Utolsó frissítés: 2021-10-25

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Blog

< >

Télikert

Tervrajz készítés 2007. 07. 17.

A télikert a passzív napenergiahasznosítás egyik ismert eszköze – tavasszal, ősszel, de sokszor még télen is kiegészítő fűtést biztosít a lakás helyiségei részére. De ez csak egy szempont, ennél azért lényegesen több előnye van, pl.:

  • A növényekkel teli télikert ősztől tavaszig a lakás dísze
  • Ha berendezhető méretű a télikertünk, nagyon kellemes klímájú tartózkodási helyet tud nyújtani
  • Télen praktikus, fagymentes áttelelési lehetőség a terasznövények számára
  • A fűtési időszakban a szobákban túl száraz a levegő – a télikertből párás, oxigéndús levegőt engedhetünk be a lakásba.

Miért éppen most, +35 fokban jutott eszembe a télikert? A válasz egyszerű. Ősztől tavaszig a télikert valóban nagyon szép látvány, április – május folyamán azonban a növények kikerülnek a kertbe. Az üresen, kihasználatlanul álló télikert ilyenkor folyamatosan eszembe juttatja: a mai korszerű nyílászárókkal, árnyékolókkal mennyivel többet lehetne kihozni belőle! Mire gondolok?

Télikert és fedett terasz egyben

A télikert elhelyezése szerintem akkor célszerű, ha

  • délkeleti-délnyugati tájolású 
  • közel van a nappalihoz és a teraszhoz
  • az épület minél több helyiségével összenyitható, tehát nem az egész területe áll ki a homlokzat síkja elé, hanem az épület részben körülveszi. Szép térkapcsolatot jelent a kétszintes télikert, egyben praktikus is, mert így még az emeleti helyiségekhez is kapcsolódhat.

Így, főleg kisebb méretű családi házaknál, a télikert és a fedett terasz ideális helye éppen egybeesik, ugyanakkor a használatuk nagyon jól összehangolható: a fedett teraszra leginkább a nyári nagy melegben van szükség, éppen akkor, mikor a télikert kihasználatlanul áll. Mivel a fedett terasz (az, amit nem napellenző, hanem az épület felső szintje vagy tetőszerkezete véd az esőtől és a naptól) egy családi háznál ma már lassan elkerülhetetlen, logikusnak tűnik a megoldás: tervezzük úgy az épületet, hogy ugyanazon az alapterületen mind a két funkció megoldható legyen. Mi ennek a módja?

Tervezési szempontból a közös funkció jelent némi kötöttséget:

  • az üvegfalak magassága ebben az esetben legalább 2,20 m legyen. A képen látható télikert ferde üvegtetője pl. ennél alacsonyabbra fut le, így itt nem lenne lehetőség arra, hogy teraszként is használjuk
  • célszerű, ha a lefedés csak részben üvegtető.

Nyílászárók: az első és legfontosabb, hogy a nyári használatnál az üvegfal minél nagyobb része összecsukható, eltolható legyen. Ma már vannak harmonika ajtók kültéri használatra is, amelyekkel gyakorlatilag a teljes homlokzati rész nyithatóvá tehető. Ehhez az szükséges, hogy legyen olyan szabad falfelület, ahová az ajtó elemei összecsukott állapotban ráhajthatók. Amire az üvegfal típusának  kiválasztásánál nagyon oda kell figyelni, az a küszöb kérdése. Eddig 1,5 cm körüli volt a legkisebb küszöbmagasság, amivel találkoztam – ez még éppen megfelelő lehet erre a célra, azonban ennél nagyobb küszöb a balesetveszély miatt már semmiképpen sem. 

Szigetelés: ha az a célunk, hogy nyáron fedett teraszként használjuk a télikertet, a padló csapadékvíz elleni szigetelését és a víz elvezetését meg kell oldani. Hiába fedett, a locsolásnál, csapóesőnél kerülhet víz a padozatra.

Árnyékolás: ha olyan a télikertünk, hogy a tetejének nagy része üvegtető, akkor az árnyékolása is megoldandó, belülre vagy kívülre elhelyezett télikert árnyékolókkal. Kényelmesebb használatot jelent, ha az árnyékoló motoros mozgatással, távirányítással, szél-fényérzékelő automatikával is el van látva.

Mekkora legyen az alapterülete?

Tavaszi, téli napsütésben nagyon kellemes kiülni a télikertbe, azonban tapasztalatom szerint egy 10-12 m² körüli télikert még nem igazán alkalmas arra, hogy a növényeken kívül bútorokat is elhelyezzünk benne. A terasznövények jellemzője, hogy mennyiségük évről-évre nő, egyre több helyet igényelnek. Ha viszont egy ekkora helyiséget inkább berendezünk, a kevés növény nem adja azt a kellemes klímát, amiért tulajdonképpen az egész készült. Ha szeretnénk kerti bútorokat is elhelyezni benne, legalább 16-18 m²-re kell számítanunk.

Legyen-e fűtött?

Szerintem csak minimális mértékben. Az a tapasztalatom, hogy nagyon sok növénynek megfelel télen a 8-10 °C körüli hőmérséklet.  Ha olyan a télikert elhelyezése, hogy az épület részben körülveszi, akkor ehhez viszonylag keveset kell fűteni, mivel az épületből a falakon, nyílászárókon keresztül sok hőt kap. A meleget igénylő növényeket télen úgyis a lakásban tartjuk - párásítják a száraz szobalevegőt.

Természetesen a fűtött télikert nagy élmény -  legalábbis számomra az volt, mikor alkalmam nyílt eltölteni néhány órát egy 80 m² körüli, úszómedencével kombinált télikertben. A kellemes, párás klímához az is hozzájárult, hogy a növények legnagyobb része nem dézsákban állt, hanem földbe volt ültetve.

< >
Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
Télikertek

Szakkönyv

Unokáink is látni fogják - Portrék három évtized televíziós műsoraiból

Építészet 2021. 10. 13.

Osskó Judit 1973-tól 2007-ig volt a Magyar Televízió építészeti műsorainak szerkesztője, műsorvezetője. Az Unokáink is látni fogják c. sorozat a televízió leghosszabb életű műsorfolyama volt. 2007-ben jelent meg ezzel a címmel egy riportkötet tíz építészről, azokról a kiváló mesterekről, akik nagy hatást gyakoroltak a következő nemzedékekre. Az Unokáink is látni fogják. Portrék három évtized televíziós műsoraiból c. új kötet ennek a portrésorozatnak a folytatása, a hazai kortárs építészet kiválóságaival készített filmek nyomtatásban való megjelenítése 


Szenes István belsőépítész

Építészet, művészet 2021. 09. 10.
A sorozat legújabb kötetében Dvorszky Hedvig értő tolmácsolásában Szenes István változatos életútjának meghatározó mérföldköveit ismerhetjük meg. A személyes hangvételű kötetben a pályatársak mellett maga az alkotó is szót kap

Hagyományos falak

Népi építészet 2021. 09. 10.

A magyar népi építészet falféleségeinek sokszínűségét mutatja be Népi Kultúra sorozat negyedik kötete. A parasztság építkezési gyakorlata évszázados, sőt évezredes hagyományokat őriz, amely az idők folyamán újabb eljárásokkal is gazdagodott. A szerzők ismertetik a hagyományos falak szerkezetét, készítésük munkamenetét, a házépítés közösségi szervezeteit, valamint az ide kapcsolódó földrajzi és történeti kérdéseket.

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?