Nem egyszerűen egyszerű!

XIV. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia

Tavaly januárban lépett hatályba az egyszerű bejelentési eljárás, majd az elmúlt egy évben többszöri változás történt az építésügyi jogszabályokban. Megnőtt a tervezők felelőssége, az egyszerű bejelentési eljárás pedig már koránt sem olyan egyszerű. A XIV. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencián az elmúlt év változásain volt a fő hangsúly.

2016. januárjától a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterülettel rendelkező új épületek – jellemzően a családi házak vagy lakóépületek – építése kikerült az építési engedélyezési eljárási körből, és csak egy „egyszerű bejelentési eljáráshoz” kötötték őket. Azóta a jogszabály alkotók felismerték az új rendeletcsomag hiányosságait, és több ízben is módosítottak azon, ám az egyszerűnek nevezett bejelentési eljárás továbbra is sok megválaszolatlan kérdést hagy maga után.

A ROCKWOOL Hungary Kft., a Magyar Mérnöki Kamara- és a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szervezésében megvalósult konferencián a változások értelmezésére koncentráltak a szervezők.

Az egyszerű bejelentési eljárás bevezetésével – aminek kiterjesztése folyamatban van – az építésztervező magára maradt a tervezési feladathoz szükséges műszaki tartalom, valamint az egyeztetési, engedélyezési feltételek meghatározásában. Nincs jogerővel bíró építési engedélyezési terv, kamarai szabályzat és egyértelműen olvasható szabályozás, útmutató, valamint megszűntek az építési engedélyezési eljárással összefüggő jogorvoslati lehetőségek is.

A korábbi gyakorlat szerint, amikor a tervező az engedélyezési terv elkészítésére kívánt tervezési szerződést kötni, tudta, hogy milyen részletességű tervdokumentáció elkészítésére szerződik, ám a 482/2016. (XII.28.) Kormányrendelet hatályba lépésével többek között ez is megváltozott. Módosult az építőipari kivitelezési tevékenység szabályozásait tartalmazó 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet az egyszerű bejelentési eljáráshoz szükséges kivitelezési dokumentáció tartalmát illetően: a tartalom innentől kezdve nem az eljárás típusától, hanem a tervezett épület műszaki paramétereitől függ. A tervezendő épület műszaki paraméterei pedig nem csak a tervek tartalmára, hanem a bevonandó szakági tervezőkre is kihatással lehetnek.

Érdekesség, hogy a rendelet azon része, ami a kivitelezési dokumentáció tartalmi elemeit részletezte, eltörlésre került, helyette pedig az irányadók a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatai. A probléma ezzel az, hogy a MÉK-nek nincs erre vonatkozó szabályzata, az MMK-nak pedig csak olyan van, amelyben például a tűzvédelmi dokumentáció fejezete még a régi Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti felépítésű.

A tervezőnek tehát a tervezési feladat meghatározásánál, a tervezési program és tervezési szerződés megkötésének fázisában ismernie kell(ene) a tervek várható műszaki paramétereit és a bevonandó szakági tervezők munkáját szabályozó rendelet előírásait. Még akkor is, ha a szakági tervezők például az építtetővel szerződnek közvetlenül. A kiviteli terveket a tervezőnek kell feltöltenie az elektronikus építési naplóba a jogszabályoknak és a MÉK szabályzatnak megfelelő módon. Hibázási lehetőségre itt végképp nincs mód, hiszen az elektronikus építési napló jelen helyzetben az egyszerű bejelentési eljárás alatt megvalósuló épületek jogszerűségének és megfelelőségének az egyetlen igazolási módja.

A 2017. január elsejével hatályos jogszabály szerint kibővült az egyszerű bejelentés alá tartozó építmények köre, így egyszerű bejelentéssel létesíthető a meglévő lakóépület 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése (műemlék kivételével), valamint a kapcsolódó tereprendezés és támfalépítés. További változás, hogy az építésügyi hatóság helyett az építésfelügyeleti hatóság vesz részt az egyszerű bejelentés folyamatában, és egyszerűsödött a hatósági bizonyítvány iránti kérelem tartalma. Már nem kell benyújtani mellékletként sem az építési napló összesítő lapját, sem az épületre elkészített energetikai tanúsítványt.

Az építésügyben végbemenő szemlélet és jogszabályváltozások követése továbbra sem egyszerű, a tervezői felelősség egyre csak nő, a műszaki tartalom meghatározására pedig kihatással lehet a jogszabályi környezet is. Például a lakóépület energetikai besorolásának megtervezésekor jó tudni, hogy építtető mikorra tervezi a befejezést, hogy ne érhesse hátrány a hatósági bizonyítványhoz kiállításra kerülő energetikai tanúsítvánnyal összefüggésben (mivel 2018-tól a költségoptimalizált szinten, 2020-től pedig közel nulla energiaigényű szinten kell megtervezni az épületeket, amelyek energetikai besorolása is ettől függ majd).

A változások tempóját jól mutatja, hogy a legfrissebb állás szerint az Országgyűlés honlapján már újabb, 2017. március 21-én (!) elfogadott módosítások olvashatóak. Ebben például az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körét tervezik ismét kiterjeszteni. http://www.parlament.hu/irom40/13849/13849.pdf  

Végezetül nem lehet eléggé hangsúlyozni: tervezői felelősségbiztosítás! Minden építtetővel szerződéses viszonyban álló tervezőnek, ide értve a szakági tervezőket is, rendelkezniük kell felelősségbiztosítással! A tervezőnek nyilatkoznia kell a felelősségbiztosítás meglétéről, felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről, illetve fel kell töltenie a biztosító által kiadott igazolást. Ennek és tervek feltöltésének a kötelezettsége akkor is a tervezőt terheli, ha a tervezői művezetést nem ő fogja ellátni.

Forrás: VM.komm kommunikációs Tanácsadó Iroda