NAPHÁZ Építésziroda Kft.  

 

Épinfó szakmai katalógus

Tervrajz készítés

Tervrajz készítés

 

Kezdőlap
Témakör lista
Partnereink
Médiaajánlat
Kapcsolat
Újdonságok

Egyéni keresés

 

Épinfó-BLOG

Tartalom:

Az Épinfóról

Látogatottság

Online tapasztalatok

Szakmagyakorlás

Tervrajz készítés

Ötlet


HIRDETÉS

SZAVAZÁS

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

A szavazás állása
Eddigi szavazások

KatalógusAktuálisSzakcikkWebáruházSzakkönyvBlog

Blog kezdőlap   Katalógus kezdőlap
Üzenet a szerkesztőnek: naphaz@naphaz.hu

Épinfó-blog

Tervrajz készítés

Oldalak: 1 2 Következő >


| 2017. 05. 08. |






Elég egyszer végigmennem egy lépcsőn, és azonnal észreveszem, ha a megtervezésében nem vett részt építész tervező. Valószínűleg sok lépcső épül meg így. A családi házak építéséhez például korábban jellemzően csak M=1:100 léptékű építészeti terv készült. Ebből, különösen a húzott karú lépcsőt, nemigen lehetett korrekt módon kivitelezni.

Ahhoz, hogy a lépcső jól funkcionáljon, viszonylag kényelmes legyen, lényeges a geometriája, és ki kell elégítenie tartószerkezeti, balesetvédelmi, tűzvédelmi szempontokat is. A lépcső kialakítását az OTÉK - 253/1997. (XII. 20. ) Korm. rendelet – számos pontja szabályozza:

  • Szintkülönbség-áthidalók általános előírásai - 63.§
  • Lépcső, rámpa, lejtő, pihenő-64., 65., 66. §
  • Lépcsőpihenők, lejtőpihenők- 67. §
  • Korlát, mellvédfal - 68. §

A jogszabály szövegére itt lehet rákeresni »

A lépcső tervezése szakmunka. Aki végigolvassa a fenti előírásokat, maga is rá fog jönni.

Húzott karú lépcsők többnyire lakásokban, családi házakban, nyaralókban épülnek, elsősorban olyankor, ha a helytakarékosság a cél. Ennél a lépcsőtípusnál nincs vízszintes lépcsőpihenő, a lépcső a fordulóban is emelkedik, ezért foglal el kisebb helyet, mint a hagyományos, kétkarú, pihenővel is ellátott lépcső.  Nemcsak egyenes fokokból áll, számos ékalakú, változó szélességű lépcsőfokkal is rendelkezik. A képen jól látszik, hogy a fokok „húzása” már jóval a forduló előtt elkezdődik. A fokok kiosztását, méretezését a rendelkezésre álló hely ismeretében a számítógépes tervezőprogram automatikusan elvégzi, jelentősen megkönnyítve a lépcső szerkesztését. Enélkül kissé nehézkes a feladat, ezért itt különösen hajlamos a kivitelező arra, hogy egyszerűsítsen: csak a fordulóban helyez el széles, húzott fokokat, a többi lépcsőfok pedig téglalap alakú, és lényegesen keskenyebb. Ez kényelmetlen, balesetveszélyes lépcsőt eredményez.

A lakáson vagy üdülőegységen belüli, illetve az időszakos használatú építményszintre vezető lépcsőknél a jogszabály engedményeket tesz:

  • A lépcsőfok magassága itt lehet a legtöbb (de legfeljebb 20 cm);
  • A lépcső feletti szabad belmagasság indokolt esetben 2,00 m lehet az egyébként előírt 2,20 m helyett. Bizonytalanságot jelent egyébként, hogy a jogszabály nem tér ki arra, mi számít indokolt esetnek.

Mielőtt megnéznénk, mekkora helyen fér el egy lakáson belüli lépcső, kiindulásként tisztázzunk pár szempontot:

1. Lépcsőfok mérete

A lépcsőfok méretét az OTÉK 65. §-a szabályozza, a 2m+sz=60-64 képlet alapján számoljuk ki, vagyis 2x a fokmagasság + a belépőszélesség a lépcső járóvonalán mérve (mindkettő cm-ben).

Jó ideje már, hogy ez a szabály határozza meg a lépcsőfok méretét. Célszerű azonban nem megfeledkezni arról, hogy a klasszikus „Gábor könyvben” a 2m+sz = 63 képlet szerepelt. Valószínűleg nem véletlenül…  Ha egy mód van rá, inkább a 63 cm-hez közelítsünk.

Családi házban, lakásban a lépcsőfokok magasságát, a rendelkezésre álló hely figyelembevételével, 15-20 cm között szoktuk megválasztani. Mit is jelent ez egy 3,00 méter körüli szintmagasság (2,70 m belmagasság + födém) esetén?

Fokok száma (db)

Fokmagasság (cm)

Fokszélesség (cm)

20

15

30-34

19

15,8

28,4 – 32,4

18

16,7

26,6 – 30,6

17

17,6

24,8 – 28,8

16

18,75

22,5 – 26,5

15

20

20 - 24

Először azt kell eldöntenünk, hogy a szintkülönbséget hány lépcsőfokkal hidaljuk át. Attól függően, hogy mire van igény (minél kisebb legyen a lépcső alapterülete, vagy ellenkezőleg, legyen kényelmesebb) én általában 16, 17 vagy 18 fokot választok. Szerintem ennél több (19, 20 fok) már helypazarlás. Arról nem is beszélve, hogy akinek van helye, igénye a 15 cm-es fokmagasságú lépcsőre, az valószínűleg úgyis inkább kényelmesebb, kétkarú lépcsőt építtet, pihenővel, nem pedig húzott karú lépcsőt. A másik véglet: családi házban a jogszabály lehetővé teszi a 20 cm magas fokmagasságot. Elvileg még ez is elviselhető, ha kevés a hely (és az ember fiatal) csak a hozzá tartozó fokszélesség az, ami nagyon kevés (a képlet alapján 20-24 cm). Ha csak egy mód van rá, ezt kerüljük el, és a 3,00 m-es szintkülönbséghez legalább 17 fellépést válasszunk. 

Általános esetben (tehát nem lakásban) az OTÉK szerint a lépcsőfok magassága nem lehet több mint 17 cm. Ha a 17 cm megfelel egy középületben, egy társasház lépcsőházában, akkor véleményem szerint lakásunkban is meg fog felelni a 17 fellépéshez tartozó 17,6 cm-es fokmagasság. 

2. A minimális karszélesség  

A szabad karszélesség minimális mérete lakáson vagy üdülőegységen belül 80 cm. Ennek valóban szabad szélességnek kell lennie, tehát adjuk hozzá a korlát (fogódzó) helyigényét is, ami faltól való távolsággal együtt legalább +9 cm-t jelent. Tehát a kétoldali vakolattal együtt lépcsőnk épített karszélessége minimum 92 cm lesz. Ha van módunk, célszerű ennél szélesebb, 1 m-es lépcsőkart választani. 

3. A járóvonal helye 

Húzott lépcsőnél a lépcsőkaron belül folyamatosan változik a fokok szélessége, de itt is ki kell jelölni azt a vonalat, ahol az egyes lépcsőfokok szélessége azonos lesz. Húzott fokú lépcsőnél a járóvonalat nem a lépcsőkar közepén szoktuk meghatározni. Jelenleg az OTÉK nem szabályozza a járóvonal helyét, de korábbi előírások szerint a lépcső járóvonala a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet. Tehát a mi esetünkben a járóvonalat legalább 1,5 (vakolat) +9 (fogódzó) +30 = 40,5 cm-re kell kijelölni a faltól. Értelemszerűen minél közelebb van a járóvonal a lépcső tengelyéhez, annál kényelmesebb a lépcső – de annál nagyobb a helyigénye is. 

Az építészeti elképzelés, a rendelkezésre álló hely mérete, alakja szerint számtalan lehetőség adódik a lépcső kialakítására. Nézzünk most három eltérő, különböző helyigényű megoldást 3,00 m-es szintkülönbség esetén:

Húzott karú lépcső

1. lépcső

Az első esetben a 3,00 m-es szintkülönbséget 16 részre osztottam, így a fokmagasság 18,75 cm. A járóvonal a faltól a minimális 40,5 cm-re került, és karszélesség is alig több a minimumnál. Alapterülete mindössze 3,84 m². Ez a lépcső elfért volna kisebb helyen is, de a fokszélességet nem tartanám célszerűnek ennél kisebbre választani. Összehasonlításul: ha ezekkel a paraméterekkel egy kétkarú lépcsőt szerkesztenénk meg, az alapterülete cca. 5,25 m²-re adódna.

Húzott karú lépcső

2. lépcső

A második lépcső 17 fellépést tartalmaz, így a fokok magassága is lecsökkent, 17,6 cm-re. Szélesebb a lépcsőkar, beljebb került a járóvonal. A lépcső alapterülete 4,55 m²-re nőtt. Ezekkel a paraméterekkel szerkesztett kétkarú lépcső 6,25 m² helyet foglalna el.

Húzott karú lépcső

3. lépcső

A harmadik lépcső a legkényelmesebb. Egy fokkal többet tartalmaz, mint az előző lépcső, emiatt a fokok is alacsonyabbak, 16,7 cm. Beljebb került a járóvonal, a fokok jelentősen, 2-2 cm-rel szélesebbek, mint az előző lépcsőnél. Ez természetesen meglátszik a lépcső helyigényén is, ami ez esetben már 5,25 m². Ugyanilyen paraméterekkel rendelkező kétkarú lépcső 6,84 m²-en férne el.

Szabó Adrienn okl. építészmérnök


| 2016. 12. 15. |



Miben más egy nyaralóépület, mint egy családi ház? Mostanában sokat foglalkoztat ez a téma.

Bár saját nyaralónk nincs, de a tervezés során számos tapasztalatot szereztem. Megbízóimtól is meg szoktam kérdezni, hogyan érzik magukat a megépült házban, bevált-e a gyakorlatban is, amit a nyaralóépületekről gondolok.

A tervezés első lépése, hogy a tervező tájékozódik a telekre vonatkozó előírásokról. Ezután az építtetővel közösen összeállítják a tervezési programot, amiben rögzítik az épületre vonatkozó elképzeléseket, elvárásokat, követelményeket. Néhányat összegyűjtöttem ezek közül, amelyek jellemzően az üdülőépületekre vonatkoznak:

1. Funkció

Az egyik legelső kérdés, amit az építész fel szokott tenni a megbízójának: mit szeretne építeni, mire szeretné használni az épületet? A nyaraló funkcióját azonban nem is olyan egyszerű meghatározni, nekem úgy tűnik, sokrétűbb, mint a családi házé:

  • Készülhet elsősorban csak nyári tartózkodásra;
  • Gyakori, hogy a tulajdonosok tavasztól őszig rendszeresen használják az épületet, de hangulatos lehet itt tölteni az évvégi ünnepeket is;
  • Az üdülőépület építés célja lehet elsősorban a bérbeadás, jövedelemszerzés;
  • Vannak, akik nyugdíjas éveikben az év jelentős részében tartósan a nyaralójukban laknak, sőt előfordulhat, hogy valaki időskorában végleg oda költözik;
  • Ha lehetőség adódik rá, és az adózás, hitelfelvétel miatt kedvezőbb, igény lehet a lakóépületté nyilvánításra is.

Az épület funkciója az idő múlásával is változhat, egy tulajdonosváltás pedig még tovább növeli a lehetőségek számát. A tervezéskor lehetőség szerint gondolni kell arra, hogy az épület lehetőleg minél több célra megfeleljen.

2. Hasznos alapterület nagysága

Ha már körvonalazódott a funkció, a következő kérdés, hogy mekkora hasznos alapterület áll rendelkezésünkre a megvalósításhoz? Tapasztalatom szerint ez többnyire kevesebb, mint a családi házaknál. A hasznos alapterület nagysága függ

  • egyrészt az építtető anyagi lehetőségeitől,
  • másrészt az építési telek paramétereitől (telek beépíthető területe, épületmagasság, stb.)

Üdülőházas és hétvégi házas övezetekben jellemzően kisebb a telkek beépíthető területe. Vagy azért, mert a telekterület már önmagában is kevesebb, mint egy lakóövezeti teleké, és/vagy a telek megengedett beépítési százaléka kevesebb. A beépítettségi % a földszinti alapterület nagyságát korlátozza, az pedig, hogy a tetőtérben vagy az emeleti szinten milyen méretű helyiségeket tudunk elhelyezni, az épületmagasság értékétől függ. 

3. Hőszigetelési igény

Talán szokatlan, hogy ez a kérdés már a tervezés elején előjön. Azonban ha korlátozottak a lehetőségek (beépíthető terület nagysága, épületmagasság), akkor ilyen esetben különösen fontos, hogy az építtető és a tervező már a tervezés kezdetén leegyeztesse, milyen hőszigetelési igénnyel épüljön meg az épület.  Ha valami ki van centizve, nem mindegy, hogy a jól hőszigetelő, vastagabb falak mennyi helyet vesznek el a hasznos alapterületből, vagy a tető nagyobb hőszigetelése mennyivel csökkenti a belmagasságot.

Egy rövid jogszabály áttekintő:

  1. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szerint - „Üdülő rendeltetés: időszakosan a pihenést szolgáló használati cél.”
  2. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról - a rendelet hatálya nem terjed ki : „(2) b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;”
  3. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról - 1. §1 (1) E rendelet hatálya … az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározott épületekre, épületelemekre terjed ki.

Mivel az üdülőépület időszakos használatú, feltételezhetjük a 4 hónapnál rövidebb használatot. Így elvileg nem kell betartanunk a 7/2006 rendelet egyre szigorodó követelményeit, többek közt például a falak, födémek, egyéb épületszerkezetek előírt hőátbocsátási tényezőjét.  Ez nemcsak vékonyabb fal- és tetőszerkezetet, ezáltal több beépíthető területet eredményez, hanem építési költség megtakarítást is jelent, így erről a lehetőségről az építésznek mindenképp tájékoztatnia kell az építtetőt. Azonban számos érv szól amellett, hogy ennek ellenére mégis megfelelő hőszigeteléssel lássuk el a nyaralót:

  • Egyre melegebbek a nyarak. Nem vagyok a klíma híve, én biztosan nem azért megyek nyaralni, hogy egy klimatizált szobában üljek bezárva. Ha az épület megfelelően hőszigetelt szerkezetekkel, árnyékolással  rendelkezik, kevésbé kell tartanunk a túlzott nyári felmelegedéstől.
  • Már volt szó róla, hogy hogy a nyaralóépület funkciója az idő múlásával változhat, így nem zárható ki, hogy hűvösebb időben, esetleg télen is használni fogjuk.

Egy ésszerű hőszigetelésre tehát szükség van, az pedig szerintem minimum betartandó követelmény, hogy téli használatkor se legyen páralecsapódás az épületszerkezetekben. Ha a keskeny telek, a kicsi beépíthető terület, vagy a költségtakarékosság miatt a kevésbé hőszigetelt megoldást válasszuk, a későbbiekre megmarad az utólagos hőszigetelés lehetősége. Erre a jelenlegi jogszabályok mind a beépítettség, mind az elő- és oldalkertek tekintetében kedvező feltételeket biztosítanak.

Nyaralóépület alaprajz

4. Alaprajzi elrendezés

A nyaraló kialakítása, helyiségeinek mérete leginkább akkor szokott eltérni a családi házétól, ha viszonylag kevés a rendelkezésre álló hasznos alapterület. Ilyenkor két szempontot szoktam figyelembe venni:

  • az épületet elsősorban jó időben, pihenésre használják, és emiatt
  • jellemzően több lesz a szabadban - teraszon, kertben - töltött idő. 

A következő lépés meghatározni:

  • melyik az a helyiség, ami elmaradhat, melyik az, ami kisebb lehet, vagy 
  • melyik az, aminek még szűkös alapterületi lehetőségek mellett is érdemes helyet adni?

Garázs - Ha korlátozott a földszinti beépíthető alapterület, az első, ami el szokott maradni, az a garázs: jó időben a gépkocsi parkolásra megfelel az elő- vagy az oldalkert is. Bár egy ilyen esetben lehetne a garázs a pinceszinten is, de ez nyilván jelentős plusz költséggel járna.

Előtér - Az előtérnek családi házaknál nemcsak tárolási, de szélfogó szerepe is van. Ez utóbbira a nyaralónál nincs szükség, azonban a tárolás miatt érdemes lehet egy kis előteret kialakítani, és ha van rá lehetőség, a vendég WC-t is innen nyitni.

Nappali-étkező - Családi háznál a nappalit legalább 25, az étkezőt 12-15 m²-es alapterülettel szoktam tervezni, hogy ezek a helyiségek nagyobb családi, baráti összejövetelek esetén is viszonylag kényelmesek legyenek. A nyaralónál inkább az a jellemző, hogy a kertben, teraszon szervezünk vendégséget,  így lényegesen kisebb, 20-25 m² közötti alapterület is elég a két funkciónak.

Konyha - Családi házaknál is célszerű, ha a kinti étkezések miatt a konyhát minél közelebb helyezzük el a teraszhoz, kerthez, de a nyaralónál talán még fontosabb.

Hálószobák - Tapasztalatom szerint praktikusabb, ha a rendelkezésre álló helyen inkább több, kisebb alapterületű hálót alakítunk ki. Sok évvel ezelőtt a jogszabály is megkülönböztette a nyaralóépületet, lehetővé tette a kisebb (4,0 m²-es!) félszoba méretet. Ilyen már nincs, a minimális szobaméret 8 m².  A nyaraló gyerekszobáiban elmarad a tanulás, a barátok fogadása is a szabadban történhet, alvásnál az ablak nyitva lehet, így a kisebb szobaméret elfogadhatóbb, mint egy családi háznál. Mostanában a tetőtérbeépítés kevésbé divat, de például a tetőtérben a kapcsolódó 1,90 m alatti területekkel kiegészítve egy 8 m²-es szoba már nem is tűnik annyira kicsinek.

Fürdő - Amivel én biztosan nem spórolnék: lehetőleg minél több háló mellé terveznék külön zuhanyzó-WC helyiséget.  Egy nyaralóban nemcsak családtagok lehetnek együtt, barátok, ismerősök is  tölthetnek ott egy hétvégét vagy akár hosszabb időt is. Sokkal jobban érzik majd magukat, ha egy bármilyen kicsi, de szeparált lakrészt tudunk a rendelkezésükre bocsátani. Ha megoldható, egy-egy ilyen lakrésznek érdemes külső bejáratot is biztosítani, mert ebben az esetben ki is adható, anélkül, hogy az ott lakók zavarnák a nyaraló tulajdonosait.

Fedett terasz - Ami számomra egy nyaralóépület legfontosabb része, az a minél nagyobb méretű, kényelmes bútorokkal berendezett fedett terasz.  Az épület emeleti szintjével vagy tetőszerkezetével lefedett terasz biztos védelmet nyújt a nap és az eső ellen, nem engedi felmelegedni a mögötte lévő helyiséget. Lehetővé teszi azt, amiért a nyaralót építettük, hogy minél több időt töltsünk a szabadban. Ma már számos extrával is felszerelhető a terasz, ahogy erről korábban írtam » 

Egyet külön is kiemelnék: nem olcsó, de praktikus megoldás, ha a fedett terasz köré üveg harmónikafalat építünk be. Ezzel a terasz fedett része egy üvegezett falú, zárható helyiséggé alakítható, amellyel hűvösebb időben jelentősen megnövelhetjük a lakótér méretét. Ugyanakkor biztonsági szempontból sem közömbös, ha a bútorokkal berendezett teraszt le tudjuk zárni.

Hozzáteszem persze, hogy ezek a szempontok inkább a 90-100m2 körüli, vagy afeletti üdülőépületekre vonatkoznak, amelyek már kényelmesnek számítanak és hosszabb tartózkodást tesznek lehetővé. Természetesen ennél kisebb alapterületen is kialakítható nyaralóépület.

És végül:

A 2016-os év tapasztalatai miatt részemről egy egészen új tervezési szempontként merült fel, hogy már a tervezés megkezdése előtt meggyőződjek arról: a tervezett épület valóban üdülőépület lesz-e. Előfordulhat ugyanis, hogy egyes településeken a helyi építési szabályzat (HÉSZ) üdülőházas, de akár hétvégi házas területen is lehetővé teszi a lakóépület építést. Lehet, hogy az építtető nem előre, hanem a tervezés közben dönt úgy, hogy üdülőépület helyett inkább lakóépületet épít, mert az valamilyen okból kedvezőbb számára. Korábban ez semmilyen gondot nem jelentett volna, most azonban igen.

Soha még nem különbözött egymástól ennyire az üdülőépület és a lakóépület. Míg az üdülőépület a szokásos, bevált módon, építési engedéllyel építhető, a 300 m² alatti lakóépület (a családi házak döntő többsége ide tartozik) 2016. január 1-től már csak az un. egyszerű bejelentéssel, annak minden bizonytalanságával és problémájával együtt.

Szabó Adrienn építész tervező


| 2016. 07. 01. |



A Magyar Közlöny 2016. május 13-i számában jelent meg a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről. A rendelet jelentős mértékben módosította a korábbi 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott, az egyszerű bejelentéshez beadandó dokumentáció tartalmát, egyúttal - 2016. július 1. napjával - hatályon kívül is helyezte azt. Ugyanakkor rendelkezik a kötelezően előírt tervezői művezetésről is. 

(Frissítés: az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016 Korm. rendelet idén két alkalommal, 2017.01.01-én és 04.27-én módosult. Változtak további rendeletek is, például a kiviteli terv vonatkozásában. Emiatt az alábbi cikk egyes részei már nem aktuálisak, de ahol lehetett, igyekeztem utalni a változásokra.)

A korábbiakban a családi ház tervezése két szakaszból állt:

  • Építési engedélyezési terv, vagy 2016. január 1. és 2016. július 1. között egyszerű bejelentési dokumentáció készült, amely tartalmazta mindazokat a munkarészeket, amelyeket a vonatkozó jogszabály az engedélyezéshez vagy az egyszerű bejelentéshez előírt. 
  • Az építési engedélyt vagy az egyszerű bejelentést követően - a kivitelezés megkezdése után - volt mód az előírt tartalmú kivitelezési dokumentáció további munkarészeinek elkészítésére (tartószerkezeti kiviteli terv, költségvetési kiírás, a közműszolgáltatók által előírt víz-, csatorna-, gáz tervek, stb.). Az engedélyezéshez beadott 1:100 léptékű építész tervek feltehetőleg az egyszerű bejelentés esetén is rendelkezésre álltak, mivel ezek nélkül nem lehet egy házat megépíteni, csak a hatósághoz nem kellett benyújtani azokat.

Jelentős különbség, hogy a tervezés most egy lépésben zajlik: a kivitelezés megkezdése előtt a teljes kivitelezési dokumentációt el kell készíteni, mivel a bejelentés az e-napló készenlétbe helyezésével és a kivitelezési dokumentáció feltöltésével történik.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján:

1.     Aláírólap tervjegyzékkel 

2.     Helyszínrajz 

3.     Kitűzési helyszínrajz 

4.     Utcakép 

5.     Eltérő szintek alaprajzai 

6.     Metszetek 

7.     Homlokzatok 

8.     Tartószerkezeti tervek 

9.     Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve (2017.04.27-től: Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás)

10.  Műszaki leírás 

11.  Tervezői költségvetési kiírás ((2017.04.27-től: Költségvetési kiírás)

Az új rendelet megjelenését követő napon elérhetővé vált a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes, 2016. június 14-től hatályos szabályzata.

„Frissítés 2017.07.17-én:

A rendelet változásai a kamarai szabályzatot is érintették, a jelenleg hatályos szabályzat:  

AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI

A rendelet 1. mellékletében szereplő dokumentációt az e Szabályzatban előírtak szerinti kell kidolgozni.”

Mivel 2016. július 1-től a bejelentéshez kivitelezési dokumentációt kell feltölteni, az lényegesen bővebb, mint a korábbi bejelentési dokumentáció. Ugyanakkor a 456/2015 rendelet 1. mellékletének egyes, sok vitát kiváltott munkarészei egyszerűsödnek, vagy elmaradnak.

Helyszínrajz léptéke M=1:200-ról 1:500-ra csökken, és az ábrázolandó tartalom is kevesebb lesz:

  • elmaradnak például olyan elemek, mint a szomszédos telkek meglévő és tervezett domborzata és növényzete; 
  • a szomszédos telkekből csak 20 m-es sáv ábrázolandó 
  • egyértelmű lett az is, hogy mennyit kell ábrázolni az építési telek növényzetéből (csak a védett növényzetet, illetve a tervezett zöldfelületet)

Megjelenik ugyanakkor új elemként a Kitűzési helyszínrajz, M=1:200 léptékben. Az Utcakép megmaradt, így ábrázolni kell a közvetlenül szomszédos ingatlanokon lévő épületeket és a terepet is. Hiányzik ugyanakkor az utcaképről, a korábbi megfogalmazáshoz képest, a tervezett kerítés. Kérdés, kell-e ábrázolni. Az utcaképen elvileg az is látszik, ugyanakkor az utcai kerítés építése már hosszú évek óta nem engedélyköteles. Elmaradnak viszont az 1:200 léptékű Nézetrajzok, mivel a dokumentáció részei újra a normál léptékű homlokzati tervek.

Már a 456/2015 rendelet hatálya alatti egyszerű bejelentés esetén sem volt kérdéses, hogy az épület alaprajzait, metszeteit, homlokzatait legalább a korábbi engedélyezési tervnek megfelelő 1:100 léptékben el kell készíteni. Ezek nélkül egy épület nyilvánvalóan nem építhető meg. Tehát az M=1:100 lépték miatt az alaprajzok, metszetek, homlokzatok nem jelentenek pluszt a korábbi gyakorlathoz képest.

Mivel szinte kizárt, hogy egy épület ne tartalmazzon (a koszorún kívül) monolit vasbeton szerkezetet, pillért, kiváltógerendát, térdfalpillért, a födémben monolit vb. szakaszt, stb., így a Tartószerkezeti kiviteli terv már jó ideje megkerülhetetlen munkarésze a családi házak kivitelezési dokumentációjának. Ami új, hogy most a bejelentés feltétele a kész tartószerkezeti kiviteli terv.

Ami viszont a korábbiakban ismeretlen fogalom volt az engedélyezési és az egyszerű bejelentési dokumentáció munkarészei között: az Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve. A most kiadott együttes szabályzat részletezi, miről van szó:

  • A rendszertervnek van egy része, ami eddig is elkészült - a korábbi engedélyezésnél is szokásos energetikai, hőtechnikai méretezések, műszaki leírás, illetve a szakhatósági és szolgáltatói engedélyt igénylő tervek (pl. víz-, gázterv, stb.). Épületgépészeti szempontból pluszt jelent az eddigi gyakorlathoz képest, hogy tartalmaznia kell a hőellátás-hűtés-szellőzés teljesítményadatait kapcsolási vázlat szinten, illetve az épületgépészeti berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét. 
  • Új szereplő a folyamatban a villamosmérnök, mivel a rendszertervnek tartalmaznia kell az elektromos igény teljesítményadatait, a villamos méretezést, az erős- és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, és ha szükséges, szolgáltatói villamos csatlakozáshoz, elszámolási fogyasztásméréshez szükséges terveket, leírásokat.

(Frissítés 2017.07.17-én: a jelenleg hatályos kamarai szabályzat 9.1 pontja a rendeletnek megfelelően most nem a rendszerterv, hanem az „Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás” tartalmát határozza meg. A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek kidolgozását a rendszerleírás nem tartalmazza. Ezeket, valamint az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket az építtető a szakági tervezővel külön megállapodás keretében készíttetheti el.)

műszaki leírás tartalma is módosult. Kimaradt például a helyiséglista, illetve a sok bizonytalanságot okozó „az építési telek terheléseinek összefoglalása”.

Tervezői költségvetési kiírást, pontosabban költségvetési kiírást a meghatározott paraméterekkel rendelkező családi ház kivitelezési dokumentációja eddig is tartalmazott.

Összességében azt lehet mondani, hogy a most bevezetésre kerülő, a családi házak építése előtt készítendő kivitelezési dokumentáció valamivel, de nem lényegesen több munkarészt tartalmaz, mint a korábbi engedélyezési terv + az azt követő, kivitelezési terv szintű munkarészek együttesen. A korábbi bejelentési eljárásnál pedig szakszerűbb, logikusabb.

Azonban az az építtető, akinek a családi háza nem éri el azt a méretet, ahol már komplett kiviteli terv szükséges a ház megépítéséhez (nem nagyobb a ház, mint 300 m² szintterület, 3 építményszint, 1000 m³ bruttó térfogat),mégis lényegesen magasabb összegű tervezési díj ajánlatra számíthat, mint az engedélyezési terv időszakában.  Mi ennek az oka?

Mivel ennél az épület nagyságrendnél a kivitelezési dokumentáció az építési engedélyezési dokumentációból és költségvetési kiírásból áll (Frissítés 2017.07.17-én: 2017.01.01-től ez már nem szerepel a 191/2009 Korm. rendeletben), a tervezési díj ajánlat korábban csak az engedélyezési terv elkészítésére vonatkozott, utalva az ajánlatban arra, milyen további tervezési munkára lehet még számítani a kivitelezés során (tartószerkezeti kiviteli terv, szolgáltatókhoz benyújtandó víz-csatorna, gáz tervek). Ezek díja vagy csak a későbbiekben lett aktuális, vagy a munka reményében elkészíttetésüket a kivitelezők magukra vállalták. A költségvetést is jellemzően a kivitelező készítette el.

Most viszont ezek díja is bekerült a tervezési díj ajánlatba, mivel már előre, a bejelentéskor feltöltendők az e-naplóba (Frissítés 2017. 07.17-én: a szolgáltatókhoz benyújtandó terveket jelenleg nem kell a bejelentéskor feltölteni). További pluszt jelent az engedélyezési folyamathoz képest a kitűzési helyszínrajz, az utcakép, az épületvillamos munkarész, a fokozott geodéziai adatszolgáltatás, illetve szükség lehet tereprendezési engedélyezési tervre is. Mindezt kiegészíti a kötelező tervezői művezetés díja.  

A legfőbb probléma pedig, amit ez az újabb bejelentési forma sem oldott meg, röviden a következő:

Egy családi ház építése több tízmilliós beruházás. Most ehhez úgy kell hozzákezdeni, hogy

  • nincs meg az építési engedély által biztosított hatósági kontroll, az a hatósági végzés, miszerint az adott tervek alapján az épület megépíthető. 

Bármi gond adódik, az nem a terv fázisban derül ki, amikor a problémák még könnyen megoldhatóak, hanem az építkezés során, annak minden következményével együtt: építésfelügyeleti bírság, bontás, perek.

Új még ez a dolog, nincsenek tapasztalatok, nem tudjuk, mire számíthatunk a gyakorlatban. 

Szabó Adrienn építész tervező

 



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Építési jog

| 2015. 10. 15. |



2016. 01. 01-től jelentősen megváltozik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.

Eddig is lényeges, tisztázandó szempont volt, hogy az építtető számára megfelelő-e az, ha a leendő épület határolószerkezetei, kialakítása miatt csak a rendelet I. mellékletében kötelezően előírt, minimális energetikai követelményszintet elégíti ki, vagy ennél energetikailag jobb épületet szeretne. Ezt már a tervezés kezdetén el kellett dönteni. Ami azonban fontos: most még az engedélyezési terv várható beadásakor érvényben lévő szabályozás szempontjainak kell megfelelnünk, ami például egy családi ház esetén néhány hónap, tehát egy előre jól látható időszak.

A rendelet januártól hatályos módosítása ebben mindjárt lényeges eltérést hoz: a 2016. január 1-től érvényes szabályozás meghatározott dátumokat sorol fel, amelyek lejárta után a használatba vételre kerülő (tehát nem az engedélyezési tervben szereplő!) épületnek kell megfelelnie a rendelet szerinti energetikai követelményeknek. Az áttekinthetőség miatt táblázatban foglaltam össze a szempontokat: 

6.§ (1)

Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata; V. Az  épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások)

 

Új épület létesítése során

6. § (2)

a)

2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek

(A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje)

b)

2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek

(A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje)

c)

2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek

Költségoptimalizált követelményszint (I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények; II. A hőveszteség tényező követelményértékei; III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek)

d)

az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek         

Költségoptimalizált követelményszint (I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények; II. A hőveszteség tényező követelményértékei; III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek;)

e)

az a)-d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I-III. részében foglalt követelményeknek

Jelenleg érvényben lévő követelményértékek (I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények; II. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek; III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények)

Azt, hogy energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevétele esetén a szigorúbb, költségoptimalizált  követelményeket kell betartani, már a rendelet jelenlegi változata is tartalmazza, ez tehát nem újdonság.

Az viszont egészen új, hogy már a tervezés kezdetén tisztában kellene lennünk azzal, hogy mikorra valósul meg pontosan az épület, és ennek ismeretében eldönteni az energetikai paramétereket. Sok esetben, különösen családi házaknál, ez nem mindig számítható ki biztonsággal, egy építkezés során bármi közbejöhet.

Értelmezésem szerint családi házak esetén:

  1. Az e) pont szerinti (a jelenlegi) energetikai követelményszintnek megfelelő épületet 2016. január 1-től csak abban az esetben célszerű tervezni és beadni engedélyeztetni, ha az épület biztonsággal megkapja a használatbavételi engedélyt 2017. december 31. előtt, és az építtetőnek nincs olyan szándéka, hogy energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrást vagy a központi költségvetésből származó támogatást vegyen igénybe.
  2. Ha az épületet várhatóan 2017. december 31-e után, de még 2020. december 31. előtt veszik használatba, akkor a költségoptimalizált követelményértékek tartandók be. Jelenleg ezt tartom a reális változatnak. Ebben az esetben, ha lehetőség adódik, energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás is felvehető;
  3. Abban az esetben, ha csak a 2020. december 31. utáni időszakra várható, hogy az épület használatba vételre kerül, a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének* kell megfelelnie. 

*A közel nulla energiaigényű épület követelményszintjét (a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények, a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző követelményértékek, a felhasznált minimális megújuló energia részaránya) a 7/2006 kormányrendelet 2016. 01. 01.-től hatályos változatának 6. melléklete szabályozza.

Természetesen a tervezés megkezdésekor meg kell vizsgálni, hogy az adott tervezési feladatra vonatkozik-e egyáltalán a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.  Nem tartoznak például a rendelet hatálya alá, a teljesség igénye nélkül, az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületek, egyes műemlék épületek, vagy az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületek (üdülőépületek), hitéleti-, egyes mezőgazdasági- és ipari épületek.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Energetikai tanúsítvány, épületenergetikai számítás, tanúsítás

| 2014. 08. 19. |



Aki családi ház építése előtt áll, gyakran nézegeti az interneten található alaprajzokat. Míg egy folyóirat esetén a szerkesztő ellenőrizheti, milyen alaprajzot jelentet meg, addig az internetre bárki ellenőrizetlenül felteheti azokat. Nem árt vigyázni, hogy miközben tervezgetünk, az elképzeléseinket próbáljuk megfogalmazni, ne a hibás megoldásokból merítsünk ötleteket! De nemcsak annak érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen alaprajzi hibákra kell számítani, aki építkezni akar, hanem annak is, aki eladó családi házat keres, és azok alaprajzait nézegeti.

A családi ház alaprajza évtizedekre meghatározhatja egy család életvitelét. Költséges dolog a hibákra akkor rájönni, mikor a ház már elkészült. A burkolatokat, felületképzéseket még  viszonylag könnyű megváltoztatni, de a falakat, nyílászárókat áthelyezni lényegesen nagyobb munka és költség, kevesebben vállalkoznak rá. Az előnytelen térkapcsolatok nemcsak csúnyák, lerontva így a lakás értékét, de napi súrlódást okozhatnak a családtagok között is.

Mondhatnánk, hogy mindenki olyan alaprajzú családi házat terveztet, amilyet akar, ha az nem ütközik jogszabályba, és kap rá építési engedélyt is. Ez elvileg igaz, azonban soha ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy a házat valamilyen okból el kell majd adnunk. Akkor már könnyen előfordulhat, hogy a vevőt elriasztják a csúnya vagy a nem praktikus megoldások.

Mindig kíváncsian nézegetem az alaprajzokat, mit találok rajtuk? Csak néhány jellegzetes megoldás, amit hibának tartok:

Bejárat

Az előszoba egy viszonylag kis helyiség. Célszerű a rövidebb oldalán elhelyezni a bejárati ajtót, mert belépve szebb, ha van előttünk tér, és az előszoba rávezet a lakás közösségi helyiségeire.  Gyakori megoldás azonban, hogy a bejárati ajtó az előtér hosszanti oldalára kerül, így amikor belépünk, mindjárt a szemközti falba vagy a WC ajtóba ütközünk.

Tisztában vagyok azzal, hogy a jogszabályok egy ideje már lehetővé teszik, hogy a családi háznak ne legyen előszobája. Mégis, még mindig előfordul, hogy keresem egy darabig az alaprajzon, hol is lehet bejutni a lakásba, mert nem találom az előteret. Aztán rájövök, hogy azért nem, mert nincs is, közvetlenül a nappaliba érkezünk. Nem tartom ezt helyesnek, az előtérnek számos tárolási, közlekedési funkciója van, amit nem célszerű kizárólag a nappalira áthárítani. Az előszobát nem véletlenül hívják szélfogónak sem, hideg, szeles időben rányitjuk családtagjainkra a -15 °C fokot.

Megérkeztünk a lakásba. Hová jutunk tovább az előszobából?

Előnyös, ha a lakás minél több helyisége elérhető az előszobából is (konyha, garázs, lépcső, dolgozószoba, a hálószobák előtti folyosó), de előfordul, hogy ez csak egy kis szélfogó, ahonnan megérkezés után egyből tovább haladunk. Kérdés, hová? Az egyik, a szerintem jobb megoldás, ha a lakás közösségi terei, például az étkező felé. A másik, hogy újabb folyosón találjuk magunkat:

  • gyakori, hogy a szélfogóból egy másik, keresztben lévő folyosóra lépünk, és mindjárt annak szemközti falába ütközünk. Ez elsősorban látványnak nem kedvező, bár maga a folyosó funkcionálisan akár helyes is lehet
  • rosszabb esetben ez a folyosó a hálószobarészhez tartozik, és csak azon végighaladva érjük el a nappali részt. Hibás megoldás szerintem a hálókhoz tartozó folyosón átvezetni a lakás teljes forgalmát.

A nappali, mint rejtett közlekedő

A nappali szoba területének egy részét közlekedésre is fel szoktuk használnunk, mert így jelentős alapterületet spórolhatunk meg. Ez önmagában még nem hiba, azonban fontos, hogy úgy jelöljük ki a főbb közlekedési irányokat, hogy a nappaliban zajló tevékenységet – beszélgetés, TV nézés, vendégfogadás – ha csak egy mód van rá, ne zavarja az állandó közlekedés. Abszolút rossz megoldás, állandó konfliktusok forrása lehet például, mikor az egyik fő közlekedési útvonal a TV és az ülőgarnitúra között vezet át. Mindenesetre, érdemes már eredetileg is más elrendezésben gondolkodni, mert igaz, hogy a nappali többnyire a lakás legnagyobb lakóhelyisége, még sincs mindig elég hely arra, hogy módosítsuk a bútorozást. 

Lehet, hogy elsőre nem tűnik nagy problémának a nappalin keresztül zajló átjárás, mondván, egy család vagyunk. Ilyenkor gondolkodjunk kicsit előre: a gyerekek gyorsan megnőnek, barátaik és talán nem is túl közeli ismerőseik is rajtunk keresztül járkálnak majd. Én mindenesetre praktikusabbnak, kevésbé zavarónak érzem, ha az étkezőt használjuk fel rejtett közlekedésre. Lehet persze, hogy valakit jobban zavar, ha étkezés közben járnak át rajta, de tény, hogy a nappaliban huzamosabb ideig tartózkodunk.

Előfordul, hogy az összes hálószoba és a fürdőszoba is közvetlenül a nappaliból nyílik, a fürdőszobát családtagjaink, vagy a vendégek szeme láttára kell használnunk. Szerintem ez hibás megoldás, a magánéletet is zavarja. Törekedni kell arra, hogy abban az esetben is, ha a hálóblokkot csak a nappalin keresztül tudjuk elérni, a fürdőszobát és legalább részben a szobákat egy kis előtéren keresztül lehessen megközelíteni.

Hogyan tehetjük tönkre a hálószobablokk intimitását?

Korábban, mikor gyakoribbak voltak a tetőtérbeépítéses családi házak, a hálórészt az emeleten helyeztük el, ami megadta a hálóknak a megfelelő szeparáltságot. Földszintes házaknál a megszokott, szerintem helyes megoldás, hogy a hálószobák és a fürdőszoba egy viszonylag zárt blokkban helyezkednek el, egy közlekedő folyosóról megnyitva. Bár azt nem mondhatjuk, hogy itt csak a közvetlen család tartózkodik, mert, ahogy nőnek a gyerekek, jönnek a barátok is, mégis ez egy zártabb, intimebb rész, kevésbé zajos, tisztább.

Ezért nagyon nem tartom helyesnek, ha ezt a folyosót átjárásra is használjuk. Számos esetben az előszobából a nappali rész csak ezen a folyosón keresztül érhető el, vagy ami szintén gyakori, ide érkezünk meg a garázsból. Annak a helyiségnek, ahová a garázsból belépünk, hasonló funkcióval kell rendelkeznie, mint egy előszobának: helyre van szükség ahhoz, hogy letegyük az utcai kabátot, cipőt, közelben kellene lennie a konyhának, hogy elhelyezhessük a bevásárolt dolgokat.

WC helye

A külön WC-t, ami egyben a vendég WC is, lehetőleg ne a hálószobákhoz tartozó folyosóról nyissuk, hanem semlegesebb területről, praktikusan az előszobából.

Fürdőszoba, aminek két bejárata van

Lehetne elemezgetni, milyen helyzetekhez vezethet ez a megoldás, de inkább csak annyit: NE!!!

Kihasználatlan közlekedők

Közlekedőre szükség van, azonban ha csak egy mód van rá, fel kell használni tárolásra is, minél több beépített szekrény elhelyezésével.

Aránytalan méretű helyiségek

Ha kötött az alapterület mérete, akkor az adott funkcióból meghatározható, hogy egy-egy helyiség kb. mekkora lehet. Rontja a lakás használhatóságát, ha egyes helyiségeket a többihez viszonyítva alul- vagy túlméretezünk.

Bútorozatlan alaprajz

Csak akkor lehet reálisan megítélni, mennyire praktikus egy alaprajz, ha be is van bútorozva. Ez mutatja meg az építtető számára, valójában mekkora egy helyiség, milyen berendezési tárgyak férnek el benne, mennyire használható. Sokszor ebből derül ki a tervezés során - még idejében -, hogy érdemes egy ajtót, ablakot a jobb berendezhetőség érdekében áthelyezni.

Bár a bútorozatlan alaprajz építészeti terveknél sem ritka, de az eladó házakra különösen jellemző. Ez a fajta alaprajz sokszor nem léptékhelyes, illetve a falakat is azonos vastagsággal jelölik, nem különböztetve meg a főfalakat a válaszfalaktól. Így nemcsak a méreteket, bútorozhatóságot nem lehet jól átlátni, de azt sem, hogy milyen átalakítási lehetőségeket rejt magában az alaprajz.

Természetesen előfordul, hogy a kötöttségek befolyásolják az ideális alaprajz kialakítását. Lehet, hogy az alapterület korlátozott, a kis beépíthetőség vagy az anyagi lehetőségek miatt, vagy a megközelítés, a beépítési előírások, a tájolás, esetleg a túl keskeny telek miatt kényszerülünk kompromisszumokra. Fontos azonban, hogy szánjuk rá a megfelelő időt a lehetőségek átgondolására.

Szabó Adrienn építész


| 2013. 06. 06. |



A fürdőszobának – hasonlóan a konyhához – kiemelt szerep jut az építkezés, felújítás során. Nem véletlenül. Egy szobát ízlésünk szerint viszonylag könnyen átrendezhetünk, átfesthetünk, vagy néhány kiegészítővel, új színekkel akár divatossá is tehetjük. A fürdőszobával más a helyzet, előfordulhat, hogy a burkolatok, a beépített berendezések akár évtizedekig változatlanul maradnak. Jelentős költséggel jár, ha bárminek a helyét meg szeretnénk változtatni, vagy ha meguntuk és átalakítanánk.

JOGSZABÁLYOK

Nem engedélyköteles munka révén számos épületfelújítás, lakásátalakítás zajlik le szakember – építész, belsőépítész, lakberendező - közreműködése nélkül. Legtöbbször a fürdőszoba átalakítására is sor kerül. Kérdés, figyel-e ilyenkor valaki a megfelelő jogszabályok betartására? A tulajdonos, mikor kijelöli a fürdőszoba, illetve a berendezési tárgyak helyét, talán nem is tudja, hogy vannak ilyen rendelkezések. Ez egyébként nem is jelent számára különösebb problémát, amíg csak ő és a családja használja a fürdőszobát, de ha lakáseladásra kerül sor, vagy a szomszédoknál beázás történik, már okozhat gondot.

Néhány hónappal ezelőtt láttam egy leválasztást, ahol egy nagyobb lakásból két egyterű, egyszobás lakást alakítottak ki. Az építtető szerette volna, hogy a lehetőségekhez képest minél nagyobb legyen a szoba használható területe, így az alvóhely (1,40 m-es belmagassággal galériának éppen nem nevezném), mindkettőnél a fürdőszoba fölé került. Ennél az átalakításnál több, jogszabályba ütköző probléma is felmerült:

  • A fürdőszobánál minimum 2,20 m átlagos belmagasságot kell tartani. Itt ez a méret nem volt meg, annak érdekében, hogy az ágy felett valamivel több hely maradhasson;
  • Olyan helyiségből, ami élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgál,  WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat (korábban a jogszabály a lakásoknál kivételt tett, de ez már megszűnt). Itt a fürdőszoba (természetesen WC-vel) közvetlenül a teakonyha részből nyílt;
  • Biztosítani kell a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési lehetőséget. A két, WC-vel, mosógéppel is felszerelt fürdőszobának nemes egyszerűséggel egyáltalán nem volt szellőzése, mivel probléma lett volna kivezetni a szellőzőcsövet a homlokzati falon.

A teljesség igénye nélkül még néhány szempont a 253/1997 Korm. rendeletből (OTÉK):

  • Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni;
  • A víz- és csatornavezetékek megfelelő elhelyezéséhez érdemes áttanulmányozni az OTÉK 76 és 77 §-át is.

FÜRDŐSZOBA MÉRETEK

Miből induljunk ki, mekkora legyen a fürdőszoba? A minimális méretre pillanatnyilag nincs külön előírás. Két alapvető szempontot vegyünk figyelembe: egyrészt, hogy milyen fajtájú, méretű berendezéseket szeretnénk elhelyezni a helyiségben, másrészt, hogy ezek használatához hagyjunk elegendő helyet. Hiába ugyanis a legszebb csempeburkolat, a drága szaniterek, ha csak a kész fürdőszobában szembesülünk azzal, hogy az egyes berendezések használata kényelmetlen.

  • A kádak mérete nagyon tág határok között mozoghat. Divatos ma a sarokkád, de a szimmetrikus változat, nagy helyigényével csak egy tágasabb fürdőszobában fér el. Ha nincs ekkora helyünk, de mégis ragaszkodunk a dekoratív sarokkádhoz, választhatunk aszimmetrikus kádat, amely látványra hasonlóan jól mutat, de lényegesen kisebbek a méretei.
  • A zuhanykabinnál is több lehetőségünk van. A hagyományos megoldás sokféle méretben, formában kapható, de ma nagyon népszerű a zuhanytálca nélküli épített zuhanykabin is, ahol a vízelvezetés a burkolattal egy szintbe épített zuhanyfolyókával oldható meg. Ha nincs hely a zuhanykabinra, a zuhanyzás a fürdőkádban is megoldható: a legtöbb kádhoz - még sarokkádakhoz is - felszerelhető kádparaván.
  • A mosdó a fürdőszoba nélkülözhetetlen eleme, amely számtalan változatban, praktikus rakodófelületekkel kiegészítve is beszerezhető. Dönthetünk a szimpla vagy a nagyobb helyigényű dupla mosdó mellett. Nem árt tudni, hogy a mosdó használata akkor kényelmes, ha úgy helyezzük el, hogy a tengelye a faltól 45 cm-re kerül. Ha két mosdót szeretnénk egymás mellett, akkor a tengelyük között 90 cm legyen. Számítsunk arra, hogy ha kész dupla mosdót vásárolunk, akkor ezeknél többnyire nincs ekkora távolság a két mosdó között.
  • Véleményem szerint praktikus, ha WC is van a fürdőszobában, de az a tapasztalatom, ez sokaknál ízlés dolga. Ne felejtsük el azonban, hogy ha a lakásunkban 2 lakószobánál több van, létesítenünk kell egy külön WC helyiséget is. A WC berendezés tengelye a fal burkolt felületétől legalább 35 cm-re legyen! Ha falsík alatti öblítőtartályt szeretnénk beépíttetni, akkor ennek a helyigényével is számolni kell (17-20 cm).
  • Ugyanígy célszerűnek tartom a bidé elhelyezését is. Ugyanakkora helyet igényel, mint a WC. A két berendezés tengelye között tartsunk 70 cm távolságot.
  • Kisebb lakásokban a mosógép sok esetben a fürdőszobába kerül be. Ilyenkor hagyjunk helyet a szennyes ruha tárolására is. Egy családi házban azonban sok előnnyel járhat, ha egymás zavarása nélkül, külön helyiségben tudjuk lebonyolítani a mosást, szárítást, vasalást, háztartási helyiséget alakítunk ki.
  • Ugyancsak megfelelő méretű szabad falfelületet igényel a többféle szélességi méretben kapható törülközőszárító radiátor is.

FÜRDŐSZOBA ALAPRAJZOK

A fürdőszoba méretek között nagy különbségek lehetnek, a berendezési tárgyak fajtájától, méretétől függően. Néhány példa, a méretek érzékeltetésére:

Kisméretű fürdőszoba

Kisméretű, mindössze 2,56 m²-es fürdőszoba, csak a legszükségesebbek - kád és mosdó – részére

Kisméretű fürdőszoba zuhanyzóval

Ha a kád helyett zuhanyfülke készül, a közel hasonló alapterületre befér a WC is. Természetesen, ha van rá mód, inkább 90/90 cm-es zuhanykabint építsünk be

Fürdőszoba

4,0 m² körüli alapterületen a kád és a mosdó mellett a WC és mosógép számára is helyet tudunk biztosítani

Nagyobb méretű fürdő, zuhanykabinnal

Nagyobb méretű, bidével, zuhanykabinnal is kiegészített fürdő

Fürdőszoba sarokkáddal

6-7 m² közötti fürdőszoba, aszimmetrikus sarokkáddal, mosógéppel

KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS A FÜRDŐSZOBÁBAN IS

A burkolatok, szaniterek piacán formailag, felszereltségben ma már hihetetlen nagy a választék, mindenki ízlése, pénztárcája szerint válogathat. A választásnál sokszor az esztétikai szempontok döntenek. A teljesség igénye nélkül pár dolog, amire a későbbi üzemeltetési költségek csökkentése érdekében érdemes figyelni, és ha szükséges, valamivel többet beruházni:

  • A fokozott víztakarékosságot a csaptelepek, öblítő rendszerek fejlesztésénél a gyártók ma már kiemelt fontosságú feladatként kezelik. A víztakarékos perlátorral, a szenzoros csapteleppel nemcsak a víz- és csatornaszámlát, de a vízmelegítésre fordított energia mennyiségét is csökkenteni lehet. Az érzékelőkkel ellátott, akár az épületfelügyeleti rendszerhez is csatlakoztatható csaptelepek ma már nemcsak a közintézményekben, de a háztartásokban is megjelentek.
  • Ha speciális, szennyeződést taszító mázfelülettel ellátott szanitereket választunk, a könnyű tisztíthatóság révén csökkennek az üzemeltetési költségek, kevesebb lesz a felhasznált víz- és a tisztítószer mennyisége.
  • A csempe- és padlólap divat nagyon gyorsan változik, esztétikai szempontból, sajnos, a legszebb fürdőszoba is gyorsan avul. Érdemes meggondolni a természetes kőburkolat alkalmazását.

Kapcsolódó cikkek:



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Fürdőszoba berendezés, -felszerelés
- Szaniter

| 2013. 02. 25. |



Számos oka lehet annak, ha valaki családi ház építésére vállalkozik, de ezek között biztosan ott van az is, hogy szeretne minél több időt a szabadban, a kertben tölteni. A kert és a ház közötti kapcsolatot pedig a terasz teremti meg.

Az első kérdés, ami a terasszal kapcsolatban felvetődhet: hol a legcélszerűbb elhelyezni, hol lesz a legjobb helye?

A kerti terasz a pihenés, de ugyanakkor az étkezés, vendéglátás helyszíne is, így fontos, hogy közel legyen a nappalihoz és a konyhához. Szép látvány, ha a nappali nagy üvegfelülete a virágokkal teli, igényes kerti bútorokkal berendezett teraszra és a gondozott kertre nyílik, az pedig kifejezetten praktikus, ha a háziasszony jó időben az étel előkészítése közben is ki tud ülni a teraszra és a tálalás során sem kell sokat gyalogolnia. Minél inkább kapcsolódik a terasz a lakás közösségi tereihez, annál több időt töltünk a szabadban. 

Korábban nem volt kérdés, hová kerüljön a terasz. Természetes volt, hogy az legjobb, ha az épület délkelet-délnyugat felé eső oldalára helyezzük el, hogy minél több napot kapjon. Ma viszont, a klímaváltozás, a hosszantartó nyári kánikulák idején, mikor mindenki az árnyékba menekül, ez már korántsem tűnik ennyire egyértelműnek.

Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha már van egy teraszunk, akkor azt nemcsak nyáron szeretnénk használni! Egy szélvédett, napos teraszra akár már kora tavasszal kiülhetünk, és egészen az őszi fagyokig kellemes tartózkodási hely lehet. Ha viszont a teraszt az épület északnyugati oldalára építjük, vagy azért,

  • mert csak a pár hétig tartó 35-40 fokos nyári meleget vesszük számításba,
  • vagy mert jó kertkapcsolatot szeretnénk a szintén északi fekvésű hátsókerttel, 

akkor erre nemigen lesz lehetőségünk. A terasz az év legnagyobb részében nemcsak kellemetlenül hűvös, árnyékos lesz, de egyben szeles is, mivel Magyarországon a legtöbb esetben északnyugati az uralkodó szélirány.

Úgy gondolom, előnyösebb választás a napos oldal, akkor viszont adódik a kérdés: hogyan védjük meg teraszunkat nyáron, nagy melegben a nap ellen?

A legkézenfekvőbb, és sok esetben valóban az egyetlen lehetőség erre a napellenző felszerelése. A vidám színű, kitekert napellenző nemcsak a nap ellen véd, de egyben hangulatos látvány is. Sőt, még egy hirtelen jött zápor esetén is megmenthetjük vele a vendégeknek megterített asztalt. Ugyanakkor a nagyobb erejű széltől védeni kell a napellenzőt, ezért szeles időben, vagy ha elmegyünk otthonról, mindig be kell húzni.

A napellenző ma már számos extrával felszerelhető, melyek komfortosabb használatot biztosítanak:

  • A szélérzékelő a napellenző mozgását figyeli, és ha az elér egy határértéket, automatikusan betekeri, így a szél nem tesz kárt az árnyékolóban.
  • A napellenző nemcsak szélérzékelővel, hanem napelemes fényérzékelővel is felszerelhető. Ez különösen praktikus lehet nyári kánikulában: napközben, mikor süt a nap, de mi nem vagyunk otthon, a fényérzékelő automatikusan kiengedi a napellenzőt. Így estére, mikor használni szeretnénk, a terasz nem forrósodik fel.
  • Távirányítóval is működtethető.

A napellenző előnye, hogy csak akkor árnyékol, ha valóban szükség van rá, ugyanakkor nem ad állandó védelmet, vigyázni kell, hogy a teraszon ne felejtsünk kinn semmit, aminek az eső megárthat.

Ha új családi házat építünk, mindenképpen érdemes fedett teraszban gondolkodni: az épület tetőszerkezete vagy emelete kinyúlik a kerti terasz fölé, ami egy állandó, biztonságos védelmet nyújt. Szabad kezet kapunk a kerti bútorok kiválasztásában, nem lesz gond, ha bármit kint felejtünk, és az eső sem akadályozhat meg benne, hogy kinn tartózkodjunk a szabadban.

Két dologról azonban ne feledkezzünk meg:

  • A terasz fix lefedése állandóan árnyékol, tehát akkor is, ha nincs annyira meleg. Ezért fontos, hogy a terasz burkolt felülete legyen mindig nagyobb, mint a lefedett rész, így ha napozni szeretnénk, arra is lesz módunk.
  • Egy nagyobb méretű fedett terasz nagyon kellemes tartózkodási hely, azonban számolni kell azzal, hogy lesötétíti a mögötte lévő helyiségeket. Így azok számára más homlokzati megvilágításról is gondoskodni kell.

A terasz hűtésére még egy lehetőség áll rendelkezésünkre, a teraszhűtő berendezés, amely „a párolgás hőt von el” ismert elve alapján működik. A szerkezet a tető vonalában észrevétlenül elrejthető, innen érkezik speciális szórófejeken keresztül (csepegés nélkül) a mikron nagyságú vízcseppekre porlasztott víz. Előnye, hogy a hálózatban lévő víz nyomása működteti, így nem fogyaszt áramot, elég a kerti csapra, locsolótömlőre rácsatlakoztatni.

A terasz nemcsak a meleg, hanem a hideg ellen is védhető. A fedett terasz további előnye, hogy viszonylag egyszerűen körbevehető harmónika-szerűen működő üvegfallal, így hűvösebb időben is használhatóvá válik. Nyitott állapotban az elemek a homlokzati fal mellé sorolhatóak. Ha a kellően hőszigetelt - bár költségesebb - megoldást választjuk, télen a fedett teraszt télikertként használhatjuk, megoldva így terasznövényeink tárolását is.  Azonban, ahogy mindennek, ennek az üvegfalnak is van hátránya, mégpedig a küszöb. Ha emellett döntünk, figyeljünk arra, hogy minél kisebb legyen a küszöb magassága.

Családi háznál sokszor van igény teraszra az emeleten, a hálószobák szintjén is. Itt a terasz elhelyezésére többféle lehetőség áll rendelkezésünkre. Az egyik az, hogy a terasz valamelyik hálószobából nyílik, ez azonban korlátozza a használhatóságát. Ha az emeleten egy terasz épül, akkor ezt mindenképpen érdemes valamilyen közös használatú térből is elérhetővé tenni, például abból az előtérből, ahová a lépcső felérkezik.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Kerti és terasz burkolatok
- Kültéri fa teraszburkolat
- Kert
- Árnyékolástechnika
- Tervrajz készítés, háztervezés

| 2012. 02. 29. |



Az Épinfó látogatottsági statisztikájában időről-időre feltűnik a „Keskeny háztervek” kereső kifejezés. Vajon mire számít az, aki erre rákeres?

Már maga a kifejezés sem elég egzakt. Először is, ki mit tart keskeny teleknek? 10, 12, 15 m? Egy keskeny teleknél, ahol akár centimétereken múlhat az optimális alaprajzi kialakítás, a telek pontos szélessége meghatározó. Mint ahogy az is, hogy a helyi szabályozás a telekre szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítést ír elő. Utóbbi esetben akár 3 m-t is nyerhetünk. De ezeken kívül is számtalan kérdés merül fel, ami a ház kialakítását befolyásolhatja. Pár szempont ezek közül:

  • Milyen a telek tájolása,
  • földszintes vagy emeletes épületet szeretnénk építeni,
  • lejtős vagy sík telekről van-e szó,
  • üres-e a telek, vagy van valami (növényzet, meglévő épület), amihez alkalmazkodni kell,
  • mekkora a tervezett alapterület,
  • milyen célra épül, hányan laknak majd benne,
  • van-e szükség gépkocsi tárolóra,
  • alá szeretnénk-e pincézni?

Úgy gondolom, még normál méretű telekre sem könnyű az interneten olyan kész tervet találni, ami minden szempontból ideális lenne a tervezett építkezéshez. Egy valóban keskeny telek esetén pedig gyakorlatilag lehetetlennek tartom.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Tervrajz készítés, háztervezés

| 2011. 08. 11. |



Az Épinfó látogatottsági statisztikájában gyakran szerepelnek szobamérettel kapcsolatos kulcsszavak. Ezekre valószínűleg azok keresnek rá, akik - mielőtt építészhez fordulnának - leendő lakásuk tervrajzán gondolkodnak, számolgatják, mekkorák lehetnek az egyes helyiségek.

A legutóbbi, a „Szoba ideális mérete” kifejezés viszont elgondolkodtatott. Lehet-e egy ilyen kérdésre egyértelmű választ adni? Egyáltalán mitől függ, hogy mekkora legyen a szoba mérete?

Először nézzük az OTÉK erre vonatkozó előírásait:

  • A lakószoba minimum 8 m², illetve a lakás egy lakószobája legyen minimum 17 m²
  • Alaprajzi mérete (szélessége, hosszúsága) nem lehet 2,00 m-nél kisebb
  • Az egy főre jutó légtérfogat legalább 15 m²/fő (ez például két személyes hálószobánál lehet lényeges)

(Frissítés 2017. 07. 17-én:

Az OTÉK 105 § (3) pont jelenleg hatályos szövege szerint a korábbi, 17 m²-es méret módosult:

"A 30 m²-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m²-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.) 

Ha ezen túl vagyunk, akkor ki kellene számolni, hogy anyagi lehetőségeink összesen mekkora  szobaterület építését teszik lehetővé. Itt viszont máris elakadtam. Egy leendő építtető a mindenkori átlagos építési m² ár alapján azt még ki tudja számolni, hogy összesen mekkora alapterületű ház fér bele a költségvetésébe (arra figyelni kell, hogy a kivitelező a bruttó m²-re ad árat, nekünk viszont a nettó m²-re van szükségünk. A kettő között cca. 20% a különbség). Azt viszont honnan tudja majd, hogy a teljes nettó alapterület hány %-a lesz a szobaterület, és mennyit foglalnak el belőle a mellékhelyiségek és közlekedők? Őszintén szólva, ezen én sem szoktam gondolkodni. Ismerve a rendelkezésemre álló teljes hasznos alapterület nagyságát, rutinból már érzem, hogy ezen belül kb. mekkorák lehetnek az egyes helyiségek. 

Ezért gondoltam, készítek egy kis statisztikát. Az alábbi táblázatba korábbi terveim közül 10 családi ház lakóterülete került be, illetve az, hogy ezekből mennyi volt a szobák területe. A lakóterület a szobákat (hozzájuk számítva az étkezőt is), a mellékhelyiségeket és a közlekedő területeket tartalmazza, a garázsok, pinceszinti vagy külső megközelítésű tárolók, fűtőhelyiség, konditerem, télikert, fedett teraszok területe nélkül:

  

Lakóterület (m²)

Szintszám

Szobák (m²)

%

92,09

F+T

61,52         

66,80%

109,61

F+T

68,46         

62,45%

114,01

F

71,69        

62,88%

116,11

F

70,19         

60,45%

119,80

F+T

82,98         

69%

129,85

F

84,91        

65,39%

138,62

F+1

78,01         

56,27 %

156,17

F+T

90,90          

58,2%

160,19

F+T

92,70          

57,86%

163,16

F+T

94,53         

57,94%

Ha átlagot számolok, 62%-ra jön ki. Ebből szerintem ki is lehet indulni, de azért jól látszik, hogy nagy a szórás, több mint 10%. Nagy eltérést okozhatnak az egyéni igények, szokások. Ilyen például a konyha jellege: lehet egészen kicsi, csak a legszükségesebb berendezésekkel, de lehet akár nagyobb méretű étkezőkonyha is. Az sem mindegy, hogy a gardrobszekrény a hálószobákban van-e (ez esetben a szobák területét növeli), vagy a közlekedőkből nyílik, esetleg egy külön helyiség. Természetesen módosítja az arányt a fürdőszobák száma, lesz-e külön mosókonyha, vagy a közlekedő terület nagysága. Ezek mind befolyásolhatják, hogy mekkora terület marad a szobákra.

Ha megvan az építhető teljes szobaterület nagysága, el lehet kezdeni felosztani funkciók szerint (nappali, háló, gyerekszobák, dolgozó, vendégszoba). Saját tapasztalatom az – és ez alapján a véleményem is -, hogy több kisebb szoba használati értéke nagyobb, mintha kevesebb, de nagyobb szobát építenénk. Minél nagyobbak a gyerekek, ez annál inkább igaz.

Az Épinfó „Tervrajz készítés” oldalán már sok szempontból elemezgettem a szobák méretét, elhelyezkedését. Nem akarom magam ismételni, ezért csak néhány fontos szempontot emelnék ki:

  • A lakáson belül általában a nappali a legnagyobb szoba, ami az előírás szerint minimum 17 m², de ha módunk van rá, legalább 25 m² körüli alapterületű nappalit építsünk. Egy 35 m²-es nappali pedig már kifejezetten tágasnak számít.
  • Az étkező, dolgozó, vendégszoba 10 m²-től már használható
  • A szülői háló, ha a berendezése csak egy franciaágy és beépített szekrény, TV, elfér 11-12 m²-en. Ha ennél több berendezést szeretnénk, növelni kell az alapterületet.
  • A gyerekszobák mérete 8 m²-től indulhat. Természetesen minden szobatípusnál előnyös, ha nagyobbat tudunk építeni, de itt különösen az.

Azt lehet mondani, hogy egy 14-16 m²-es szoba (a nappalit kivéve) már nagyobbnak számít az átlagosnál, kényelmesen használható. Legjobban akkor lehet eldönteni, hogy egy adott szoba megfelelő-e számunkra, ha a tervrajzon a berendezés is szerepel. 

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nemcsak a használatot, de további szempontokat is érdemes lehet figyelembe venni a szobák méretének, számának megállapításánál (éppen aktuális pályázatok, támogatások stb.). 

Látható, hogy sokféle szoba van, más- és más céllal, funkcióval, berendezési igénnyel. Már csak ezért sem lehet általánosságban megmondani, hogy mekkora az „Ideális szoba méret”. 



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Tervrajz készítés, háztervezés

| 2010. 12. 17. |



Pár napja az Épinfó látogatottsági statisztikájában megjelent a következő kereső kifejezés:

„10 méter hosszu 9 méter széles hány m2 a lakás”

Kicsit másképp megfogalmazva: valaki szeretne építeni egy családi házat 9x10 m-es (vagy bármilyen más) külső befoglaló mérettel (bruttó alapterülettel), és azt szeretné tudni, hogy ebből mennyi helyet foglalnak el a falak, és mennyi marad a lakás hasznos alapterületére.

Aki építkezés előtt áll, általában a helyiségek hasznos (falak nélküli) alapterületéből szokott kiindulni. Mi lehet az oka, ha valaki mégis a bruttó alapterületre kérdez rá? Az egyik lehetőség például, hogy a kivitelezőtől bruttó m²-re vonatkozó árat kapott, és ebből számolta ki, anyagi lehetőségei milyen méretű családi ház építését engedik. De az is lehet, hogy az építési telek beépíthetősége korlátozott, és csak ekkora alapterületű ház építhető rá. Vagy a kettő kombinációja.

Bármi is volt az ok, egy biztos: erre a kérdésre előre nem lehet pontos választ adni, csak becsülni lehet, mert a bruttó és a hasznos alapterület viszonyát több tényező is befolyásolhatja.

Az alábbi táblázat néhány korábbi családi ház tervem adatait tartalmazza. A bruttó építményszint terület az, amit a beépítettség számításánál figyelembe veszünk (ebbe elvileg beleszámít a fedett terasz területe is, azonban ezt a számításnál figyelmen kívül hagytam, mert a teraszok eltérő területe jelentősen befolyásolta az eredményt). A jobboldali oszlopban lévő szám mutatja azt, hogy a bemutatott esetekben a falak a bruttó alapterület hány %-át foglalták el:  

Bruttó építményszint terület (m²)

Földszinti hasznos alapterület(m²)            Falvastagság (cm)%
71,7556,883520,7
97,9078,1930-4020,1
101,5480,744020,5
122,6798,993819,3
147,40114,965022
148,74120,564019
154,12126,9937,517,6
172,22  135,624321,2
174,41143,484017,7
200,84158,825021
286,03231,613819

Jól látható, hogy az arányszám elég változó, mivel befolyásolhatja, hogy

  • milyen vastagok a falak;
  • milyen az épület tartószerkezeti rendszere (ha nagyok a fesztávok és/vagy több a kiváltás, kevesebb belső tartófalra van szükség);
  • milyen az épület alaprajzi elrendezése, mekkora az alapterületen belül a helyiségek mérete, darabszáma.

Átlagot számolva 20% körüli az érték. Ha ugyanezeknél az épületeknél a fedett teraszokat is figyelembe vettem, az átlag 25%-ra módosult. 

Frissítés 2013. június 11.:

A vonatkozó meghatározásokat jelenleg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) „Fogalommeghatározások” alatt találjuk:

  • 18. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.
  • 46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
  • 88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Az eredeti blogbejegyzésnél a hasznos alapterületek még biztosan nem tartalmazták a nyitott teraszok területét. A jelenleg hatályban lévő rendelkezés viszont azt sugallja, hogy a nettó alapterületbe a nyitott terasz is beleszámít (mivel részben épületszerkezetek - falak, ereszkinyúlás - veszik körül), és mivel a hasznos alapterület a nettó alapterületből számítandó, így ennek megfelelően abba is.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Tervrajz készítés, háztervezés

Oldalak: 1 2 Következő >

 
 

 

Adatvédelmi nyilatkozat          Az oldal üzemeltetője: WEBműHELY kft. Impresszum, jogi nyilatkozat