Pár szempont az utólagos hőszigeteléshez

Frissítés: 2022. szeptember 12.

Házunk, lakásunk hőszigetelésével sok energiát megtakaríthatnánk. Miért nem hőszigetelünk mégsem?

Mondhatnánk: nincs rá pénz, ahogy több más dologra sem. Azonban az utólagos hőszigetelés egy olyan speciális építési munka, amelyre valahol mégiscsak van fedezet: a költségét részletekben, a fűtési számlában havonta kifizetjük. Ha ugyanezt az összeget két részre bontva fizetné - kisebb fűtési költséget + a hőszigetelésre felvett hitel törlesztő részletét - a tulajdonosnak végül is mindegy lenne, mire fizet. Szükség lenne ilyen jellegű, folyamatosan igénybe vehető konstrukciókra.

Az utólagos homlokzati hőszigetelés kivitelezése előtt az általános érvényű (országos) és a helyi (egy-egy településre vonatkozó) építési jogszabályokat egyaránt meg kell ismerni. 

A jelenlegi (2022. szeptember 12.) általános érvényű jogszabályok kedvezőek az utólagos hőszigetelés szempontjából. Az egyik az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) 35. § (8) pontja, amiben most ez áll: 

(8) Az utólagos hőszigetelés és homlokzatburkolás

a) az elő-, oldal- és hátsókert méretét csökkentheti,

b) a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületre átnyúlhat, és

c) az oldalhatárra kiépített épület esetében a szomszéd ingatlan tulajdonosának hozzájárulása esetén a szomszéd ingatlanra átnyúlhat, azzal, hogy az érintett telkek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az építési övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől, az utólagos hőszigetelés és homlokzatburkolás által elfoglalt terület mértékével."

A szöveg a rendelet korábbi változatához képest módosult, és már konkrétan kitér arra, hogy az oldalhatáron álló fal utólagos hőszigetelésére is van lehetőség, feltéve, ha a szomszéd ehhez hozzájárulását adja. Azonban a módosítással létrejött egy újabb  bizonytalanság a rendelet szövegében: a megfogalmazásból azt lehet kikövetkeztetni, hogy az a lehetőség, hogy a telek beépítettsége eltérhet az építési övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől, csak arra az esetre vonatkozik, ha oldalhatáron álló beépítési módról van szó, illetve az utólagos hőszigetelés átnyúlik a szomszéd telkére. A rendelet korábbi szövege ebben egyértelmű volt, a beépítettség túllépésének lehetősége bármely telekre vonatkozott, a beépítés módjától függetlenül.    

Azt egyébként igazságtalannak érzem, hogy az új építésű házaknál fokozott hőszigetelési igény esetén nem kaphat engedményt az építtető – az előbbiekhez hasonló módon - a beépítettség túllépésére. Ez főleg alacsony (15-20%-os) beépítettség esetén kedvezne a vastagabb hőszigetelésnek.

Szintén előnyös az építtető számára, hogy az utólagos hőszigeteléshez nem kell építési engedély.

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közé tartozik a

„Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása”

Mikor annak idején ez bekerült a jogszabályok közé, a szakma eléggé a nemtetszését fejezte ki, és joggal. A homlokzat színe, felületképzése, a nyílászárók anyaga, színe, osztása alapvetően meghatározzák az épület külső megjelenésének jellegét, amely ennek a jogszabálynak az értelmében kizárólag az építtető – jó vagy rossz – ízlésére van bízva. Társasházaknál, a lakók egyet nem értése vagy például az időben eltérő ablakcserék, felújítások esetén akár teljes zűrzavar is kialakulhat.

A fenti általános érvényű, országos jogszabályok mellett ma már nem kerülhető el az egy-egy településre vonatkozó helyi építési jogszabályok (Helyi építési szabályzat, Településkép védelméről szóló rendelet) megismerése sem. A településkép védelméről szóló helyi rendeletekben például településképi bejelentési eljárás lefolytatását írhatják elő az építési engedély nélkül megvalósítható építési munkák - így az utólagos homlokzati hőszigetelés - kivitelezése előtt. A helyi  rendeletekben lehetnek kikötések a homlokzati anyagok, felületképzések  fajtájára, jellegére, színére. A bejelentési kötelezettség elmulasztása településképi bírság kiszabását vonhatja maga után. 

Saját tapasztalatok:

Saját családi házunk a '80-as évek közepén épült. Sokszor felvetődött már bennem: mivel is járna, ha nekiállnánk a házunkat hőszigeteltetni?

A legkisebb költséget az jelentené, ha csak a homlokzati falfelületet hőszigetelnénk le. Mivel tetőtérbeépítéses házunknak kevés földszinti fala, viszont sok üvegfelülete van, ezért önmagában csak ezzel nem sok energiát takarítanánk meg.

Nyílászárók, árnyékolók

Az ablakcsere nélküli hőszigetelés már önmagában is probléma. A homlokzatvakolat már eleve rátakar a tokszerkezetre, és ha arra még szeretnénk ráfordítani egy minimális, legalább 2 cm-es hőszigetelést (a hőhíd elkerülése érdekében), már alig látszik valami a tokból. A másik, hogy az ablak elé elhelyezett redőny-, szúnyogháló sín miatt ezt a beforduló hőszigetelést nem is lehet az ablak tokszerkezetéig elvinni - így máris hőhíd keletkezik. Tehát célszerű lenne kicseréltetni az összes ablakot, teraszajtót, a hozzá tartozó árnyékolókkal együtt. Ha a nyílászárók felülete fokozottan nagy, sőt a ’80-as évek divatjának megfelelően még osztásokkal is ellátott, akkor ez már egy jelentős plusz költség.

Lábazat

Az alápincézett épület műkő lábazatának felső szintje a teraszok környezetében több helyen is a földszinti padlóvonal fölé nyúlik. Szintén a hőhíd elkerülése érdekében ezért a teljes lábazatot is hőszigeteltetni kellene.

Ablakpárkányok

Ugyancsak cserélni kellene az összes meglévő műkő ablakpárkányt, mert hőhidat jelentenek.

Ereszdeszkázat

Az akkori szokásoknak megfelelően oldalsó és alsó ereszdeszkázattal ellátott, nagyméretű, zárt eresz készült, amely a tetőtéri térdfalat teljes mértékben takarja. Így csak az eresz elbontását követően tudnánk a tetőtéri fal hőszigetelését megoldani.

Tetőszerkezet

A tetőtérbeépítés annak idején 12 cm Isolyth ásványgyapot hőszigeteléssel és 5 cm-es átszellőztetett légréssel készült. Több előnnyel is jár, ha a tetőtér utólagos hőszigetelését kívülről végezzük, mert

• ha belülről hőszigetelünk, csökken a belmagasság, ezzel együtt a hasznos alapterület;
• a csökkenő belmagasság a használhatóság rovására mehet;
• a beltéri munkák akadályozzák a lakhatóságot;
  
• külső hőszigetelés esetén nincs korlátozva az elhelyezhető hőszigetelés vastagsága: a ma már hozzáférhető páraáteresztő alátéthéjazatnak köszönhetően a korábbi átszellőztetett légrés is kitölthető hőszigeteléssel, továbbá az un. Xps bakokkal a meglévő szarufa hőhídmentesen igény szerint magasítható.

A tetőszerkezet megfelelő hőszigetelésére lenne módunk, nálunk viszont egy esztétikai probléma is adódik: kétlakásos házról lévén szó, ha csak az egyik házrészt hőszigeteljük, a hőszigetelés megnövekedett vastagsága az összefüggő tetőfelületben szintkülönbséget hoz létre.

A ’80-as, ’90-es években számos bonyolult, szokatlan formájú ház épült. Ha szakszerűen szeretnénk hőszigetelni, a hasonló problémákra, ezek költségvonzatára érdemes előre számítani. 

Szabó Adrienn építész tervező