Utolsó frissítés: 2019-02-19

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Épinfó - Blog

< >

Januártól szigorodik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet - mire kell figyelni?

Tervrajz készítés 2015. 10. 15.

2016. 01. 01-től jelentősen megváltozik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.

Eddig is lényeges, tisztázandó szempont volt, hogy az építtető számára megfelelő-e az, ha a leendő épület határolószerkezetei, kialakítása miatt csak a rendelet I. mellékletében kötelezően előírt, minimális energetikai követelményszintet elégíti ki, vagy ennél energetikailag jobb épületet szeretne. Ezt már a tervezés kezdetén el kellett dönteni. Ami azonban fontos: most még az engedélyezési terv várható beadásakor érvényben lévő szabályozás szempontjainak kell megfelelnünk, ami például egy családi ház esetén néhány hónap, tehát egy előre jól látható időszak.

A rendelet januártól hatályos módosítása ebben mindjárt lényeges eltérést hoz: a 2016. január 1-től érvényes szabályozás meghatározott dátumokat sorol fel, amelyek lejárta után a használatba vételre kerülő (tehát nem az engedélyezési tervben szereplő!) épületnek kell megfelelnie a rendelet szerinti energetikai követelményeknek. Az áttekinthetőség miatt táblázatban foglaltam össze a szempontokat: 

6.§ (1)

Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata; V. Az  épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások)

 

Új épület létesítése során

6. § (2)

a)

2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek

(A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje)

b)

2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek

(A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje)

c)

2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek

Költségoptimalizált követelményszint (I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények; II. A hőveszteség tényező követelményértékei; III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek)

d)

az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek         

Költségoptimalizált követelményszint (I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények; II. A hőveszteség tényező követelményértékei; III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek;)

e)

az a)-d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I-III. részében foglalt követelményeknek

Jelenleg érvényben lévő követelményértékek (I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények; II. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek; III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények)

Azt, hogy energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevétele esetén a szigorúbb, költségoptimalizált  követelményeket kell betartani, már a rendelet jelenlegi változata is tartalmazza, ez tehát nem újdonság.

Az viszont egészen új, hogy már a tervezés kezdetén tisztában kellene lennünk azzal, hogy mikorra valósul meg pontosan az épület, és ennek ismeretében eldönteni az energetikai paramétereket. Sok esetben, különösen családi házaknál, ez nem mindig számítható ki biztonsággal, egy építkezés során bármi közbejöhet.

Értelmezésem szerint családi házak esetén:

  1. Az e) pont szerinti (a jelenlegi) energetikai követelményszintnek megfelelő épületet 2016. január 1-től csak abban az esetben célszerű tervezni és beadni engedélyeztetni, ha az épület biztonsággal megkapja a használatbavételi engedélyt 2017. december 31. előtt, és az építtetőnek nincs olyan szándéka, hogy energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrást vagy a központi költségvetésből származó támogatást vegyen igénybe.
  2. Ha az épületet várhatóan 2017. december 31-e után, de még 2020. december 31. előtt veszik használatba, akkor a költségoptimalizált követelményértékek tartandók be. Jelenleg ezt tartom a reális változatnak. Ebben az esetben, ha lehetőség adódik, energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás is felvehető;
  3. Abban az esetben, ha csak a 2020. december 31. utáni időszakra várható, hogy az épület használatba vételre kerül, a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének* kell megfelelnie. 

*A közel nulla energiaigényű épület követelményszintjét (a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények, a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző követelményértékek, a felhasznált minimális megújuló energia részaránya) a 7/2006 kormányrendelet 2016. 01. 01.-től hatályos változatának 6. melléklete szabályozza.

Természetesen a tervezés megkezdésekor meg kell vizsgálni, hogy az adott tervezési feladatra vonatkozik-e egyáltalán a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.  Nem tartoznak például a rendelet hatálya alá, a teljesség igénye nélkül, az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületek, egyes műemlék épületek, vagy az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületek (üdülőépületek), hitéleti-, egyes mezőgazdasági- és ipari épületek.

< >

Szakkönyv

Kőházak

A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A mai napig meglepően sok kőház van hazánkban. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit

Pincék

Népi építészet 2018. 10. 22.

A Népi Kultúra sorozat legújabb, 15. kötete konkrét pincék bemutatásán túl nemcsak azok típusait, építési módjait ismerteti, hanem rávilágít a közösségek életében betöltött szerepére is. A könyv külön fejezetet szentel annak a problémának, amellyel az elmúlt jó fél évszázadban több mint 200 település küzdött és küzd.


Modell vagy külön út: Bécs szociális lakásépítészete

Építészet 2018. 08. 21.
Bécs szociális lakásépítészete méltán világhírű. Az 1920-as évek első szociális lakóháztípusa, a Hof, már a maga korában is fogalommá vált. A parkosított udvarokat körbeölelő hatalmas lakótömbök a modern kori (értsd Habsburg-kor utáni) város kulturális identitásának alappillérei. De nem csak az épületek képviselnek értéket, hanem a szociális bérházépítés korokon és rendszereken átívelő társadalmi gyakorlata is

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?