szobákra.

Ha megvan az építhető teljes szobaterület nagysága, el lehet kezdeni felosztani funkciók szerint (nappali, háló, gyerekszobák, dolgozó, vendégszoba). Saját tapasztalatom az – és ez alapján a véleményem is -, hogy több kisebb szoba használati értéke nagyobb, mintha kevesebb, de nagyobb szobát építenénk. Minél nagyobbak a gyerekek, ez annál inkább igaz.

Az Épinfó „ Tervrajz készítés” oldalán már sok szempontból elemezgettem a szobák méretét, elhelyezkedését. Nem akarom magam ismételni, ezért csak néhány fontos szempontot emelnék ki:

  • A lakáson belül általában a nappali a legnagyobb szoba, ami a jelenlegi előírás szerint (30 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű lakás esetén) minimum 16 m², de ha módunk van rá, legalább 25 m² körüli alapterületű nappalit építsünk. Egy 35 m²-es nappali pedig már kifejezetten tágasnak számít.
  • Az étkező, dolgozó, vendégszoba 10 m²-től már használható
  • A szülői háló, ha a berendezése csak egy franciaágy és beépített szekrény, TV, elfér 11-12 m²-en. Ha ennél több berendezést szeretnénk, növelni kell az alapterületet.
  • A gyerekszobák mérete 8 m²-től indulhat. Természetesen minden szobatípusnál előnyös, ha nagyobbat tudunk építeni, de itt különösen az.

Azt lehet mondani, hogy egy 14-16 m²-es szoba (a nappalit kivéve) már nagyobbnak számít az átlagosnál, kényelmesen használható. Legjobban akkor lehet eldönteni, hogy egy adott szoba megfelelő-e számunkra, ha a tervrajzon a berendezés is szerepel.  

A helyzetet tovább bonyolítja, ha nemcsak a használatot, de további szempontokat is  figyelembe kell venni a szobák méretének, számának megállapításánál (éppen aktuális pályázatok, támogatások, hitelfelvétel feltételei stb.).  

Látható, hogy sokféle szoba van, más- és más céllal, funkcióval, berendezési igénnyel. Már csak ezért sem lehet általánosságban megmondani, hogy mekkora az „Ideális szoba méret”. 

Egy kis segítség a tervezgetéshez:

Vegyünk egy példát kiindulásnak, ahol családi házak nem kifejezetten tágas, de már élhető szobaméreteit választottam:

  • Nappali: 26 m²
  • Étkező: 12 m²
  • Szülői háló: 12 m²
  • Gyerekszoba: 10,5 m²
  • Gyerekszoba: 10,5 m²

Ez összesen 71,0 m² szobaméret. Ha ezt 62 %-nak vesszük, akkor a teljes lakóterület 115 m² körül lesz, ami a szobákon kívül tartalmazza a közlekedők, konyha, kamra, külön WC, fürdőszoba, mosóhelyiség alapterületét is. Ehhez adódhatnak hozzá egyedi igény szerint a további helyiség területek, mint például:

  • dolgozószoba, vendégszoba, harmadik gyerekszoba
  • második fürdőszoba
  • külön gardrobhelyiség
  • szülői hálóhoz külön előtér, fürdő, gardrob
  • könyvtárszoba  
  • egy-vagy kétállásos garázs
  • fűtőhelyiség. Ezt azért vettem külön, mert ha valaki fali gázkészüléket szereltet be, annak alig van helyigénye, más jellegű tüzelőberendezésekhez viszont külön helyiségre lehet szükség.
  • fedett terasz(ok) hasznos alapterülete
  • wellness helyiségek
  • kertiszerszám tároló
  • műhely, hobbiszoba, stb.

Ez a példa egy becslés az előzetes gondolkodáshoz, tervezgetéshez. Az, hogy valójában mekkora lesz a végleges terület, az nagyban függhet az  alaprajzi kialakítástól és az építtető egyéni igényeitől.

 

Szabó Adrienn építész

 

 

Kapcsolódó cikkek:


 

< >
Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
Tervrajz készítés, háztervezés

Szakkönyv

Régi házból új otthon - Praktikus tanácsok és tanulságos történetek házfelújítóknak

Építkezőknek 2021. 06. 18.
Biztosan nem vagyok egyedül a régi házak iránti rajongásommal. Mivel ez a tevékenység kikapcsol, akkor is keresem az eladó, felújítandó gyöngyszemeket, ha egyáltalán nem szándékozunk házat venni. Időről időre megdöbbent, mennyi csodás épület van hazánkban, amely mind arra vár, hogy valaki meglássa benne leendő otthonát, és rombolás helyett megpróbálja visszaállítani régi, megkopott fényét

Épületrehabilitáció - Tartószerkezetek helyreállítása, átépítése és megerősítése

Felújítás 2021. 05. 26.

A kötet elsősorban szakembereknek készült, de építeni, felújítani vágyók és készülők is sok ötletet meríthetnek belőle. A szerző tárgyalja az építési módokat az 1800-as évektől kezdve 1980-ig, szisztematikusan végigveszi az alapvető tartószerkezeteket, részletesen tárgyalja az épület-felújítások során a legtöbb feladatot adó tipikus szerkezeteket, végül két gyakori feladatkört jár körül, az emeletráépítést és a tetőtér-beépítést

Miért ott van a szék?

Lakberendezés 2021. 05. 19.
TÉR-LÉLEK-TAN című sikerkönyve után Trom Kata ezúttal a fizikai és lelki tereink közötti átjárásról árul el számunkra izgalmas összefüggéseket. Mit mesél az otthonunk? Miért épp oda tettük a bútorokat, ahol most vannak? Milyen a különböző helyiségek alaprajza, berendezése, és milyen e helyiségekben a mozgásterünk? Mi alakítjuk ki a tereinket, vagy azok is alakítanak minket?

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?