Az esztrich

Írásomban szeretnék az esztrichekkel kapcsolatos tévhiteket eloszlatni. Kezdjük mindjárt a fogalommal. Mi az esztrich?

Az ezzel kapcsolatos meghatározást szó szerint idézem az MSZ EN 13318 számú harmonizált EU szabványból:

Olyan egy vagy több rétegű esztrichhabarcs, amelyet építéshelyszínen dolgoznak be, közvetlenül a fogadó felületre, vagy egy közbenső rétegre, vagy szigetelőrétegre, hogy az alábbi célok valamelyikét elérjék:

• meghatározott padlószint,
• fogadórétegként szolgáljon a padlóburkolathoz, 
• kopórétegként szolgáljon.

Anyagát tekintve öt fajtát különböztetünk meg belőle (MSZ EN 13813):

• CT jelű = cementesztrich (amelyet az anyagra jellemző sajátosságok miatt nyugodtan nevezhetünk aljzatbetonnak is!)
• CA jelű = kalciumszulfát, más néven anhidritesztrich
• MA jelű = magnéziumesztrich
• AS jelű = öntött aszfalt esztrich
• SR jelű = műgyantaesztrich

Mint a felsorolásból látszik, az esztrich többféle anyagból készülhet. Ez indokolja azt, hogy ezekre a különböző anyagú, de azonos funkciójú szerkezeti elemekre egy gyűjtőfogalmat használjunk. Ez a gyűjtőfogalom a magyar szakmai nyelvben az "esztrich". A magyar szaknyelv a németből vette át, jóllehet, a szó nem német eredetű. Elképzelhető, hogy a szó őse az ógörög "ostrakon" szó ami cserép anyagú asztalkát, cserépmozaik padlót jelent, de nem kizárható a latin "astracum" sem, amelynek a jelentése útburkolat, flaszter.

Az elnevezés nemzetközileg sem egységes, mert a német nyelvterületen, és nálunk is elterjedt esztrichhel szemben, például angolul screed, vagy floor pavement, franciául chap, románul sapa, olaszul masetto az elnevezése.

Magyarországon az esztrichek döntő többsége cementesztrich. Az utóbbi néhány évben elterjedőben van ugyan a kalciumszulfát/anhidritesztrich, de a cementesztrichekkel szemben a mennyisége még mindig igen kevés. Valószínűleg ezért terjedt el a szakmai köztudatban az, hogy az esztrich az nem beton, mert nálunk gyakorlatilag egyenlőségjelet lehet tenni a szakmai közgondolkodásban az esztrich és a cementesztrich közé. Sokszor hallottam már, hogy "mi nem esztrichezünk, mi aljzatbetont készítünk", vagy "mi gyári betonból készítünk aljzatot, nem esztrichet csinálunk". Nos, az aljzatbeton, amelyet funkciójának megfelelő speciális összetevőkból, vagyis CEM I, vagy CEM II minőségű cementből, 0/8 mm szemcseméret-tartományú, meghatározott szemcseszerkezetű homokos kavicsból, vízből, és esetleg valamilyen adalékszerből kevernek, majd 3-8 cm rétegvastagság között lefektetnek, az bizony a szabványos fogalommeghatározás szerint esztrich, még szabványosabban cementesztrich, de hétköznapi értelemben nyugodtan nevezhető aljzatbetonnak is, hiszen az anyaga beton!

A cementesztrich nagy felületű, vékony betonlemez. Anyagának megfelelő sajátosságokkal rendelkezik. Túl hirtelen száradáskor "megég", repedezik, deformálódik. Ezért nem szabad a cementesztrichet a készítéskor és az első napokban huzatnak kitenni. A huzat túl hirtelen kiszárítja a felszínét, amitől károsodik.

A kiszáradás egyébként is a legkritikusabb időszak a cementesztrich "életében". A benne lévő fölös nedvesség általában csak fölfelé tud távozni, ebből pedig több hiba is keletkezhet. A száradás közbeni zsugorodás mértékének különbözősége okozza például a táblaszélek felhajlását, amit tálasodásnak is szoktak nevezni. Oka, hogy a felszínközeli rétegek gyorsabban kiszáradnak, mint az alsók és erőteljesebben zsugorodnak. Az alsó rétegek még nedvesebbek, ezért kevésbe zsugorodnak.

A fentiekben vázolt problémák megelőzésére és a cementesztrichek egyébként kiszámíthatatlan időtartamú kiszáradásának lerövidítésére és pontos beállíthatóságára nyújtanak lehetőséget a Contopp márkanevű adalékszer család tagjai. Egy 5 cm rétegvastagságú cementesztrich kiszáradása beállítható 2-és 26 nap közé 4 időtartamra.

Ha készítéskor CONTOPP® adalékszert keverünk az esztrichbe, az biztosítja

• a gyors kiszáradást, 
• a repedés-és deformációgátlást a szálerősítés révén,
• a visszanedvesedés elleni védelmet,
• a zsugorodás csökkenését

A cementesztrichekre jellemző problémák, különösen a száradási idő kiszámíthatatlansága miatt, célszerű már minden esztrich tervezésekor a megelőzésre koncentrálni. A Knopp Contopp adalékszerek alkalmazásával ezek teljeskörűen kezelhetők, tehát a problémamentes, szabványos, hibátlan esztrich készítése érdekében célszerű már a tervben előírni az adott követelményekhez legmegfelelőbb szert, vagy kombinációt.

A tervező felelősségi körébe tartozik a beépítésre kerülő esztrich mechanikai ellenállóképességére utaló (nyomószilárdság, hajlító-húzószilárdság, felületi tapadószilárdság, adott esetben kopásállóság) teljesítőképességi jellemzőinek, a szabadon maradó (burkolat nélküli) padozati anyag éghetőségi besorolásának és az elkészített padozattal szemben támasztott követelményeknek (szerkezeti felépítés, vastagság, geometriai jellemzők, kiszáradási idő) a meghatározása.

Példa:

Az esztrichhel szemben terv szerint támasztott követelmények:

úsztatott esztrich, legyen alkalmas ragasztott parkettaburkolat fogadására, legfeljebb 30 nappal az esztrich készítése után

Ehhez szükséges műszaki feltételek:

• C30 nyomószilárdság
• F5 hajlító-húzószilárdság
• B1,2 tapadószilárdsági kapcsolati készség
• 30 napon belül kiszáradó
• repedés-és deformációkompenzált
• EQ3 síkgeometriai besorolás

Ennek megfelelő szabványos tervezői kiírás (a megfelelő szöveges részen túl):

MSZ EN 13813 CT-C20-F5-B1,2-EQ3-Contopp® Fasercompound Pro HU1C adalékszerrel

A cementesztrichekkel kapcsolatos problémakör és a megoldások leírása sajnos nem lehetséges ilyen rövid terjedelemben, ezért arra kérek minden olvasót, aki érdeklődik a téma iránt, keressen meg.

Frank Ferenc, KERA Bt.