Utolsó frissítés: 2022-08-04

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Blog

< >

Méltányolható lakásigény

Tervrajz készítés 2007. 03. 02.

Az Épinfó szavazómezőjében most éppen a következő kérdés látható:

Hány szobának számít a 65 m2-es egyterű étkező-nappali-konyha a lakáscélú közvetlen állami támogatásnál?

A kérdésre eddig a válaszadók mindössze 43 %-a adott helyes választ. Ezért úgy gondolom, érdemes lenne kicsit ezzel a témával is foglalkozni. Nem szerencsés, ha akkor derül ki, hogy az építkező nem jogosult lakáscélú állami támogatás felvételére, mikor már elkészült a tervrajz, sőt az építési engedélyt is megkapta.

Mivel meggyőződésem, hogy az építész tervezők nagy részének arra már nincs energiája, hogy az építkezés finanszírozási kérdéseit is megismerje, ezért célszerű, ha az építkező tisztában van a lakáscélú közvetlen állami támogatások feltételeivel, azzal, hogy mikor nevezhető ebből a szempontból méltányolhatónak a lakásigénye. Ehhez a „12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról” szövegét kell áttanulmányoznia.

A teljesség igénye nélkül kiválasztanék egy tipikus példát: mekkora szobaszámú családi házat építhet a négy fős család, szülők és két gyerek?

Négy személy esetén legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba építhető. Mi fér ebbe bele? Induljunk ki a kérdésben szereplő helyiségek méretéből: ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és hasznos alapterületük együttesen nem haladja meg a 60 m2-t, akkor egy szobának számítanak. Ha viszont meghaladja, akkor ezt a helyiség csoportot két szobaként kell figyelembe venni. A rendelet szövege szerintem nem egyértelmű, mivel nem tér ki arra pl., hogy

  • minek számít az étkező, ha külön helyiség, vagy 
  • mi a helyzet akkor, ha  csak az étkező-nappali egy tér, és a konyha külön helyiség?

Én az egyterű megoldás esetén a 60 m²-t nem lépném túl. Ez lehetővé teszi pl. 36 m²-es nappali, 15 m²-es étkező és 9,0 m²-es konyha kialakítását, ami együttesen tágas, kényelmes, nagy tér, és csak egy szobának számít.

Marad tehát még 3 szoba. A szobát vagy félszobát a rendelet szempontjából a mérete határozza meg, a burkolattól függetlenül. A szoba alapterülete 12-30 m² között lehet, ha ezt meghaladja, 2 szobaként kell figyelembe venni. (Szerkesztői megjegyzés: 2008. szept. 12-től jogszabály változás miatt a félszoba mérete módosult!)

Természetesen sokkal használhatóbb elrendezésű lakást kapunk, ha szobák helyett félszobákban is gondolkodunk. A félszoba hasznos alapterülete 6,0 m²-nél több, de nem haladja meg a 12,0 m²-t. Dolgozószoba, vendégszoba, gyerekhálók, sőt a szülői háló céljára is elég lehet a félszoba nagyságrend, különösen, ha a hasznos alapterület eléri a 11-12 m² közötti mértéket. Ha tetőtérbeépítéses az épület, ott a tetőtéri helyiségek 1,90 m-nél kisebb belmagasságú, de még jól kihasználható részét nem kell figyelembe venni a hasznos alapterület számításánál, így a tetőtéri, félszoba méretű hálók még tágasabbnak hatnak.

Tehát félszobák alkalmazásával a méltányolható lakásigény mértéke lehetővé teszi, hogy a szülői hálón és a két gyerekszobán kívül a lakásban olyan praktikus helyiségeket is kialakítsunk, mint a dolgozószoba, vagy a vendégszoba. Megfelelő elhelyezésük esetén

  • a dolgozószoba alkalmas lehet nemcsak a nyugodt otthoni munkára, de ügyfelek fogadására is, 
  • a vendégszoba pedig - egy külön fürdő helyiséggel, esetleg teakonyhával kiegészítve - elősegíti a család és egy nagyobb gyerek vagy egyedülálló nagyszülő zavartalan együttélését.

A méltányolható lakásigény mértékét nem csak a szobaszám, hanem a telekárat nem tartalmazó építési költség is befolyásolja, ami nem haladhatja meg az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét.   

< >

Szakkönyv

Permakultúra Kézikönyv - Együttműködés a természettel

A permakultúra egy életszemlélet, ezen belül a természetközeli kertészkedés lehetőségeinek tárháza. A könyvben konkrét példákon tanulmányozhatjuk, hogy kertünket hogyan kell a permakultúra alapelvei szerint a legmegfelelőbben kialakítani, milyen elemeket érdemes beletervezni, és ezek között milyen kapcsolatrendszert fedezhetünk fel

The Home Edit - Rendrakás rendesen - Hogyan rakjunk rendet, és varázsoljunk lakhelyünkből álomotthont

Lakberendezés 2022. 04. 21.
Bármennyire is zűrzavaros és zsúfolt otthonunk, ott van benne a lehetőség az igazi álomotthonhoz - csak hagyni kell kibontakozni magunkat, és megfogadni a The Home Edit: Rendrakás rendesen szerzőpárosa útmutatásait, ahogyan a hírességek is teszik

Érezd magad otthon - Lakberendezés A-tól Z-ig

Lakberendezés 2021. 11. 24.
Hogyan hozzak létre egy otthont, amely az ízlésemnek, a rendelkezésemre álló térnek és az életformámnak egyaránt megfelel? Mi mutat jól és miért? Hogyan rendezzek be egy lakást, hogy abban valóban otthon érezzem magam? Napjaink egyik legnevesebb svéd lakberendezője, Frida Ramstedt világos stílusban, gyakorlati példákkal illusztrálva vezet be bennünket az otthonteremtés alapvető szabályaiba

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?