Köztéri varázslat. Víz-, hang-, fényjátékok, és az interaktivitás szerepe tereinken, parkjainkban

Az építészet mindig kiemelt figyelmet szentelt a települések közhasználatú tereinek, hiszen azok a hasznossági funkcióik mellett meghatározó helyszínei az emberek találkozásának, úgymond a szociális élet színterei is. Minden korban megtaláljuk azt a törekvést, hogy e tereket egy-egy város vagy község művészi igényességgel alakítsa ki, javítva az ott élők életminőségét.

A víz már az ókortól jelentős szerepet tölt be a kommunális tereken, és nem csak a fogyasztásban, hanem a díszítésben, szórakoztatásban, felfrissülésben betöltött szerepe miatt is.

A szökőkutak divatja átalakulóban van. A nagy vízfelületek, medencearchitektúrák helyett egyre gyakrabban a víz játéka dominál, ahol a vízképek dinamikus változása az állandó megújulás köti le – akár hosszabb időre is - a nézőközönséget.

A talajszintből lövellő vízsugarak szükségtelenné teszik a terület nagy részét elfoglaló medencéket, így ezek a terek télen is közösségi célokat szolgálhatnak.

A szekvenciális szökőkutak továbbfejlesztett változata a zenére megkomponált, látványos vízképet produkáló, és világítással kiegészülő zenélő szökőkút. Ezek a nap nagy részében normál szökőkútként működnek, és este a beprogramozott időpontokban tekinthető meg a víz-, hang- és fényjáték. A nagy hatásfokú RGB- LED-es technika lehetőség a három alapszín kikeverésével a teljes színskála megjelenítésére, lassú színátmenetek és diszkrét színváltások létrehozására.

Újabb technológia alkalmazásával kisebb, de teljes értékű szökőkutakat lehet telepíteni akár már egy-két nap alatt egy előre elkészített vasbeton alapra, úgy, hogy vízgépészeti akna sem szükségeltetik, így a megvalósítás költsége lényegesen gazdaságosabb. Az általunk is kifejlesztett mozgó, lengő, forgó fúvókák, illetve azok kombinációja segítségével pedig igazi vízi balettet, különleges és látványos vízi mozgásformákat lehet létrehozni. Ezzel a technikával a már meglévő kutakat is újra lehet „éleszteni” és még színesebb koreográfiával bővíteni a látványvilágot.

A zenét köztéri szereplővé tenni hálás feladat – erre példa az automatikus üzemmód mellett koncertlehetőséget is biztosító harangjáték, mely köré ünnepi programok szervezhetők, így szerezve hírnevet az adott településnek, mely a turizmus fejlődésében is visszaköszön.

A másik fontos irányzat, mellyel modernizálhatjuk ezeket az installációkat, az, hogy adjuk meg az embereknek a lehetőséget a működtetés interaktív befolyásolására, hogy ne csak passzív szemlélői, hanem maguk is részesei legyenek a játéknak. Izgalmas tervezői lehetőség olyan koncepciók létrehozása, mely a végső formáját a „használat” közben, az aktív közönséggel kiegészülve nyeri el.

Ilyen köztéri interaktív játékokkal folyamatosan bővítjük portfóliónkat, legyen az „vizes” vagy „száraz” játék, gyereknek vagy felnőtteknek. Ezeket közterekre, parkokba, játszóterekre, de közösségi épületekbe is lehet telepíteni; mindig rendkívül népszerűek, a hely látogatottságát növelik.

A kreatív ötletek mellett különös gondot kell fordítani az időjárásállóságra, a balesetveszély elhárítására, a működési biztonságra és a vandalizmus elleni védelemre. Ezeket átgondolt koncepciókkal, minőségi, tartós anyagok használatával és jól szervezett szervizeléssel lehet biztosítani.

A homo ludens (játékos ember)  szereti az idejét aktívan eltölteni, és valószínűleg jobban óvja, védi környezetét példát mutatva másoknak is.

Szabados György, Horváth Ádám