Utolsó frissítés: 2020-05-24

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

ZÖLDTETŐK

Épinfó - Blog

< >

40 cm

Szakmagyakorlás 2014. 08. 22.

Túlbonyolított, agyonklímatizált világunkban vannak, akiknek már eszébe sem jut: úgy is lehetne szellőztetni, hogy kinyitjuk az ablakot.

Ez az egész korábban, egy pár napos, tavaszi buszos utazásnál jutott az eszembe. Kint nagyon kellemes volt az idő, de mivel sütött a nap, bent meleg volt, ment a klíma. A buszon csak fix ablakok voltak, a felülvilágítók sem tűntek nyithatónak. Leszálltunk, a sofőr az ajtókon keresztül próbált szellőztetni. De hiába, mert az ajtók teteje és a busz mennyezete között több mint egy méter volt a távolság. Mikor visszaszálltunk (az ülések magasan voltak), ugyanaz az elhasznált levegő fogadott. A szellőztetés végül abból állt, hogy induláskor beindította a ki tudja, mikor kitisztított klímát, amitől a harmadik napra az utasok fele beteg lett. Érdekes volt, hogy ezt mindenki magától értetődőnek találta, azt mondták, így szokott lenni. Pedig semmi másra nem lett volna szükség, mint nyitható felülvilágítókra.

Talán van, aki még emlékszik rá: az OTÉK-ot megelőző OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) lényegesen részletesebb volt, mint a mostani szabályozás. Az OTÉK-ból sok minden hiányzik, például a természetes szellőzés előírásai közül az alábbi is:

„A szellőzőnyílás felső éle és a helyiség feletti födém alsó síkja közötti távolság (légzsák) legfeljebb 0,40 cm lehet.” 

Valószínű, nem véletlenül került be ez a mondat az akkori előírások közé. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani – és nincs gépi szellőzés a lakásunkban – számolni kell vele, hogy egy kiszellőzetlen levegőréteg marad a mennyezet alatt. Kár lenne, ha ez elfelejtődne, mert még mindig vannak olyan időszakok az évben, mikor a kinti levegő pontosan megfelel szellőztetés céljára.

Az utóbbi években különösen aktuális lehet ez a dolog. A külső falak megfelelő hőszigetelése érdekében a nyílászárók felett gyakori a teljes falvastagságú, hőszigetelt redőnyszekrények alkalmazása. Ezek magassága ugyanúgy 25 cm, mint a felettük lévő, elemmagas kiváltóé, így már 50 cm-nél tartunk: meghaladjuk a fenti értéket, ami ahhoz kellene, hogy egy helyiséget természetes úton, megfelelően ki lehessen szellőztetni.

< >
Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
Szellőzés, szellőztetés
Redőnyök

Szakkönyv

Rend a lelke mindennek! - Ötletek, praktikák, titkok a rendezett otthonhoz

Lakberendezés 2020. 02. 29.
A legtöbben felesleges kacatoktól és lomoktól mentes, rendezett környezetre vágyunk, ám a rendrakásnak már a gondolata is feszültséget vált ki. A szerző hasznos tanácsokat és szempontokat kínál, hogy mi alapján dönthetjük el, mi az, amit érdemes megőriznünk, és mi az, ami nélkül prímán megleszünk, legyen szó akár a konyháról, a hálószobáról vagy a gyerekek birodalmáról.

Építészeti hagyományunk nyomában

Népi építészet 2020. 01. 18.

Tanulmányok a népi építészet és a településnéprajz köréből 1974-2018

 

A kötet Gráfik Imre néprajztudós, muzeológus a népi építészet, településnéprajz és a szabadtéri néprajzi muzeológia tárgyban írott fontosabb tanulmányait tartalmazza


Belvárosi növényvilág

Növények 2019. 10. 17.

Zsebkönyv méretű növényhatározó: a belvárosban megtalálható növények kalauza

A könyv a belvárosi, mesterségesen kialakított környezetre természetes élőhelyként tekint. Az alapvetés hasonló, mint a város faunájával foglalkozó természetfilmeknél, de míg ott az állatokról, itt a növényekről van szó

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?