Utolsó frissítés: 2022-05-27

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Kőmunkák a kertben és a ház körül

Épinfó - Aktuális

< >

Újra az OTÉK-ról

Építési jog 2008. 08. 14.

A most készülő engedélyezési tervek többségét már az új szempontok szerint fogják elbírálni - érdemes ezért az OTÉK 2008. szeptember 12-től hatályba lépő módosításait időben megismerni. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet eredeti/módosított szövegére rá lehet keresni a www.magyarorszag.hu "Jogszabályok" menüpontja alatt. Sok a változás, így a teljesség igénye nélkül válogattam – többnyire az építész tervező számára fontos módosítások közül:

Többszintes növényállomány

A 25. §-ban megjegyzésként annyi már korábban is szerepelt, hogy „Többszintes növényállomány telepítése esetén  az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető”. Azonban az, hogy mennyivel, nem volt szabályozva. Most a rendelet 5. melléklete részletezi, hogy a többszintes növényállomány, a tetőkertek (a termőréteg vastagságától függően) illetve a homlokzati zöldfelület milyen módon számíthatók be a telekre előírt zöldfelület mértékébe. 

Megújuló energiaforrások műtárgyai 

A 32. § új pontban tér ki arra, hogy – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhetők a megújuló energiaforrások műtárgyai, a külön jogszabályok keretei között.

Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai

Ezeket a 35. § szabályozza. Az elő-, oldal- és hátsókert előírt legkisebb méretébe az eresz - végre! - újra 1,00 m-t állhat be, a jelenlegi 60 cm helyett, és ugyanitt lehetőség van 60 cm kiállású angolakna elhelyezésére is, ha a pince megvilágításához, szellőztetéséhez erre van szükség.

Már a jelenlegi szabályozás is megengedi, hogy az utólagos hőszigetelés 10-10 cm-rel csökkentse az elő-, oldal- és hátsókert méretét. Változás, hogy a jogszabály konkrétan megadja, hogy erre a 2002. március 15. előtt épületek esetén van mód. Arra is lesz megoldás, ha az épület az utcafronton áll: az utólagos hőszigetelés és a burkolat a közterületet 10 cm-rel csökkentheti. Továbbra sem lehet utólagos hőszigetelést elhelyezni az oldalhatáron álló falra.

Két új bekezdés szabályozza az építési határvonalon kívülre eső épületrész (pl. erkély) kialakítását.

Kerékpártároló

A 42§ (5) eddig is utalt a kerékpártároló létesítésére, azonban most a 7. melléklet számszerűsíti is, hogy az egyes építmények rendeltetésszerű használatához hány kerékpár elhelyezését kell a tervezés során biztosítani. Jó lett volna - hasonlóan a gépkocsi parkolóhelyekhez – ha itt is szerepelnének a konkrét méretek.

Nyílások

62§ (4)-(6): nőtt a gyalogos közlekedésre szolgáló falnyílás vagy ajtó függőleges mérete, 190 cm helyett 195 cm. Némi engedmény, hogy a 85 cm-es szabad szélességi méretet csak a rendeltetési egységek és lakásban a nappali tartózkodásra is szolgáló szobák ajtajánál kell tartani, egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség esetén ez a méret újra 75 cm. Kérdés, a rendelet mit ért nappali tartózkodásra szolgáló szobán – csak a nappali szobát, vagy a gyerekszobákat és a dolgozószobát is?

Korlát, kapaszkodó

68§: sok esetben feleslegesen megnövelheti a lépcső helyigényét az a módosítás, miszerint a lépcső- és lejtőkar kezdetén, illetve végén a kapaszkodóknak 30 cm-rel túl kell nyúlnia. Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli, illetve időszakos használatú lépcső esetén ez alól lehetett volna kivételt tenni. A korlátmagasság viszont csökkent, 1,00 m-ről 95 cm-re, tehát a korlát vastagsága már itt is beszámítható.

Frissítés 2021. 12. 02-án:

A korláttal kapcsolatban jelenleg is a jogszabály 68 §.-a rendelkezik. Érdekes azonban, hogy a korlátmagasság továbbra sincs meghatározva. Egyedül a 66 § f. pontjában van rá utalás, ez a pont azonban kifejezetten az akadálymentes kialakításra vonatkozik, itt két fogódzkodóval ellátott korlátot ír elő a jogszabály, 0,70 és 0,95 m magasságban. Korábban hiányzott az OTÉK-ból az a régen ismert szabály is, hogy a korlát nyílásain 120 mm-nél nagyobb tárgy ne férjen át. Ez most szerepel a szövegben. Az előzőekben említett 30 cm-es túlnyúlás viszont már nincs benne.

Légakna

70§ (8): a rendelet ezentúl kitér arra, hogy a légakna keresztmetszete utólag nem csökkenthető, abban klímaberendezés, hűtő-, fűtő berendezés, égéstermék elvezető stb. nem helyezhető el.

Felvonó

82§ (2): csökkent az a szintkülönbség, amely esetén felvonót kell létesíteni, 13,65 m-ről 10,00 m-re. 

Benapozás

86§ (1): újabb dolog került vissza az OÉSZ-ből - az a helyiség tekinthető benapozottnak, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított. Új pont rendelkezik arról, hogy „Új épületek tervezése és megvalósítása során építészeti eszközökkel …. illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.”

Klímaberendezés elhelyezése homlokzaton

Valószínűleg a homlokzatokon ötletszerűen elhelyezett klímaberendezések hatására került be a 92 § (2) szövegébe:  „klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet …” . Itt a szövegezés kifejezetten a meglévő épületekre utal: „- e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményen –".

Külön pontok rendelkeznek arról, hogy új épületek homlokzati klímaberendezéseire ugyanez vonatkozik, illetve arról, milyen feltételekkel lehet a jogszabállyal védett épületek homlokzatán bármilyen berendezést, felszerelési tárgyat, tartozékot – konkrétan említve a klímaberendezést – elhelyezni.

Tisztálkodó helyiség, illemhely

A 99§ sok tekintetben változott, csak kettő ezek közül:

  • A rendelet konkrétan meghatározza az illemhely méretét - a mostanában divatos falsík alatti öblítőtartályok alkalmazása esetén azonban én kevésnek találom a megadott hosszméreteket.
  • A jelenleg hatályos rendelet is tartalmazza, hogy „Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat” , azonban a jelenlegi kivételek (akadálymentes használat, lakás, üdülőegység) megszűnnek.

Gépjárműtároló

A 103§ 2,70 x 5,00 m-ben adja meg az egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség minimális méretét, a 6. melléklet pedig a csoportos gépjárműtárolók méretezéséhez ad segítséget. 

Lakás

A jelenlegi, meglehetősen szűkszavú 105§ jelentősen kiegészült. 

Meghatározza pl. a lakószoba minimális alapterületét, 8 m2-ben, ami a jelenlegi OTÉK-ben nincs számszerűsítve. Ezzel kapcsolatban is lenne pár észrevételem:

  • Nincs utalás a módosított változatban sem a félszoba - szoba megkülönböztetésre, ami pedig összhangot teremthetne a "12/2001 (I.31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról" 3§ (3) pontjával: ez egyértelműen megkülönbözteti a fél lakószobát (6-12 m2), illetve lakószobát (12-30 m2). 
  • Azzal egyetértek, hogy a 8 m2 körüli méret az, amitől kezdve egy lakószoba használható. Földszinti, emeleti szobáknál, ha csak egy mód volt rá, én sem használtam ki korábban a 6,00 m2-es lehetőséget. Célszerűnek látnám viszont, ha a rendelet engedményt tenne abban az esetben, ha a lakószoba a tetőtérben helyezkedik el. Egy tetőtéri lakószoba hasznos alapterületét csak az 1,90 m-es belmagasság fölött vesszük figyelembe, ugyanakkor a tényleges, bútorozható, használható alapterülete ennél lényegesen több. Emiatt egy 6 m2 hasznos alapterületű tetőtéri lakószoba használati értéke nagyobb lehet, mint egy földszinti 8 m2-es szobáé.

A jelenlegi változat szerint a lakásnak tartalmaznia kell legalább egy olyan lakószobát, amelynek hasznos alapterülete nagyobb, mint 17,0 m2. Pontosítás, hogy a módosított szöveg szerint lehet éppen 17 m2 is - vagy annál nagyobb. Gondolom, az egyterű konyha-étkező nappali térhódítása miatt tartották fontosnak a jogalkotók a kiegészítést, hogy "Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös”.

Telek beépített területe

Kismértékben változott a telek beépített területének a számítása is. Bár kicsit félreérthetően van megfogalmazva, de be kell számítani a beépítettségbe az építési határvonalon kívülre eső épületrészt. Konkrét utalás van ugyanakkor arra, hogy a telken és a telek határain álló kerítés nem számítandó be a beépítettségbe.

Akadálymentes használat 

Számos kiegészítés foglalkozik az akadálymentes használattal. Sokkal szerencsésebb lett volna külön §-ban összesíteni az erre vonatkozó követelményeket, és az egyes fejezeteknél csak utalást tenni rájuk.

Szabó Adrienn

< >

Aktuális - Hír, cikk, ajánló

Így kerülhetjük el, hogy problémát okozzon a légkondink

Gyártói hírek, cikkek 2022. 06. 23.

Jön a nyári kánikula, sokba kerülhet a hanyagság

Bár már kaptunk ízelítőt a kánikulából, a nyár legmelegebb napjai még előttünk állnak. Ezzel elrajtol az intenzív légkondihasználati szezon is, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen karbantartási feladatokat célszerű elvégeztetniük klímaberendezéseiken ahhoz, hogy azok problémamentesen és úgy működjenek, hogy az egészséget is támogassák. Az alábbiakban a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott tudnivalókat és az LG szakértőjének tanácsait gyűjtöttük össze

Szakkönyv

The Home Edit - Rendrakás rendesen - Hogyan rakjunk rendet, és varázsoljunk lakhelyünkből álomotthont

Lakberendezés 2022. 04. 21.
Bármennyire is zűrzavaros és zsúfolt otthonunk, ott van benne a lehetőség az igazi álomotthonhoz - csak hagyni kell kibontakozni magunkat, és megfogadni a The Home Edit: Rendrakás rendesen szerzőpárosa útmutatásait, ahogyan a hírességek is teszik

Szakcikk

Hogyan válasszunk bútort, avagy funkció vagy design?

Ha teljesen tanácstalan azt illetően, milyen darabokkal rendezze be lakását, kövesse a mottót: "a szépség az egyszerűségben rejlik". E mondat érvényessége örök, ahogyan az egyszerű dolgok szépsége is, amelyek használati formái sértetlenül túlélik az idő könyörtelen múlását

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?