Építsünk-e garázst?

A családi ház tervezés első lépései közé tartozik a tervezési program készítése. Ennek egyik legfontosabb része az, mikor meghatározzuk, nagyságrendben mekkora lesz a tervezett épület és milyen helyiségek lesznek benne. Itt kell eldönteni azt is, hogy legyen-e garázs.

Sokan gondolhatják úgy, hogy ez kizárólag az építtető döntésén, anyagi helyzetén múlik, azonban ez nem egészen így van. Ha valaki semmiképp nem akar vagy tud garázst építeni, kellemetlen meglepetés érheti, ha a telek megvásárlása előtt nem tájékozódik arról, hogy mit írnak elő a területre vonatkozó helyi rendeletek.

Nézzük, hogyan szabályozzák ezt a kérdést az építési előírások:

A 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról (TÉKA) 4. melléklete szerint  egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után (kivéve a nagyvárosi lakóterület építési övezetét). A TÉKA 59. § (4) pontja pedig arról rendelkezik, hogy a gépjárműveket telken belül, elsődlegesen épületben vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni. A megfogalmazásból, mivel az „elsődlegesen” szerepel benne, arra lehet következtetni, hogy a jogszabály nem írja elő kötelezően a garázs építését. Tehát tervezhetnénk azzal, hogy a gépkocsit telken belül, a szabadban fogjuk tárolni. Arra sem tér ki a rendelet, hogy az „épületben történő elhelyezés” konkrétan zárt garázst jelent, így nagy valószínűséggel az épület tömegéhez illeszkedő fedett gépkocsibeálló is megfelel ennek a célnak.

Ezek az országos rendelet előírásai, azonban az egyes települések, budapesti kerületek helyi építési szabályzatai, településképi rendeletei ezeknél szigorúbb előírásokat is tartalmazhatnak. Előírhatják például kötelezően a zárt garázs építését, de találkoztam már egylakásos családi ház esetében olyan helyzettel is, hogy az épület alapterületétől függően többállásos garázst kellett kialakítani.

A közösségi oldalakon, fórumokon gyakori a vita arról, hogy van-e szükség egyáltalán garázsra. Sokak szerint felesleges luxus, helyette inkább a lakóterület növelését tartják fontosnak. Abban is sokan egyetértenek, hogy ha van is garázs, legyen fűtetlen, a termikus burkon kívül elhelyezve. Mások számára viszont a kényelem fontosabb.

Valóban, az épülettel egybeépített, a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó, temperált garázs lényegesen komfortosabbá teszi a családi házat:

• esőben, hóban fedett helyen szállunk ki a kocsiból,  
• a bevásárolt dolgokat egyszerűbben pakolhatjuk el, 
• télen nem kell a havat, jeget letakarítani a kocsiról, 
• indulásnál kellemesebb a hőmérséklet, mintha a szabadban állna az autónk.

Nemcsak kényelmi, de praktikus szempontok is vannak, amelyek a garázs építése mellett szólnak:

• Az egyállásos garázs előírt mérete jelenleg 2,80 x 5,50 m. Kétállásos garázs esetén ebből kiindulva, és a gépkocsik tengelye között 2,50 m-t számítva a szélesség minimum 5,30 m, de ezeknél a méreteknél persze célszerűbb valamivel nagyobbat építeni. Ha legalább az egyik hosszanti fal mentén kialakítunk egy 35 cm széles, a garázs végén pedig egy 60 cm-es plusz sávot, sok helyet nyerünk, ahol tárolhatjuk a pótkereket, a kerti- és egyéb szerszámokat, kerti bútorokat. A jobb kertkapcsolat miatt érdemes a garázskapun kívül egy nyíló ajtót is beépíteni. 
• Ha temperált a garázs, kézmosót vagy mosogatót is felszerelhetünk. Lehetnek a háztartásban olyan dolgok, amiket nem szívesen mosunk el a lakásban, itt megtehetjük ezt is. 
• Ha nincs más lehetőség és van elég fény, a terasznövények téli tárolását is meg lehet itt oldani. 
• Kötelező előírás lakásonként egy kerékpár tárolása, egy megfelelő méretű garázsban erre is lehet helyet találni. 
• Végül, de nem utolsósorban: ha a garázs egy viszonylag kellemes tartózkodási hely, nincs benne hideg, van elég terület, vannak szerszámok, nagyobb eséllyel fordulhat elő, hogy a család férfitagja szívesen és hasznosan tölti itt az idejét, például barkácsol vagy megjavít dolgokat.

Mi a helyzet akkor, ha most nem is fér bele a keretbe, de néhány év múlva mégis szeretnénk egy garázst a ház mellé? Ha ez már a tervezés elején felmerül, az épület tervét elvileg ki lehetne úgy alakítani, hogy a később megépülő garázs alaprajzában és formailag illeszkedjen hozzá. Arra viszont nincs garancia, hogy a mostani elképzelésünk évek múlva is megvalósítható lesz, mivel addigra megváltozhatnak az építési előírások.  

Családi házhoz kapcsolódó fedett gépkocsibeálló, ami később zárt garázzsá alakítható  

Megoldás lehet, ha az épület mellé építünk egy fedett gépkocsibeállót. Ez költségtakarékosabb mint a garázs, a fa vagy acél tartószerkezetet és a tetőt kell megépíteni. Igaz, ez csak az eső és a hó ellen véd, de előnye, hogy a szükséges  alapozási munka, a tartószerkezet és a tető az építkezéssel egyidőben elkészül, így később már sokkal egyszerűbb lesz a könnyűszerkezetes falakkal és a többi épületszerkezettel kiegészíteni. Amikor később szeretnénk majd átalakítani garázzsá, nagyobb valószínűséggel kerülhetjük el a jogszabály változásból adódó problémákat is.

Úgy gondolom, sok előnye van a gépkocsitárolónak, tapasztalataim alapján én garázspárti vagyok.

Szabó Adrienn építész