Utolsó frissítés: 2022-05-18

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Aktuális

< >

Újra az OTÉK-ról

Építési jog 2008. 08. 14.

A most készülő engedélyezési tervek többségét már az új szempontok szerint fogják elbírálni - érdemes ezért az OTÉK 2008. szeptember 12-től hatályba lépő módosításait időben megismerni. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet eredeti/módosított szövegére rá lehet keresni a www.magyarorszag.hu "Jogszabályok" menüpontja alatt. Sok a változás, így a teljesség igénye nélkül válogattam – többnyire az építész tervező számára fontos módosítások közül:

Többszintes növényállomány

A 25. §-ban megjegyzésként annyi már korábban is szerepelt, hogy „Többszintes növényállomány telepítése esetén  az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető”. Azonban az, hogy mennyivel, nem volt szabályozva. Most a rendelet 5. melléklete részletezi, hogy a többszintes növényállomány, a tetőkertek (a termőréteg vastagságától függően) illetve a homlokzati zöldfelület milyen módon számíthatók be a telekre előírt zöldfelület mértékébe. 

Megújuló energiaforrások műtárgyai 

A 32. § új pontban tér ki arra, hogy – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhetők a megújuló energiaforrások műtárgyai, a külön jogszabályok keretei között.

Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai

Ezeket a 35. § szabályozza. Az elő-, oldal- és hátsókert előírt legkisebb méretébe az eresz - végre! - újra 1,00 m-t állhat be, a jelenlegi 60 cm helyett, és ugyanitt lehetőség van 60 cm kiállású angolakna elhelyezésére is, ha a pince megvilágításához, szellőztetéséhez erre van szükség.

Már a jelenlegi szabályozás is megengedi, hogy az utólagos hőszigetelés 10-10 cm-rel csökkentse az elő-, oldal- és hátsókert méretét. Változás, hogy a jogszabály konkrétan megadja, hogy erre a 2002. március 15. előtt épületek esetén van mód. Arra is lesz megoldás, ha az épület az utcafronton áll: az utólagos hőszigetelés és a burkolat a közterületet 10 cm-rel csökkentheti. Továbbra sem lehet utólagos hőszigetelést elhelyezni az oldalhatáron álló falra.

Két új bekezdés szabályozza az építési határvonalon kívülre eső épületrész (pl. erkély) kialakítását.

Kerékpártároló

A 42§ (5) eddig is utalt a kerékpártároló létesítésére, azonban most a 7. melléklet számszerűsíti is, hogy az egyes építmények rendeltetésszerű használatához hány kerékpár elhelyezését kell a tervezés során biztosítani. Jó lett volna - hasonlóan a gépkocsi parkolóhelyekhez – ha itt is szerepelnének a konkrét méretek.

Nyílások

62§ (4)-(6): nőtt a gyalogos közlekedésre szolgáló falnyílás vagy ajtó függőleges mérete, 190 cm helyett 195 cm. Némi engedmény, hogy a 85 cm-es szabad szélességi méretet csak a rendeltetési egységek és lakásban a nappali tartózkodásra is szolgáló szobák ajtajánál kell tartani, egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség esetén ez a méret újra 75 cm. Kérdés, a rendelet mit ért nappali tartózkodásra szolgáló szobán – csak a nappali szobát, vagy a gyerekszobákat és a dolgozószobát is?

Korlát, kapaszkodó

68§: sok esetben feleslegesen megnövelheti a lépcső helyigényét az a módosítás, miszerint a lépcső- és lejtőkar kezdetén, illetve végén a kapaszkodóknak 30 cm-rel túl kell nyúlnia. Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli, illetve időszakos használatú lépcső esetén ez alól lehetett volna kivételt tenni. A korlátmagasság viszont csökkent, 1,00 m-ről 95 cm-re, tehát a korlát vastagsága már itt is beszámítható.

Frissítés 2021. 12. 02-án:

A korláttal kapcsolatban jelenleg is a jogszabály 68 §.-a rendelkezik. Érdekes azonban, hogy a korlátmagasság továbbra sincs meghatározva. Egyedül a 66 § f. pontjában van rá utalás, ez a pont azonban kifejezetten az akadálymentes kialakításra vonatkozik, itt két fogódzkodóval ellátott korlátot ír elő a jogszabály, 0,70 és 0,95 m magasságban. Korábban hiányzott az OTÉK-ból az a régen ismert szabály is, hogy a korlát nyílásain 120 mm-nél nagyobb tárgy ne férjen át. Ez most szerepel a szövegben. Az előzőekben említett 30 cm-es túlnyúlás viszont már nincs benne.

Légakna

70§ (8): a rendelet ezentúl kitér arra, hogy a légakna keresztmetszete utólag nem csökkenthető, abban klímaberendezés, hűtő-, fűtő berendezés, égéstermék elvezető stb. nem helyezhető el.

Felvonó

82§ (2): csökkent az a szintkülönbség, amely esetén felvonót kell létesíteni, 13,65 m-ről 10,00 m-re. 

Benapozás

86§ (1): újabb dolog került vissza az OÉSZ-ből - az a helyiség tekinthető benapozottnak, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított. Új pont rendelkezik arról, hogy „Új épületek tervezése és megvalósítása során építészeti eszközökkel …. illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.”

Klímaberendezés elhelyezése homlokzaton

Valószínűleg a homlokzatokon ötletszerűen elhelyezett klímaberendezések hatására került be a 92 § (2) szövegébe:  „klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet …” . Itt a szövegezés kifejezetten a meglévő épületekre utal: „- e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményen –".

Külön pontok rendelkeznek arról, hogy új épületek homlokzati klímaberendezéseire ugyanez vonatkozik, illetve arról, milyen feltételekkel lehet a jogszabállyal védett épületek homlokzatán bármilyen berendezést, felszerelési tárgyat, tartozékot – konkrétan említve a klímaberendezést – elhelyezni.

Tisztálkodó helyiség, illemhely

A 99§ sok tekintetben változott, csak kettő ezek közül:

  • A rendelet konkrétan meghatározza az illemhely méretét - a mostanában divatos falsík alatti öblítőtartályok alkalmazása esetén azonban én kevésnek találom a megadott hosszméreteket.
  • A jelenleg hatályos rendelet is tartalmazza, hogy „Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat” , azonban a jelenlegi kivételek (akadálymentes használat, lakás, üdülőegység) megszűnnek.

Gépjárműtároló

A 103§ 2,70 x 5,00 m-ben adja meg az egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség minimális méretét, a 6. melléklet pedig a csoportos gépjárműtárolók méretezéséhez ad segítséget. 

Lakás

A jelenlegi, meglehetősen szűkszavú 105§ jelentősen kiegészült. 

Meghatározza pl. a lakószoba minimális alapterületét, 8 m2-ben, ami a jelenlegi OTÉK-ben nincs számszerűsítve. Ezzel kapcsolatban is lenne pár észrevételem:

  • Nincs utalás a módosított változatban sem a félszoba - szoba megkülönböztetésre, ami pedig összhangot teremthetne a "12/2001 (I.31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról" 3§ (3) pontjával: ez egyértelműen megkülönbözteti a fél lakószobát (6-12 m2), illetve lakószobát (12-30 m2). 
  • Azzal egyetértek, hogy a 8 m2 körüli méret az, amitől kezdve egy lakószoba használható. Földszinti, emeleti szobáknál, ha csak egy mód volt rá, én sem használtam ki korábban a 6,00 m2-es lehetőséget. Célszerűnek látnám viszont, ha a rendelet engedményt tenne abban az esetben, ha a lakószoba a tetőtérben helyezkedik el. Egy tetőtéri lakószoba hasznos alapterületét csak az 1,90 m-es belmagasság fölött vesszük figyelembe, ugyanakkor a tényleges, bútorozható, használható alapterülete ennél lényegesen több. Emiatt egy 6 m2 hasznos alapterületű tetőtéri lakószoba használati értéke nagyobb lehet, mint egy földszinti 8 m2-es szobáé.

A jelenlegi változat szerint a lakásnak tartalmaznia kell legalább egy olyan lakószobát, amelynek hasznos alapterülete nagyobb, mint 17,0 m2. Pontosítás, hogy a módosított szöveg szerint lehet éppen 17 m2 is - vagy annál nagyobb. Gondolom, az egyterű konyha-étkező nappali térhódítása miatt tartották fontosnak a jogalkotók a kiegészítést, hogy "Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös”.

Telek beépített területe

Kismértékben változott a telek beépített területének a számítása is. Bár kicsit félreérthetően van megfogalmazva, de be kell számítani a beépítettségbe az építési határvonalon kívülre eső épületrészt. Konkrét utalás van ugyanakkor arra, hogy a telken és a telek határain álló kerítés nem számítandó be a beépítettségbe.

Akadálymentes használat 

Számos kiegészítés foglalkozik az akadálymentes használattal. Sokkal szerencsésebb lett volna külön §-ban összesíteni az erre vonatkozó követelményeket, és az egyes fejezeteknél csak utalást tenni rájuk.

Szabó Adrienn

< >

Aktuális - Hír, cikk, ajánló

Emlékezzünk az építészeten keresztül

A KÉK Tavaszi Programajánlója

A Kortárs Építészeti Központ - KÉK - tavaszi programjainak központi tematikája az építészeti emlékezet, azaz az épített örökség és annak funkcionális vagy városképi átalakulása. A májusban induló programsorozat június közepéig tart, több mint tíz különböző eseményen várják a szervezők, meghívott előadók és mentoráltak az érdeklődőket, hogy feltárják, miként emlékezünk az építészeten keresztül egyéni, közösségi és intézményi szinten

Szakkönyv

The Home Edit - Rendrakás rendesen - Hogyan rakjunk rendet, és varázsoljunk lakhelyünkből álomotthont

Lakberendezés 2022. 04. 21.
Bármennyire is zűrzavaros és zsúfolt otthonunk, ott van benne a lehetőség az igazi álomotthonhoz - csak hagyni kell kibontakozni magunkat, és megfogadni a The Home Edit: Rendrakás rendesen szerzőpárosa útmutatásait, ahogyan a hírességek is teszik

Szakcikk

Hogyan válasszunk bútort, avagy funkció vagy design?

Ha teljesen tanácstalan azt illetően, milyen darabokkal rendezze be lakását, kövesse a mottót: "a szépség az egyszerűségben rejlik". E mondat érvényessége örök, ahogyan az egyszerű dolgok szépsége is, amelyek használati formái sértetlenül túlélik az idő könyörtelen múlását

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?