Évforduló

Ma lett húszéves a cég. 1988. március 1-én alakítottuk kolléganőmmel, mint Napház Építőipari Tervező Gmk–t.  Később módosult a cégforma, éppen 5 évvel később, 1993. március 1-én jött létre a Napház Építésziroda Kft. A mai világban ez már önmagában is elég nagy dolog – egyáltalán fennmaradni 20 éven keresztül.

Egy ilyen alkalom jó az összegzésre, így bennem is felmerült a kérdés: megérte? Megérte működtetni a céget, ami gyakorlatilag nem nagyobb egy egyéni vállalkozásnál?  

Mi az, amiről le kellett mondanom? Természetesen tudom, hogy számos dolog kimaradt az életemből. Az egyik a tervezőirodai légkör, amiben nem sokat volt részem, a pályám kezdetén mindössze 5 évig. Nagyon kellemes időszak volt, a mai napig hiányzik.  A másik a nagyobb volumenű munkák tervezése – szerintem egy ilyen kis vállalkozás infrastruktúrája nem alkalmas nagyobb munkák lebonyolítására.

Mit kaptam cserébe? Amit viszont kaptam, az a szabadság. Nincs főnököm, nincs beosztottam. Nincs kötött munkaidőm, ami főleg akkor volt fontos, mikor kisebbek voltak a gyerekeim. Szabadon dönthetek abban, milyen munkákat vállalok el, mikor és mit fejlesztek, és módom van a tervezés mellett más területeken is kipróbálni magam. Ilyen volt a 10 évig tartó termékbemutató szakmai rendezvénysorozatunk, és hasonló okok miatt foglalkozom építőipari információval is. Ezen kívül számos más dolgot is megtanultam, értenem kell valamennyire az Internethez, az online marketinghez – így tudom biztosítani a folyamatos munkát. Annyit mindenesetre el tudtam érni, hogy amivel a munkaidőm legnagyobb részét töltöm, az örömet okoz.  

Úgy gondolom, a mérleg pozitív.