Módosult a 300 m2 alatti családi házak egyszerű bejelentése

A Magyar Közlöny 2016. május 13-i számában jelent meg a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről. A rendelet jelentős mértékben módosította a korábbi 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott, az egyszerű bejelentéshez beadandó dokumentáció tartalmát, egyúttal - 2016. július 1. napjával - hatályon kívül is helyezte azt. Ugyanakkor rendelkezik a kötelezően előírt tervezői művezetésről is. 

(Frissítés: az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016 Korm. rendelet idén két alkalommal, 2017.01.01-én és 04.27-én módosult. Változtak további rendeletek is, például a kiviteli terv vonatkozásában. Emiatt az alábbi cikk egyes részei már nem aktuálisak, de ahol lehetett, igyekeztem utalni a változásokra.)

A korábbiakban a családi ház tervezése két szakaszból állt:

• Építési engedélyezési terv, vagy 2016. január 1. és 2016. július 1. között egyszerű bejelentési dokumentáció készült, amely tartalmazta mindazokat a munkarészeket, amelyeket a vonatkozó jogszabály az engedélyezéshez vagy az egyszerű bejelentéshez előírt. 
• Az építési engedélyt vagy az egyszerű bejelentést követően - a kivitelezés megkezdése után - volt mód az előírt tartalmú kivitelezési dokumentáció további munkarészeinek elkészítésére (tartószerkezeti kiviteli terv, költségvetési kiírás, a közműszolgáltatók által előírt víz-, csatorna-, gáz tervek, stb.). Az engedélyezéshez beadott 1:100 léptékű építész tervek feltehetőleg az egyszerű bejelentés esetén is rendelkezésre álltak, mivel ezek nélkül nem lehet egy házat megépíteni, csak a hatósághoz nem kellett benyújtani azokat.

Jelentős különbség, hogy a tervezés most egy lépésben zajlik: a kivitelezés megkezdése előtt a teljes kivitelezési dokumentációt el kell készíteni, mivel a bejelentés az e-napló készenlétbe helyezésével és a kivitelezési dokumentáció feltöltésével történik.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján:

1.     Aláírólap tervjegyzékkel 

2.     Helyszínrajz 

3.     Kitűzési helyszínrajz 

4.     Utcakép 

5.     Eltérő szintek alaprajzai 

6.     Metszetek 

7.     Homlokzatok 

8.     Tartószerkezeti tervek 

9.     Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve (2017.04.27-től: Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás)

10.  Műszaki leírás 

11.  Tervezői költségvetési kiírás ((2017.04.27-től: Költségvetési kiírás)

Az új rendelet megjelenését követő napon elérhetővé vált a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes, 2016. június 14-től hatályos szabályzata.

„Frissítés 2017.07.17-én:

A rendelet változásai a kamarai szabályzatot is érintették, a jelenleg hatályos szabályzat:  

AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI VALAMINT A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI

A rendelet 1. mellékletében szereplő dokumentációt az e Szabályzatban előírtak szerinti kell kidolgozni.”

Mivel 2016. július 1-től a bejelentéshez kivitelezési dokumentációt kell feltölteni, az lényegesen bővebb, mint a korábbi bejelentési dokumentáció. Ugyanakkor a 456/2015 rendelet 1. mellékletének egyes, sok vitát kiváltott munkarészei egyszerűsödnek, vagy elmaradnak.

A Helyszínrajz léptéke M=1:200-ról 1:500-ra csökken, és az ábrázolandó tartalom is kevesebb lesz:

• elmaradnak például olyan elemek, mint a szomszédos telkek meglévő és tervezett domborzata és növényzete; 
• a szomszédos telkekből csak 20 m-es sáv ábrázolandó 
• egyértelmű lett az is, hogy mennyit kell ábrázolni az építési telek növényzetéből (csak a védett növényzetet, illetve a tervezett zöldfelületet)

Megjelenik ugyanakkor új elemként a Kitűzési helyszínrajz, M=1:200 léptékben. Az Utcakép megmaradt, így ábrázolni kell a közvetlenül szomszédos ingatlanokon lévő épületeket és a terepet is. Hiányzik ugyanakkor az utcaképről, a korábbi megfogalmazáshoz képest, a tervezett kerítés. Kérdés, kell-e ábrázolni. Az utcaképen elvileg az is látszik, ugyanakkor az utcai kerítés építése már hosszú évek óta nem engedélyköteles. Elmaradnak viszont az 1:200 léptékű Nézetrajzok, mivel a dokumentáció részei újra a normál léptékű homlokzati tervek.

Már a 456/2015 rendelet hatálya alatti egyszerű bejelentés esetén sem volt kérdéses, hogy az épület alaprajzait, metszeteit, homlokzatait legalább a korábbi engedélyezési tervnek megfelelő 1:100 léptékben el kell készíteni. Ezek nélkül egy épület nyilvánvalóan nem építhető meg. Tehát az M=1:100 lépték miatt az alaprajzok, metszetek, homlokzatok nem jelentenek pluszt a korábbi gyakorlathoz képest.

Mivel szinte kizárt, hogy egy épület ne tartalmazzon (a koszorún kívül) monolit vasbeton szerkezetet, pillért, kiváltógerendát, térdfalpillért, a födémben monolit vb. szakaszt, stb., így a Tartószerkezeti kiviteli terv már jó ideje megkerülhetetlen munkarésze a családi házak kivitelezési dokumentációjának. Ami új, hogy most a bejelentés feltétele a kész tartószerkezeti kiviteli terv.

Ami viszont a korábbiakban ismeretlen fogalom volt az engedélyezési és az egyszerű bejelentési dokumentáció munkarészei között: az Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve. A most kiadott együttes szabályzat részletezi, miről van szó:

• A rendszertervnek van egy része, ami eddig is elkészült - a korábbi engedélyezésnél is szokásos energetikai, hőtechnikai méretezések, műszaki leírás, illetve a szakhatósági és szolgáltatói engedélyt igénylő tervek (pl. víz-, gázterv, stb.). Épületgépészeti szempontból pluszt jelent az eddigi gyakorlathoz képest, hogy tartalmaznia kell a hőellátás-hűtés-szellőzés teljesítményadatait kapcsolási vázlat szinten, illetve az épületgépészeti berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét. 
• Új szereplő a folyamatban a villamosmérnök, mivel a rendszertervnek tartalmaznia kell az elektromos igény teljesítményadatait, a villamos méretezést, az erős- és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, és ha szükséges, szolgáltatói villamos csatlakozáshoz, elszámolási fogyasztásméréshez szükséges terveket, leírásokat.

(Frissítés 2017.07.17-én: a jelenleg hatályos kamarai szabályzat 9.1 pontja a rendeletnek megfelelően most nem a rendszerterv, hanem az „Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás” tartalmát határozza meg. A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek kidolgozását a rendszerleírás nem tartalmazza. Ezeket, valamint az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket az építtető a szakági tervezővel külön megállapodás keretében készíttetheti el.)

A műszaki leírás tartalma is módosult. Kimaradt például a helyiséglista, illetve a sok bizonytalanságot okozó „az építési telek terheléseinek összefoglalása”.

Tervezői költségvetési kiírást, pontosabban költségvetési kiírást a meghatározott paraméterekkel rendelkező családi ház kivitelezési dokumentációja eddig is tartalmazott.

Összességében azt lehet mondani, hogy a most bevezetésre kerülő, a családi házak építése előtt készítendő kivitelezési dokumentáció valamivel, de nem lényegesen több munkarészt tartalmaz, mint a korábbi engedélyezési terv + az azt követő, kivitelezési terv szintű munkarészek együttesen. A korábbi bejelentési eljárásnál pedig szakszerűbb, logikusabb.

Azonban az az építtető, akinek a családi háza nem éri el azt a méretet, ahol már komplett kiviteli terv szükséges a ház megépítéséhez (nem nagyobb a ház, mint 300 m² szintterület, 3 építményszint, 1000 m³ bruttó térfogat),mégis lényegesen magasabb összegű tervezési díj ajánlatra számíthat, mint az engedélyezési terv időszakában.  Mi ennek az oka?

Mivel ennél az épület nagyságrendnél a kivitelezési dokumentáció az építési engedélyezési dokumentációból és költségvetési kiírásból áll (Frissítés 2017.07.17-én: 2017.01.01-től ez már nem szerepel a 191/2009 Korm. rendeletben), a tervezési díj ajánlat korábban csak az engedélyezési terv elkészítésére vonatkozott, utalva az ajánlatban arra, milyen további tervezési munkára lehet még számítani a kivitelezés során (tartószerkezeti kiviteli terv, szolgáltatókhoz benyújtandó víz-csatorna, gáz tervek). Ezek díja vagy csak a későbbiekben lett aktuális, vagy a munka reményében elkészíttetésüket a kivitelezők magukra vállalták. A költségvetést is jellemzően a kivitelező készítette el.

Most viszont ezek díja is bekerült a tervezési díj ajánlatba, mivel már előre, a bejelentéskor feltöltendők az e-naplóba (Frissítés 2017. 07.17-én: a szolgáltatókhoz benyújtandó terveket jelenleg nem kell a bejelentéskor feltölteni). További pluszt jelent az engedélyezési folyamathoz képest a kitűzési helyszínrajz, az utcakép, az épületvillamos munkarész, a fokozott geodéziai adatszolgáltatás, illetve szükség lehet tereprendezési engedélyezési tervre is. Mindezt kiegészíti a kötelező tervezői művezetés díja.  

A legfőbb probléma pedig, amit ez az újabb bejelentési forma sem oldott meg, röviden a következő:

Egy családi ház építése több tízmilliós beruházás. Most ehhez úgy kell hozzákezdeni, hogy

• nincs meg az építési engedély által biztosított hatósági kontroll, az a hatósági végzés, miszerint az adott tervek alapján az épület megépíthető. 

Bármi gond adódik, az nem a terv fázisban derül ki, amikor a problémák még könnyen megoldhatóak, hanem az építkezés során, annak minden következményével együtt: építésfelügyeleti bírság, bontás, perek.

Új még ez a dolog, nincsenek tapasztalatok, nem tudjuk, mire számíthatunk a gyakorlatban. 

Szabó Adrienn építész tervező