Utolsó frissítés: 2018-11-05

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Épinfó - Blog

< >

A húzott karú lépcső helyigénye

Tervrajz készítés 2017. 05. 08.

Elég egyszer végigmennem egy lépcsőn, és azonnal észreveszem, ha a megtervezésében nem vett részt építész tervező. Valószínűleg sok lépcső épül meg így. A családi házak építéséhez például korábban jellemzően csak M=1:100 léptékű építészeti terv készült. Ebből, különösen a húzott karú lépcsőt, nemigen lehetett korrekt módon kivitelezni.

Ahhoz, hogy a lépcső jól funkcionáljon, viszonylag kényelmes legyen, lényeges a geometriája, és ki kell elégítenie tartószerkezeti, balesetvédelmi, tűzvédelmi szempontokat is. A lépcső kialakítását az OTÉK - 253/1997. (XII. 20. ) Korm. rendelet – számos pontja szabályozza:

  • Szintkülönbség-áthidalók általános előírásai - 63.§
  • Lépcső, rámpa, lejtő, pihenő-64., 65., 66. §
  • Lépcsőpihenők, lejtőpihenők- 67. §
  • Korlát, mellvédfal - 68. §

A jogszabály szövegére itt lehet rákeresni »

A lépcső tervezése szakmunka. Aki végigolvassa a fenti előírásokat, maga is rá fog jönni.

Húzott karú lépcsők többnyire lakásokban, családi házakban, nyaralókban épülnek, elsősorban olyankor, ha a helytakarékosság a cél. Ennél a lépcsőtípusnál nincs vízszintes lépcsőpihenő, a lépcső a fordulóban is emelkedik, ezért foglal el kisebb helyet, mint a hagyományos, kétkarú, pihenővel is ellátott lépcső.  Nemcsak egyenes fokokból áll, számos ékalakú, változó szélességű lépcsőfokkal is rendelkezik. A képen jól látszik, hogy a fokok „húzása” már jóval a forduló előtt elkezdődik. A fokok kiosztását, méretezését a rendelkezésre álló hely ismeretében a számítógépes tervezőprogram automatikusan elvégzi, jelentősen megkönnyítve a lépcső szerkesztését. Enélkül kissé nehézkes a feladat, ezért itt különösen hajlamos a kivitelező arra, hogy egyszerűsítsen: csak a fordulóban helyez el széles, húzott fokokat, a többi lépcsőfok pedig téglalap alakú, és lényegesen keskenyebb. Ez kényelmetlen, balesetveszélyes lépcsőt eredményez.

A lakáson vagy üdülőegységen belüli, illetve az időszakos használatú építményszintre vezető lépcsőknél a jogszabály engedményeket tesz:

  • A lépcsőfok magassága itt lehet a legtöbb (de legfeljebb 20 cm);
  • A lépcső feletti szabad belmagasság indokolt esetben 2,00 m lehet az egyébként előírt 2,20 m helyett. Bizonytalanságot jelent egyébként, hogy a jogszabály nem tér ki arra, mi számít indokolt esetnek.

Mielőtt megnéznénk, mekkora helyen fér el egy lakáson belüli lépcső, kiindulásként tisztázzunk pár szempontot:

1. Lépcsőfok mérete

A lépcsőfok méretét az OTÉK 65. §-a szabályozza, a 2m+sz=60-64 képlet alapján számoljuk ki, vagyis 2x a fokmagasság + a belépőszélesség a lépcső járóvonalán mérve (mindkettő cm-ben).

Jó ideje már, hogy ez a szabály határozza meg a lépcsőfok méretét. Célszerű azonban nem megfeledkezni arról, hogy a klasszikus „Gábor könyvben” a 2m+sz = 63 képlet szerepelt. Valószínűleg nem véletlenül…  Ha egy mód van rá, inkább a 63 cm-hez közelítsünk.

Családi házban, lakásban a lépcsőfokok magasságát, a rendelkezésre álló hely figyelembevételével, 15-20 cm között szoktuk megválasztani. Mit is jelent ez egy 3,00 méter körüli szintmagasság (2,70 m belmagasság + födém) esetén?

Fokok száma (db)

Fokmagasság (cm)

Fokszélesség (cm)

20

15

30-34

19

15,8

28,4 – 32,4

18

16,7

26,6 – 30,6

17

17,6

24,8 – 28,8

16

18,75

22,5 – 26,5

15

20

20 - 24

Először azt kell eldöntenünk, hogy a szintkülönbséget hány lépcsőfokkal hidaljuk át. Attól függően, hogy mire van igény (minél kisebb legyen a lépcső alapterülete, vagy ellenkezőleg, legyen kényelmesebb) én általában 16, 17 vagy 18 fokot választok. Szerintem ennél több (19, 20 fok) már helypazarlás. Arról nem is beszélve, hogy akinek van helye, igénye a 15 cm-es fokmagasságú lépcsőre, az valószínűleg úgyis inkább kényelmesebb, kétkarú lépcsőt építtet, pihenővel, nem pedig húzott karú lépcsőt. A másik véglet: családi házban a jogszabály lehetővé teszi a 20 cm magas fokmagasságot. Elvileg még ez is elviselhető, ha kevés a hely (és az ember fiatal) csak a hozzá tartozó fokszélesség az, ami nagyon kevés (a képlet alapján 20-24 cm). Ha csak egy mód van rá, ezt kerüljük el, és a 3,00 m-es szintkülönbséghez legalább 17 fellépést válasszunk. 

Általános esetben (tehát nem lakásban) az OTÉK szerint a lépcsőfok magassága nem lehet több mint 17 cm. Ha a 17 cm megfelel egy középületben, egy társasház lépcsőházában, akkor véleményem szerint lakásunkban is meg fog felelni a 17 fellépéshez tartozó 17,6 cm-es fokmagasság. 

2. A minimális karszélesség  

A szabad karszélesség minimális mérete lakáson vagy üdülőegységen belül 80 cm. Ennek valóban szabad szélességnek kell lennie, tehát adjuk hozzá a korlát (fogódzó) helyigényét is, ami faltól való távolsággal együtt legalább +9 cm-t jelent. Tehát a kétoldali vakolattal együtt lépcsőnk épített karszélessége minimum 92 cm lesz. Ha van módunk, célszerű ennél szélesebb, 1 m-es lépcsőkart választani. 

3. A járóvonal helye 

Húzott lépcsőnél a lépcsőkaron belül folyamatosan változik a fokok szélessége, de itt is ki kell jelölni azt a vonalat, ahol az egyes lépcsőfokok szélessége azonos lesz. Húzott fokú lépcsőnél a járóvonalat nem a lépcsőkar közepén szoktuk meghatározni. Jelenleg az OTÉK nem szabályozza a járóvonal helyét, de korábbi előírások szerint a lépcső járóvonala a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet. Tehát a mi esetünkben a járóvonalat legalább 1,5 (vakolat) +9 (fogódzó) +30 = 40,5 cm-re kell kijelölni a faltól. Értelemszerűen minél közelebb van a járóvonal a lépcső tengelyéhez, annál kényelmesebb a lépcső – de annál nagyobb a helyigénye is. 

Az építészeti elképzelés, a rendelkezésre álló hely mérete, alakja szerint számtalan lehetőség adódik a lépcső kialakítására. Nézzünk most három eltérő, különböző helyigényű megoldást 3,00 m-es szintkülönbség esetén:

Húzott karú lépcső

1. lépcső

Az első esetben a 3,00 m-es szintkülönbséget 16 részre osztottam, így a fokmagasság 18,75 cm. A járóvonal a faltól a minimális 40,5 cm-re került, és karszélesség is alig több a minimumnál. Alapterülete mindössze 3,84 m². Ez a lépcső elfért volna kisebb helyen is, de a fokszélességet nem tartanám célszerűnek ennél kisebbre választani. Összehasonlításul: ha ezekkel a paraméterekkel egy kétkarú lépcsőt szerkesztenénk meg, az alapterülete cca. 5,25 m²-re adódna.

Húzott karú lépcső

2. lépcső

A második lépcső 17 fellépést tartalmaz, így a fokok magassága is lecsökkent, 17,6 cm-re. Szélesebb a lépcsőkar, beljebb került a járóvonal. A lépcső alapterülete 4,55 m²-re nőtt. Ezekkel a paraméterekkel szerkesztett kétkarú lépcső 6,25 m² helyet foglalna el.

Húzott karú lépcső

3. lépcső

A harmadik lépcső a legkényelmesebb. Egy fokkal többet tartalmaz, mint az előző lépcső, emiatt a fokok is alacsonyabbak, 16,7 cm. Beljebb került a járóvonal, a fokok jelentősen, 2-2 cm-rel szélesebbek, mint az előző lépcsőnél. Ez természetesen meglátszik a lépcső helyigényén is, ami ez esetben már 5,25 m². Ugyanilyen paraméterekkel rendelkező kétkarú lépcső 6,84 m²-en férne el.

Szabó Adrienn okl. építészmérnök

Kapcsolódó blog oldalak:

< >
Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
Lépcsőszerkezetek, kiegészítők

Szakkönyv

Kőházak

A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A mai napig meglepően sok kőház van hazánkban. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit

Pincék

Népi építészet 2018. 10. 22.

A Népi Kultúra sorozat legújabb, 15. kötete konkrét pincék bemutatásán túl nemcsak azok típusait, építési módjait ismerteti, hanem rávilágít a közösségek életében betöltött szerepére is. A könyv külön fejezetet szentel annak a problémának, amellyel az elmúlt jó fél évszázadban több mint 200 település küzdött és küzd.


Modell vagy külön út: Bécs szociális lakásépítészete

Építészet 2018. 08. 21.
Bécs szociális lakásépítészete méltán világhírű. Az 1920-as évek első szociális lakóháztípusa, a Hof, már a maga korában is fogalommá vált. A parkosított udvarokat körbeölelő hatalmas lakótömbök a modern kori (értsd Habsburg-kor utáni) város kulturális identitásának alappillérei. De nem csak az épületek képviselnek értéket, hanem a szociális bérházépítés korokon és rendszereken átívelő társadalmi gyakorlata is

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?