A családok 70%-a szigetelne kánikula ellen, ha tehetné

Knauf Insulation: a nyári hőségben a szigetelés nem csak otthonainkat, de a villanyszámlát is hűti

A magyar lakosság 84%-ának tapasztalata szerint hazánkban is egyértelműen egyre melegebbek a nyarak. Emiatt minden második otthonban 25-30, minden harmadikban pedig akár 30-35 °C-ot is mutathat a hőmérő higanyszála még az esti órákban is, lehetetlenné téve ezzel a pihentető alvást. Lakásuk és házuk klímáját 10-ből 8-an árnyékolással, minden második ember ventilátorral vagy egy alapos esti átszellőztetéssel igyekszik lehűteni, minden 5. megkérdezett, vagyis a lakosság 20%-a pedig légkondicionáló berendezést használ és elviseli az ezzel járó magasabb áramköltségeket – derült ki a Knauf Insulation most elkészült lakossági felméréséből. A kutatás rávilágít arra is, hogy az ingatlantulajdonosok 70%-a inkább leszigetelné otthonát a légkondicionáló használata helyett, ha tehetné.

Az idei nyáron sorra dőlnek a melegrekordok. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ilyen hosszan és gyakran még sosem adott ki országos hőségriadót. A tartós kánikula azonban nem csak közérzetünkre van rossz hatással, a hőség elleni védekezés a pénztárcánkat is komolyan megterhelheti. Éppen ezért, a Knauf Insulation Kft. 2015 augusztusában – a Szeretlekmagyarország.hu portál bevonásával – 600 fő megkérdezésével online kutatást készített azzal a céllal, hogy felmérje, hogyan védekezik a lakosság a hőséggel szemben és hogy felhívja a figyelmet arra, hogy egészségünk megóvása és a költségmegtakarítás érdekében érdemes megfontolnunk, hogy hosszú távon milyen módszerek alkalmazásával járunk jobban.

Nyári áramfogyasztás csúcsot döntöttünk

A MAVIR, a Magyar Villamosenergiaipari Rendszerirányító ZRt. adatai szerint az idén nyáron az ország villamosenergia-felhasználása meghaladta az eddig mért legmagasabb nyári csúcsterhelést. Július 8-án, amikor 29-30 °C volt a napi középhőmérséklet 6.457 MW áramot fogyasztottunk. Ez a fogyasztási csúcs magasabb volt a január 8-án mért, 6.447 MW téli villamos energia-fogyasztási csúcsértéknél is. A rendszerirányító tapasztalata szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 °C-ot, minden további egy fokos emelkedés plusz 90-100 MW-tal növeli meg az ország villamos energia fogyasztását.

Küzdünk a hőséggel és mégis ráfázunk

A Knauf Insulation felmérésben megkérdezettek 49%-a szerint idén augusztusban előfordult, hogy 25-30 °C volt lakásukban, 31%-uk pedig 30-35 °C otthoni hőségről is beszámolt. A nagy meleg pedig megterheli szervezetünket; a felmérés minden második válaszadója arra panaszkodott, hogy egész nap izzad, másik felének – különösen az idősebbeknek – pedig rossz az általános közérzete és még este sem tudja kipihenni magát.

Az otthoni meleg ellen a megkérdezettek 78%-a a helyiségek besötétítésével, 49%-a ventilátor használatával, 45%-a kereszthuzattal vagy ezek kombinációjával védekezik, a lakosság 20%-a pedig otthon is légkondicionáló berendezést használ, holott közülük minden harmadik ember betegedett már meg korábban a légkondi túlzott használatától.

„A hőség ellen egyre többen védekeznének szigeteléssel. Ha anyagi lehetőségei lehetővé tennék, a felmérésben megkérdezettek 70%-a szigetelné le otthonát annak érdekében, hogy belső hőmérséklete alacsonyabb legyen. Ez a kiugróan magas szám azt jelzi, hogy a lakosság egyre tudatosabb és aktívan keresi a módját annak, hogy otthona optimális belső hőmérsékletét a legköltséghatékonyabb és legegészségesebb módon biztosítsa” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A felmérésben megkérdezettek 85%-a visszaigazolta, hogy a hőszigetelt lakások belső hőmérséklete, megfelelő árnyékolás mellett, hűtés nélkül is kellemesebb, akár 5-7 fokkal is alacsonyabb” – tette hozzá a szakember.

Télen fűt, nyáron hűt: a hőszigeteléssel nem pörög a villanyóra

Annak ellenére, hogy a szigetelés kedvező hatásai és a rezsicsökkentésben játszott szerepe ma már ismert a lakosság körében, a mintegy 4 milliós hazai épületállomány 80%-át kitevő családi házaknak csupán 23%-a (kb. 650.000 épület), a panel társasházaknak 39%-a (kb. 206.000 lakás), a nem panel társasházaknak pedig 21%-a (kb. 160.000 lakás) van leszigetelve, ami persze döntő részben anyagi kérdés.

A Knauf Insulation szakembereinek kalkulációja szerint hőszigeteléssel ugyanakkor már rövidtávon is jobban járunk. Egy légkondicionáló berendezés külső-belső egysége ugyanis átlagosan 140.000 Ft, beszerelési költsége pedig legalább 40.000 Ft, így ha 3 szobát akarunk klimatizálni, a berendezések telepítési költsége jócskán meghaladhatja a fél millió forintot, amit tovább növel majd a megnövekedett áramfogyasztás is.

Ezt igazolja vissza a kutatás is. A megkérdezettek közel 60%-a tapasztalta ugyanis, hogy nyáron magasabb a villanyszámlája, ami azért van, mert otthonaink belső hőmérsékletének 1 Celsius fokkal való hűtése négyszer többe kerül, mint 1 fokkal való fűtése.

Mindemellett, a hűtőberendezésekkel ellentétben a szigetelés nyáron sem pörgeti a villanyórát és az sem elhanyagolható szempont, hogy segítségével csökkenthetjük a globális felmelegedést okozó CO2 kibocsátását, ami miatt ezekben a napokban pont a légkondicionálóval vagyunk kénytelenek hűteni otthonunkat és magunkat.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda