Az áremelkedés miatt megfordult az irány a bérlakáspiacon

A legnépszerűbb bérlakások a legalsó, 80-150 ezer forintos árkategóriában helyezkednek el. A külső kerületek könnyen megközelíthető részei egyre jobban felzárkóznak a belvárosi kereslethez. Növekszik a külföldi és vidéki befektetők száma is, ami miatt egyre elterjedtebb az ingatlankezelési tevékenység is. A magas bérleti díjak hatására azonban már széles körben elérhető kényelmi szolgáltatássá vált az ingatlankezelés. 

Még mindig jellemző egy minimális mértékű drágulás a budapesti bérlakáspiacon, de ez már messze nem olyan mértékű, mint ami a korábbi évekre volt jellemző. A lakások iránti kereslet a legalsó, 80-150 ezer forintos árkategóriában a legnagyobb.

„Ezért az árért a belső kerületek kevésbé felkapott részein egy kisebb, egyszobás vagy másfél szobás lakást lehet találni, a külső kerületekben pedig akár egy nappali plusz két hálószobás ingatlant.” - mondta Szórádi Tamás, a Balla Ingatlan ingatlankezeléssel foglalkozó szakmai partnere.

Hozzátette, hogy a bérlők számára a legfontosabb szempont továbbra is a lokáció, ami viszont meghatározza az árat, így aztán a jó közlekedés válik végül elsődleges tényezővé a bérelt ingatlan kiválasztásakor. Éppen ezért a külső kerületek könnyebben megközelíthető részei mára felzárkóztak népszerűségben a belvárosi kerületekhez, legalábbis az olcsóbb árkategóriában nézelődők számára.

Jellemző egyébként a bérlakást keresőkre, hogy szinte mindig a belvárosi kerületekben kezdenek albérlet után kutatni, majd amikor szembesülnek a kínálattal és az árakkal, akkor a külsőbb kerületekben keresgélnek, hiszen csak ott találnak a maguk számára megfizethető és megfelelő adottságú bérlakást.

Azt, hogy kik alkotják most a legjelentősebb bérlői réteget, a szakértő szerint nehéz pontosan meghatározni. Ebben a hónapban nagy számban érkeznek a felsőoktatásba bekerült diákok a budapesti bérlakáspiacra, akik számára a fő probléma, hogy nem tudják megfizetni az elmúlt években igen magasra kúszott bérleti díjakat. A legegyszerűbb megoldás erre még mindig az a régen bevett gyakorlat, hogy többen bérelnek egy lakást. De náluk is gyakran felmerül az a lehetőség, hogy valamely külső kerületbe költöznek a belváros helyett.

A diákok mellett ugyanakkor más, hasonlóan kiterjedt csoportok is feltűnnek a bérlakáspiacon, így többek között a volt devizahitelesek, a CSOK-ra várók, a Budapesten munkát vállalók, vagy az élethelyzetük változásából - például egy válás - miatt bérlakásba kényszerülők, akik nem tudják megfizetni a túl magas ingatlanárakat. Szórádi Tamás azonban egyik szegmenst sem tartja dominánsnak, a piacon mindegyik jelenléte meghatározó.

Ha a tulajdonosok szempontjából vizsgáljuk a bérlakáspiacot, akkor azt látjuk, hogy az emelkedő bérleti díjakkal párhuzamosan egyre elterjedtebbé válik az ingatlankezelés tevékenység. A bérleti szolgáltatások professzionális irányba tolódnak, és mind nagyobb számban jelennek meg a magántulajdonosok által birtokolt, de már management cégek által kezelt lakások.

„Annál is inkább, mert egyre több a külföldi és vidéki befektető, aki budapesti lakást vásárol. Az ingatlanok kezelése pedig meglehetősen nehézkes egy távoli, vidéki vagy külföldi helyszínről, miközben egy ingatlankezeléssel foglalkozó szakember minden ezzel kapcsolatos terhet levesz a tulajdonos válláról.” - magyarázta Szórádi Tamás.

Mindez összefügg azzal is, hogy az elmúlt évek befektetési célú lakásvásárlásai azt eredményezték, hogy minőségi ingatlanok kerültek ki nagyobb számban a bérleti piacra. Hiszen, aki kiadási célból vásárol ingatlant, az már a felújítására is áldoz, hogy minél magasabb bérleti díjat kérhessen érte.

A szakértő egyébként úgy véli, hogy szinte mindenkinek megéri az ingatlankezelési szolgáltatás, annál is inkább, mivel a megemelkedett bérleti díjak miatt ma már bőven belefér a költségvetésbe. Ez egy olyan kényelmi szolgáltatás, mely lényegében mindenki számára elérhető és megfizethető.

A tevékenységbe beletartozik többek között az, hogy az ingatlankezelő előkészíti az optimális szerződést, szerződik a bérlőkkel, tartja velük a kapcsolatot, beszedi a bérleti díjat és a rezsiköltségeket, fizet a közüzemi szolgáltatóknak, követi az egyenlegeket, elvégezteti a javítási munkákat, majd a bérleti szerződés végén visszaveszi a lakást, és hiánytalanul átadja azt a tulajdonosának.

Ezáltal a tulajdonosok számára a lakáskiadás egy teljesen passzív jövedelemforrássá válhat, nem kell aktívan “dolgozniuk” azért, hogy a tulajdonuk kitermelje a megfelelő hozamot - hangsúlyozta a szakértő. 

Forrás: Emerald Public Relations