Utolsó frissítés: 2018-11-05

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Épinfó - Blog

< >

Nyaraló tervezés - tervezési szempontok

Tervrajz készítés 2016. 12. 15.
Nyaralóépület alaprajza
Nyaralóépület alaprajza

Miben más egy nyaralóépület, mint egy családi ház? Mostanában sokat foglalkoztat ez a téma.

Bár saját nyaralónk nincs, de a tervezés során számos tapasztalatot szereztem. Megbízóimtól is meg szoktam kérdezni, hogyan érzik magukat a megépült házban, bevált-e a gyakorlatban is, amit a nyaralóépületekről gondolok.

A tervezés első lépése, hogy a tervező tájékozódik a telekre vonatkozó előírásokról. Ezután az építtetővel közösen összeállítják a tervezési programot, amiben rögzítik az épületre vonatkozó elképzeléseket, elvárásokat, követelményeket. Néhányat összegyűjtöttem ezek közül, amelyek jellemzően az üdülőépületekre vonatkoznak:

1. Funkció

Az egyik legelső kérdés, amit az építész fel szokott tenni a megbízójának: mit szeretne építeni, mire szeretné használni az épületet? A nyaraló funkcióját azonban nem is olyan egyszerű meghatározni, nekem úgy tűnik, sokrétűbb, mint a családi házé:

  • Készülhet elsősorban csak nyári tartózkodásra;
  • Gyakori, hogy a tulajdonosok tavasztól őszig rendszeresen használják az épületet, de hangulatos lehet itt tölteni az évvégi ünnepeket is;
  • Az üdülőépület építés célja lehet elsősorban a bérbeadás, jövedelemszerzés;
  • Vannak, akik nyugdíjas éveikben az év jelentős részében tartósan a nyaralójukban laknak, sőt előfordulhat, hogy valaki időskorában végleg oda költözik;
  • Ha lehetőség adódik rá, és az adózás, hitelfelvétel miatt kedvezőbb, igény lehet a lakóépületté nyilvánításra is.

Az épület funkciója az idő múlásával is változhat, egy tulajdonosváltás pedig még tovább növeli a lehetőségek számát. A tervezéskor lehetőség szerint gondolni kell arra, hogy az épület lehetőleg minél több célra megfeleljen.

2. Hasznos alapterület nagysága

Ha már körvonalazódott a funkció, a következő kérdés, hogy mekkora hasznos alapterület áll rendelkezésünkre a megvalósításhoz? Tapasztalatom szerint ez többnyire kevesebb, mint a családi házaknál. A hasznos alapterület nagysága függ

  • egyrészt az építtető anyagi lehetőségeitől,
  • másrészt az építési telek paramétereitől (telek beépíthető területe, épületmagasság, stb.)

Üdülőházas és hétvégi házas övezetekben jellemzően kisebb a telkek beépíthető területe. Vagy azért, mert a telekterület már önmagában is kevesebb, mint egy lakóövezeti teleké, és/vagy a telek megengedett beépítési százaléka kevesebb. A beépítettségi % a földszinti alapterület nagyságát korlátozza, az pedig, hogy a tetőtérben vagy az emeleti szinten milyen méretű helyiségeket tudunk elhelyezni, az épületmagasság értékétől függ. 

3. Hőszigetelési igény

Talán szokatlan, hogy ez a kérdés már a tervezés elején előjön. Azonban ha korlátozottak a lehetőségek (beépíthető terület nagysága, épületmagasság), akkor ilyen esetben különösen fontos, hogy az építtető és a tervező már a tervezés kezdetén leegyeztesse, milyen hőszigetelési igénnyel épüljön meg az épület.  Ha valami ki van centizve, nem mindegy, hogy a jól hőszigetelő, vastagabb falak mennyi helyet vesznek el a hasznos alapterületből, vagy a tető nagyobb hőszigetelése mennyivel csökkenti a belmagasságot.

Egy rövid jogszabály áttekintő:

  1. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szerint - „Üdülő rendeltetés: időszakosan a pihenést szolgáló használati cél.”
  2. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról - a rendelet hatálya nem terjed ki : „(2) b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;”
  3. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról - 1. §1 (1) E rendelet hatálya … az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározott épületekre, épületelemekre terjed ki.

Mivel az üdülőépület időszakos használatú, feltételezhetjük a 4 hónapnál rövidebb használatot. Így elvileg nem kell betartanunk a 7/2006 rendelet egyre szigorodó követelményeit, többek közt például a falak, födémek, egyéb épületszerkezetek előírt hőátbocsátási tényezőjét.  Ez nemcsak vékonyabb fal- és tetőszerkezetet, ezáltal több beépíthető területet eredményez, hanem építési költség megtakarítást is jelent, így erről a lehetőségről az építésznek mindenképp tájékoztatnia kell az építtetőt. Azonban számos érv szól amellett, hogy ennek ellenére mégis megfelelő hőszigeteléssel lássuk el a nyaralót:

  • Egyre melegebbek a nyarak. Nem vagyok a klíma híve, én biztosan nem azért megyek nyaralni, hogy egy klimatizált szobában üljek bezárva. Ha az épület megfelelően hőszigetelt szerkezetekkel, árnyékolással  rendelkezik, kevésbé kell tartanunk a túlzott nyári felmelegedéstől.
  • Már volt szó róla, hogy hogy a nyaralóépület funkciója az idő múlásával változhat, így nem zárható ki, hogy hűvösebb időben, esetleg télen is használni fogjuk.

Egy ésszerű hőszigetelésre tehát szükség van, az pedig szerintem minimum betartandó követelmény, hogy téli használatkor se legyen páralecsapódás az épületszerkezetekben. Ha a keskeny telek, a kicsi beépíthető terület, vagy a költségtakarékosság miatt a kevésbé hőszigetelt megoldást válasszuk, a későbbiekre megmarad az utólagos hőszigetelés lehetősége. Erre a jelenlegi jogszabályok mind a beépítettség, mind az elő- és oldalkertek tekintetében kedvező feltételeket biztosítanak.

Nyaralóépület alaprajza

Nyaralóépület alaprajza

4. Alaprajzi elrendezés

A nyaraló kialakítása, helyiségeinek mérete leginkább akkor szokott eltérni a családi házétól, ha viszonylag kevés a rendelkezésre álló hasznos alapterület. Ilyenkor két szempontot szoktam figyelembe venni:

  • az épületet elsősorban jó időben, pihenésre használják, és emiatt
  • jellemzően több lesz a szabadban - teraszon, kertben - töltött idő. 

A következő lépés meghatározni:

  • melyik az a helyiség, ami elmaradhat, melyik az, ami kisebb lehet, vagy 
  • melyik az, aminek még szűkös alapterületi lehetőségek mellett is érdemes helyet adni?

Garázs - Ha korlátozott a földszinti beépíthető alapterület, az első, ami el szokott maradni, az a garázs: jó időben a gépkocsi parkolásra megfelel az elő- vagy az oldalkert is. Bár egy ilyen esetben lehetne a garázs a pinceszinten is, de ez nyilván jelentős plusz költséggel járna.

Előtér - Az előtérnek családi házaknál nemcsak tárolási, de szélfogó szerepe is van. Ez utóbbira a nyaralónál nincs szükség, azonban a tárolás miatt érdemes lehet egy kis előteret kialakítani, és ha van rá lehetőség, a vendég WC-t is innen nyitni.

Nappali-étkező - Családi háznál a nappalit legalább 25, az étkezőt 12-15 m²-es alapterülettel szoktam tervezni, hogy ezek a helyiségek nagyobb családi, baráti összejövetelek esetén is viszonylag kényelmesek legyenek. A nyaralónál inkább az a jellemző, hogy a kertben, teraszon szervezünk vendégséget,  így lényegesen kisebb, 20-25 m² közötti alapterület is elég a két funkciónak.

Konyha - Családi házaknál is célszerű, ha a kinti étkezések miatt a konyhát minél közelebb helyezzük el a teraszhoz, kerthez, de a nyaralónál talán még fontosabb.

Hálószobák - Tapasztalatom szerint praktikusabb, ha a rendelkezésre álló helyen inkább több, kisebb alapterületű hálót alakítunk ki. Sok évvel ezelőtt a jogszabály is megkülönböztette a nyaralóépületet, lehetővé tette a kisebb (4,0 m²-es!) félszoba méretet. Ilyen már nincs, a minimális szobaméret 8 m².  A nyaraló gyerekszobáiban elmarad a tanulás, a barátok fogadása is a szabadban történhet, alvásnál az ablak nyitva lehet, így a kisebb szobaméret elfogadhatóbb, mint egy családi háznál. Mostanában a tetőtérbeépítés kevésbé divat, de például a tetőtérben a kapcsolódó 1,90 m alatti területekkel kiegészítve egy 8 m²-es szoba már nem is tűnik annyira kicsinek.

Fürdő - Amivel én biztosan nem spórolnék: lehetőleg minél több háló mellé terveznék külön zuhanyzó-WC helyiséget.  Egy nyaralóban nemcsak családtagok lehetnek együtt, barátok, ismerősök is  tölthetnek ott egy hétvégét vagy akár hosszabb időt is. Sokkal jobban érzik majd magukat, ha egy bármilyen kicsi, de szeparált lakrészt tudunk a rendelkezésükre bocsátani. Ha megoldható, egy-egy ilyen lakrésznek érdemes külső bejáratot is biztosítani, mert ebben az esetben ki is adható, anélkül, hogy az ott lakók zavarnák a nyaraló tulajdonosait.

Fedett terasz - Ami számomra egy nyaralóépület legfontosabb része, az a minél nagyobb méretű, kényelmes bútorokkal berendezett fedett terasz.  Az épület emeleti szintjével vagy tetőszerkezetével lefedett terasz biztos védelmet nyújt a nap és az eső ellen, nem engedi felmelegedni a mögötte lévő helyiséget. Lehetővé teszi azt, amiért a nyaralót építettük, hogy minél több időt töltsünk a szabadban. Ma már számos extrával is felszerelhető a terasz, ahogy erről korábban írtam » 

Egyet külön is kiemelnék: nem olcsó, de praktikus megoldás, ha a fedett terasz köré üveg harmónikafalat építünk be. Ezzel a terasz fedett része egy üvegezett falú, zárható helyiséggé alakítható, amellyel hűvösebb időben jelentősen megnövelhetjük a lakótér méretét. Ugyanakkor biztonsági szempontból sem közömbös, ha a bútorokkal berendezett teraszt le tudjuk zárni.

Hozzáteszem persze, hogy ezek a szempontok inkább a 90-100m2 körüli, vagy afeletti üdülőépületekre vonatkoznak, amelyek már kényelmesnek számítanak és hosszabb tartózkodást tesznek lehetővé. Természetesen ennél kisebb alapterületen is kialakítható nyaralóépület.

És végül:

A 2016-os év tapasztalatai miatt részemről egy egészen új tervezési szempontként merült fel, hogy már a tervezés megkezdése előtt meggyőződjek arról: a tervezett épület valóban üdülőépület lesz-e. Előfordulhat ugyanis, hogy egyes településeken a helyi építési szabályzat (HÉSZ) üdülőházas, de akár hétvégi házas területen is lehetővé teszi a lakóépület építést. Lehet, hogy az építtető nem előre, hanem a tervezés közben dönt úgy, hogy üdülőépület helyett inkább lakóépületet épít, mert az valamilyen okból kedvezőbb számára. Korábban ez semmilyen gondot nem jelentett volna, most azonban igen.

Soha még nem különbözött egymástól ennyire az üdülőépület és a lakóépület. Míg az üdülőépület a szokásos, bevált módon, építési engedéllyel építhető, a 300 m² alatti lakóépület (a családi házak döntő többsége ide tartozik) 2016. január 1-től már csak az un. egyszerű bejelentéssel, annak minden bizonytalanságával és problémájával együtt.

Szabó Adrienn építész tervező

< >

Szakkönyv

Kőházak

A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A mai napig meglepően sok kőház van hazánkban. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit

Pincék

Népi építészet 2018. 10. 22.

A Népi Kultúra sorozat legújabb, 15. kötete konkrét pincék bemutatásán túl nemcsak azok típusait, építési módjait ismerteti, hanem rávilágít a közösségek életében betöltött szerepére is. A könyv külön fejezetet szentel annak a problémának, amellyel az elmúlt jó fél évszázadban több mint 200 település küzdött és küzd.


Modell vagy külön út: Bécs szociális lakásépítészete

Építészet 2018. 08. 21.
Bécs szociális lakásépítészete méltán világhírű. Az 1920-as évek első szociális lakóháztípusa, a Hof, már a maga korában is fogalommá vált. A parkosított udvarokat körbeölelő hatalmas lakótömbök a modern kori (értsd Habsburg-kor utáni) város kulturális identitásának alappillérei. De nem csak az épületek képviselnek értéket, hanem a szociális bérházépítés korokon és rendszereken átívelő társadalmi gyakorlata is

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?