Utolsó frissítés: 2020-02-25

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Magaságyások

Épinfó - Blog

< >

Méltányolható lakásigény

Tervrajz készítés 2007. 03. 02.

Az Épinfó szavazómezőjében most éppen a következő kérdés látható:

Hány szobának számít a 65 m2-es egyterű étkező-nappali-konyha a lakáscélú közvetlen állami támogatásnál?

A kérdésre eddig a válaszadók mindössze 43 %-a adott helyes választ. Ezért úgy gondolom, érdemes lenne kicsit ezzel a témával is foglalkozni. Nem szerencsés, ha akkor derül ki, hogy az építkező nem jogosult lakáscélú állami támogatás felvételére, mikor már elkészült a tervrajz, sőt az építési engedélyt is megkapta.

Mivel meggyőződésem, hogy az építész tervezők nagy részének arra már nincs energiája, hogy az építkezés finanszírozási kérdéseit is megismerje, ezért célszerű, ha az építkező tisztában van a lakáscélú közvetlen állami támogatások feltételeivel, azzal, hogy mikor nevezhető ebből a szempontból méltányolhatónak a lakásigénye. Ehhez a „12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról” szövegét kell áttanulmányoznia.

A teljesség igénye nélkül kiválasztanék egy tipikus példát: mekkora szobaszámú családi házat építhet a négy fős család, szülők és két gyerek?

Négy személy esetén legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba építhető. Mi fér ebbe bele? Induljunk ki a kérdésben szereplő helyiségek méretéből: ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és hasznos alapterületük együttesen nem haladja meg a 60 m2-t, akkor egy szobának számítanak. Ha viszont meghaladja, akkor ezt a helyiség csoportot két szobaként kell figyelembe venni. A rendelet szövege szerintem nem egyértelmű, mivel nem tér ki arra pl., hogy

  • minek számít az étkező, ha külön helyiség, vagy 
  • mi a helyzet akkor, ha  csak az étkező-nappali egy tér, és a konyha külön helyiség?

Én az egyterű megoldás esetén a 60 m²-t nem lépném túl. Ez lehetővé teszi pl. 36 m²-es nappali, 15 m²-es étkező és 9,0 m²-es konyha kialakítását, ami együttesen tágas, kényelmes, nagy tér, és csak egy szobának számít.

Marad tehát még 3 szoba. A szobát vagy félszobát a rendelet szempontjából a mérete határozza meg, a burkolattól függetlenül. A szoba alapterülete 12-30 m² között lehet, ha ezt meghaladja, 2 szobaként kell figyelembe venni. (Szerkesztői megjegyzés: 2008. szept. 12-től jogszabály változás miatt a félszoba mérete módosult!)

Természetesen sokkal használhatóbb elrendezésű lakást kapunk, ha szobák helyett félszobákban is gondolkodunk. A félszoba hasznos alapterülete 6,0 m²-nél több, de nem haladja meg a 12,0 m²-t. Dolgozószoba, vendégszoba, gyerekhálók, sőt a szülői háló céljára is elég lehet a félszoba nagyságrend, különösen, ha a hasznos alapterület eléri a 11-12 m² közötti mértéket. Ha tetőtérbeépítéses az épület, ott a tetőtéri helyiségek 1,90 m-nél kisebb belmagasságú, de még jól kihasználható részét nem kell figyelembe venni a hasznos alapterület számításánál, így a tetőtéri, félszoba méretű hálók még tágasabbnak hatnak.

Tehát félszobák alkalmazásával a méltányolható lakásigény mértéke lehetővé teszi, hogy a szülői hálón és a két gyerekszobán kívül a lakásban olyan praktikus helyiségeket is kialakítsunk, mint a dolgozószoba, vagy a vendégszoba. Megfelelő elhelyezésük esetén

  • a dolgozószoba alkalmas lehet nemcsak a nyugodt otthoni munkára, de ügyfelek fogadására is, 
  • a vendégszoba pedig - egy külön fürdő helyiséggel, esetleg teakonyhával kiegészítve - elősegíti a család és egy nagyobb gyerek vagy egyedülálló nagyszülő zavartalan együttélését.

A méltányolható lakásigény mértékét nem csak a szobaszám, hanem a telekárat nem tartalmazó építési költség is befolyásolja, ami nem haladhatja meg az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét.   

< >

Szakkönyv

Építészeti hagyományunk nyomában

Népi építészet 2020. 01. 18.

Tanulmányok a népi építészet és a településnéprajz köréből 1974-2018

 

A kötet Gráfik Imre néprajztudós, muzeológus a népi építészet, településnéprajz és a szabadtéri néprajzi muzeológia tárgyban írott fontosabb tanulmányait tartalmazza


Belvárosi növényvilág

Növények 2019. 10. 17.

Zsebkönyv méretű növényhatározó: a belvárosban megtalálható növények kalauza

A könyv a belvárosi, mesterségesen kialakított környezetre természetes élőhelyként tekint. Az alapvetés hasonló, mint a város faunájával foglalkozó természetfilmeknél, de míg ott az állatokról, itt a növényekről van szó

Magyar ipari építészet 1945-1970

Építészettörténet 2019. 09. 17.

A könyv több száz üzemi épület és terv elemzésével, valamint 1266 illusztráció segítségével nyújt átfogó képet az 1945 és 1970 közötti időszak ipari építészetéről és annak politikai-gazdasági kontextusáról. Feltárja az olvasó számára, hogy a mára jórészt elnéptelenedett, rozsdálló "szocialista gyárak" miként váltak a tervezők elmélyült és innovatív szakmai szemlélete révén esztétikai és technikai szempontból egyaránt jelentős alkotásokká

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?