Utolsó frissítés: 2024-04-15

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Aktuális

< >

Változó jogszabályok

Építési jog 2007. 02. 13.

Számomra újdonságot jelent az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (most ide tartozik az építésügy) kezdeményezése: az építésüggyel kapcsolatos, a közeljövőben módosuló jogszabályokhoz hozzá lehet szólni, javaslatot tenni, jelezni a problémákat.

A jogszabályok felsorolása a Budapesti Építész Kamara honlapján található. 2007. február 19-ig van mód az észrevételek beküldésére, a Budapesti Építész Kamara e-mail címére:  bek@t-online.hu. Mivel szerepel köztük az OTÉK tervezett módosítása is, így mindenképpen érdemes hozzászólni!

Aktuális tervezési feladataim során nemegyszer állok értetlenül  egyes építőipari jogszabályokkal létrehozott helyzetekben – gondolom, nem vagyok egyedül.

Elsőként nézzük az új épületenergetikai szabványt. Azzal természetesen egyetértek, hogy az energiával takarékoskodni kell, annak, aki anyagilag megengedheti magának, érdemes még a jelenlegi szigorú hőtechnikai követelményeknél is jobb hőátbocsátási tényezőjű épületszerkezeteket építenie – előbb-utóbb meg fog térülni. Az a tapasztalatom, hogy az építkezőkben erre meg is van az igény.

A jobb hőszigetelésű falak azonban vastagabbak lesznek azoknál, mint amelyeket korábban beterveztünk. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha egy adott telek beépíthetőségének a mértéke nem nő, akkor már a 2006. szeptember 1-től érvényes hőtechnikai szabvány változást követően is kisebb hasznos alapterületű házat lehet rajta építeni – természetesen csak akkor, ha ki kell használnunk a telek teljes beépíthetőségét. Ha ennél nagyobb hőszigetelésre van igény, a probléma fokozottan jelentkezik. Ha nagy a telek mérete, vagy a beépítési % mértéke, ez persze nem okoz gondot, de tapasztalatom szerint inkább az a gyakoribb, hogy az utolsó cm² -re is szükségünk van az adott tervezési feladat megvalósításához.

Nem tartom szerencsésnek választás elé állítani az építtetőt: hőszigetelje jobban a házát, vagy inkább építsen nagyobb alapterületet? A hőszigetelés lényeges dolog, érdemes lenne a jogszabály alkotóknak is elgondolkodnia: ha a  beépítettség számításánál a hőszigetelés egy meghatározott részét figyelmen kívül lehetne hagyni, valószínűleg nőne a fokozottan hőszigetelt házak száma.

Meglévő épületek esetén most is ad engedményt az OTÉK 35§ (8) pontja: meglévő szabadon álló épületek esetén az utólagos hőszigetelés és homlokzat burkolás 10 cm-rel csökkentheti az elő-, oldal- és hátsókert előírt méretét. Úgy gondolom, ha utólag van mód egy épület hőszigetelésére, előzőleg is lehetne. Az utólagos hőszigetelés érinti a homlokzati tagozatokat, és befordulva a nyílászáróknál eltakarhatja a tokot. Mindenképpen sokkal célszerűbb, ha már a ház megtervezésénél figyelembe vesszük a hőszigetelő réteg vastagságát.

Szintén a 35. § tartalmaz egy másik, számomra sokszor bosszantó dolgot. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész – a 0,60 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, alaptest, illetve az előbbiekben említett 10 cm-es utólagos hőszigetelés kivételével - nem állhat.  A problémám, hogy miért éppen 60 cm az eresztúlnyúlás megengedett mértéke? Sok esetben, ha az elő-, oldal- vagy hátsókert északi fekvésű, az épületet úgy helyezzük el, hogy csak a kötelezően előírt távolságot tartjuk meg a telekhatártól. Ebben az esetben az eresz kiállása csak 60 cm lehet. Mit tegyünk akkor, ha az épület arányai, tömege ennél nagyobb ereszkiállást igényelnének? Növeljük meg pl. az egyébként semmire sem használható északi oldalkert méretét, vagy ezen az oldalon csökkentsük le az épület többi részén alkalmazott ereszkinyúlást? Egyiket sem tartom jó megoldásnak. A korábbi szabályozás (OÉSZ) még megengedte a sokkal életszerűbb 1,0 m-es kiállást. 

Hasonlóan gondot jelent, ha a pinceszint megvilágítását előregyártott angolaknákkal szeretnénk biztosítani – ez esetben 60 cm-rel kellene növelni az oldalkert szélességét. Mi a helyzet az épület körüli járdával, az előlépcsővel, a pinceszinti szigeteléstartó fallal...

Valószínű, másoknak is vannak hasonló észrevételei - február 19-ig még van alkalom ezeket a jogalkotók tudomására hozni.   

Szabó Adrienn

< >

Aktuális - Hír, cikk, ajánló

Áttevődik a hangsúly: erőteljesebben jelentek meg az elmúlt évek termékei a Contrumán

Gyártói hírek, cikkek 2024. 04. 15.

A Hörmann immáron kilépett a garázskapu gyártó egyszerű szerepéből

A Hörmann Hungária Kft. 2024-ben ismét részt vett a Contruma építőipari kiállítás- és vásáron, amelyen most először volt érezhető az a hangsúlyeltolódás, mely a cég portfólióját az elmúlt pár évben jellemezte: a garázskapuk és meghajtások mellett, már szinte nagyobb szerepet kaptak a beltéri- és bejárati ajtók.

Szakkönyv

Hefter László

Iparművészet 2023. 11. 27.

Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész a magyarországi síküvegművészet megújítója és az üvegrestaurálás tradíciójának elkötelezett folytatója. Építészeti üvegmunkáival az alkalmazott iparművészethez, kabinet üvegfestményeivel a képzőművészethez, restaurátori munkáival a művészettörténethez járult hozzá kiemelkedően

Szakcikk

Mikor válasszunk tolóajtót, rejtett ajtót, technikai ajtót?

Nyílászárók 2023. 05. 03.
Egy lakás berendezése során rendkívül fontos, hogy a megfelelő belső nyílászárókat válasszuk ki. Lényeges szempont a praktikusság, a gazdaságosság és nem utolsósorban az esztétikum. Nézzük meg, hogy mikor milyen belső ajtókat érdemes választanunk

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?