Utolsó frissítés: 2018-11-05

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Épinfó - Blog

< >

Alaprajzi hibák

Tervrajz készítés 2014. 08. 19.

Aki családi ház építése előtt áll, gyakran nézegeti az interneten található alaprajzokat. Azonban míg egy folyóirat esetén a szerkesztő ellenőrizheti, milyen alaprajzot jelentet meg, addig az internetre bárki ellenőrizetlenül felteheti azokat. Nem árt vigyázni, hogy miközben tervezgetünk, az elképzeléseinket próbáljuk megfogalmazni, ne a hibás megoldásokból merítsünk ötleteket! De nemcsak annak érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen alaprajzi hibákra kell számítani, aki építkezni akar, hanem annak is, aki eladó családi házat keres, és azok alaprajzait nézegeti.

A családi ház alaprajza évtizedekre meghatározhatja egy család életvitelét. Költséges dolog a hibákra akkor rájönni, mikor a ház már elkészült. A burkolatokat, felületképzéseket még  viszonylag könnyű megváltoztatni, de a falakat, nyílászárókat áthelyezni lényegesen nagyobb munka és költség, kevesebben vállalkoznak rá. Az előnytelen térkapcsolatok nemcsak csúnyák, lerontva így a lakás értékét, de napi súrlódást okozhatnak a családtagok között is.

Mondhatnánk, hogy mindenki olyan alaprajzú családi házat terveztet, amilyet akar, ha az nem ütközik jogszabályba. Ez elvileg igaz, azonban soha ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy a házat valamilyen okból el kell majd adnunk. Akkor már könnyen előfordulhat, hogy a vevőt elriasztják a csúnya vagy a nem praktikus megoldások.

Mindig kíváncsian nézegetem az alaprajzokat, mit találok rajtuk? Csak néhány jellegzetes megoldás, amit hibának tartok:

Bejárat

Az előszoba egy viszonylag kis helyiség. Célszerű a rövidebb oldalán elhelyezni a bejárati ajtót, mert belépve szebb, ha van előttünk tér, és az előszoba rávezet a lakás közösségi helyiségeire.  Gyakori megoldás azonban, hogy a bejárati ajtó az előtér hosszanti oldalára kerül, így amikor belépünk, mindjárt a szemközti falba vagy a WC ajtóba ütközünk.

Tisztában vagyok azzal, hogy a jogszabályok egy ideje már lehetővé teszik, hogy a családi háznak ne legyen előszobája. Mégis, még mindig előfordul, hogy keresem egy darabig az alaprajzon, hol is lehet bejutni a lakásba, mert nem találom az előteret. Aztán rájövök, hogy azért nem, mert nincs is, közvetlenül a nappaliba érkezünk. Nem tartom ezt helyesnek, az előtérnek számos tárolási, közlekedési funkciója van, amit nem célszerű kizárólag a nappalira áthárítani. Az előszobát nem véletlenül hívják szélfogónak sem, hideg, szeles időben rányitjuk családtagjainkra a -15 °C fokot.

Megérkeztünk a lakásba. Hová jutunk tovább az előszobából?

Előnyös, ha a lakás minél több helyisége elérhető az előszobából is (konyha, garázs, lépcső, dolgozószoba, a hálószobák előtti folyosó), de előfordul, hogy ez csak egy kis szélfogó, ahonnan megérkezés után egyből tovább haladunk. Kérdés, hová? Az egyik, a szerintem jobb megoldás, ha a lakás közösségi terei, például az étkező felé. A másik lehetőség, hogy újabb folyosón találjuk magunkat:

  • gyakori, hogy a szélfogóból egy másik, keresztben lévő folyosóra lépünk, és mindjárt annak szemközti falába ütközünk. Ez elsősorban látványnak nem kedvező, bár maga a folyosó funkcionálisan akár helyes is lehet
  • rosszabb esetben ez a folyosó a hálószoba blokkhoz tartozik, és csak azon végighaladva érjük el a nappali részt. Hibás megoldás szerintem a hálókhoz tartozó folyosón átvezetni a lakás teljes forgalmát.

A nappali, mint rejtett közlekedő

A nappali szoba területének egy részét közlekedésre is fel szoktuk használni, mert így jelentős alapterületet spórolhatunk meg. Ez önmagában még nem hiba, azonban fontos, hogy úgy jelöljük ki a főbb közlekedési irányokat, hogy a nappaliban zajló tevékenységet – beszélgetés, TV nézés, vendégfogadás – ha csak egy mód van rá, ne zavarja az állandó közlekedés. Abszolút rossz megoldás, állandó konfliktusok forrása lehet például, mikor az egyik fő közlekedési útvonal a TV és az ülőgarnitúra között vezet át. Mindenesetre, érdemes már eredetileg is más elrendezésben gondolkodni, mert igaz, hogy a nappali többnyire a lakás legnagyobb lakóhelyisége, még sincs mindig elég hely arra, hogy módosítsuk a bútorozást. 

Lehet, hogy elsőre nem tűnik nagy problémának a nappalin keresztül zajló átjárás, mondván, egy család vagyunk. Ilyenkor gondolkodjunk kicsit előre: a gyerekek gyorsan megnőnek, barátaik és talán nem is túl közeli ismerőseik is rajtunk keresztül járkálnak majd. Én mindenesetre praktikusabbnak, kevésbé zavarónak érzem, ha az étkezőt használjuk fel rejtett közlekedésre. Lehet persze, hogy valakit jobban zavar, ha étkezés közben járnak át rajta, de tény, hogy a nappaliban huzamosabb ideig tartózkodunk.

Előfordul, hogy az összes hálószoba és a fürdőszoba is közvetlenül a nappaliból nyílik, a fürdőszobát családtagjaink, vagy a vendégek szeme láttára kell használnunk. Szerintem ez hibás megoldás, a magánéletet is zavarja. Törekedni kell arra, hogy abban az esetben is, ha a hálóblokkot csak a nappalin keresztül tudjuk elérni, a fürdőszobát és legalább részben a szobákat egy kis előtéren keresztül lehessen megközelíteni.

Hogyan tehetjük tönkre a hálószobablokk intimitását?

Korábban, mikor gyakoribbak voltak a tetőtérbeépítéses családi házak, a hálórészt az emeleten helyeztük el, ami megadta a hálóknak a megfelelő szeparáltságot. Földszintes házaknál a megszokott, szerintem helyes megoldás, hogy a hálószobák és a fürdőszoba egy viszonylag zárt blokkban helyezkednek el, egy közlekedő folyosóról megnyitva. Bár azt nem mondhatjuk, hogy itt csak a közvetlen család tartózkodik, mert, ahogy nőnek a gyerekek, jönnek a barátok is, mégis ez egy zártabb, intimebb rész, kevésbé zajos, tisztább.

Ezért nagyon nem tartom helyesnek, ha ezt a folyosót átjárásra is használjuk. Számos esetben az előszobából a nappali rész csak ezen a folyosón keresztül érhető el, vagy ami szintén gyakori, ide érkezünk meg a garázsból. Annak a helyiségnek, ahová a garázsból belépünk, hasonló funkcióval kell rendelkeznie, mint egy előszobának: helyre van szükség ahhoz, hogy letegyük az utcai kabátot, cipőt, közelben kellene lennie a konyhának, hogy elhelyezhessük a bevásárolt dolgokat.

A WC helye

A külön WC-t, ami egyben a vendég WC is, lehetőleg ne a hálószobákhoz tartozó folyosóról nyissuk, hanem semlegesebb területről, praktikusan az előszobából.

Fürdőszoba, aminek két bejárata van

Lehetne elemezgetni, milyen helyzetekhez vezethet ez a megoldás, de inkább csak annyit: NE!!!

Kihasználatlan közlekedők

Közlekedőre szükség van, azonban ha csak egy mód van rá, fel kell használni tárolásra is, minél több beépített szekrény elhelyezésével.

Aránytalan méretű helyiségek

Ha kötött az alapterület mérete, akkor az adott funkcióból meghatározható, hogy egy-egy helyiség kb. mekkora lehet. Rontja a lakás használhatóságát, ha egyes helyiségeket a többihez viszonyítva alul- vagy túlméretezünk.

Bútorozatlan alaprajz

Csak akkor lehet reálisan megítélni, mennyire praktikus egy alaprajz, ha be is van bútorozva. Ez mutatja meg az építtető számára, valójában mekkora egy helyiség, milyen berendezési tárgyak férnek el benne, mennyire használható. Sokszor ebből derül ki a tervezés során - még idejében -, hogy érdemes egy ajtót, ablakot a jobb berendezhetőség érdekében áthelyezni.

Bár a bútorozatlan alaprajz építészeti terveknél sem ritka, de az eladó házakra különösen jellemző. Ez a fajta alaprajz sokszor nem léptékhelyes, illetve a falakat is azonos vastagsággal jelölik, nem különböztetve meg a főfalakat a válaszfalaktól. Így nemcsak a méreteket, bútorozhatóságot nem lehet jól átlátni, de azt sem, hogy milyen átalakítási lehetőségeket rejt magában az alaprajz.

Természetesen előfordul, hogy a kötöttségek befolyásolják az ideális alaprajz kialakítását. Lehet, hogy az alapterület korlátozott, a kis beépíthetőség vagy az anyagi lehetőségek miatt, vagy a megközelítés, a beépítési előírások, a tájolás, esetleg a túl keskeny telek miatt kényszerülünk kompromisszumokra. Fontos azonban, hogy szánjuk rá a megfelelő időt a lehetőségek átgondolására.

Szabó Adrienn építész

 

Kapcsolódó cikkek:

 

< >

Szakkönyv

Kőházak

A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A mai napig meglepően sok kőház van hazánkban. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit

Pincék

Népi építészet 2018. 10. 22.

A Népi Kultúra sorozat legújabb, 15. kötete konkrét pincék bemutatásán túl nemcsak azok típusait, építési módjait ismerteti, hanem rávilágít a közösségek életében betöltött szerepére is. A könyv külön fejezetet szentel annak a problémának, amellyel az elmúlt jó fél évszázadban több mint 200 település küzdött és küzd.


Modell vagy külön út: Bécs szociális lakásépítészete

Építészet 2018. 08. 21.
Bécs szociális lakásépítészete méltán világhírű. Az 1920-as évek első szociális lakóháztípusa, a Hof, már a maga korában is fogalommá vált. A parkosított udvarokat körbeölelő hatalmas lakótömbök a modern kori (értsd Habsburg-kor utáni) város kulturális identitásának alappillérei. De nem csak az épületek képviselnek értéket, hanem a szociális bérházépítés korokon és rendszereken átívelő társadalmi gyakorlata is

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?