Utolsó frissítés: 2019-12-04

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

Könyv

Zöldtetők

Épinfó - Aktuális

< >

Adó és Áfa kedvezménnyel kellene azokat támogatni, akik egy műemlék helyreállítását vállalják

Hírek 2010. 06. 23.

Város-rehabilitáció csak teljes körű összefogással és kompromisszumokkal lehetséges

Ebben egyetértettek csütörtök este az ipari műemlékként számon tartott Hungária Malom Udvarban, a Malom Kávézóban megrendezett építészeti kerekasztal beszélgetés résztvevői, Erő Zoltán építész, Radványi Gábor, a Futureal Csoport főépítésze, Fábián László építész, a Mérték Építészeti Stúdió ügyvezetője és Komjáthy Attila a cég alapítója, valamint Ráday Mihályt, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.

A VIII. és IX. kerület város-rehabilitációjával foglalkozó beszélgetést bevezető előadásában Erő Zoltán, építész, a téma szakértője, nem csupán a két kerület különböző kiindulási helyzetéről és a rehabilitációra választott meglehetősen különböző útjáról beszélt, de mindezt Spanyolország és Portugália egyes világvárosainak példájával is összehasonlította. Erő Zoltán kiindulási alapként azt emelte ki, hogy azon kerületeknek sikerült forrásokat összpontosítani a rehabilitációra, amely kerületeknek volt elképzelése, konkrét terve és ambíciója, néhány belvárosi kerületben gyakorlatilag a mai napig nem indulhatott meg ez a folyamat.

A IX. kerületben a rendszerváltás előtt megkezdődött a nagyobb területet is érintő, szerkezet átalakító rehabilitáció, aminek a mai napra látható eredménye a Ferencváros gyökeres megújulása.

A VIII. kerületben folyó munkát meghatározták ellentmondásos adottságai – a Palota negyed házainak felújítása mellett a Corvin sétány mentén a terület a gyökeres átépülését látjuk. Emellett megindult a kerület szociális rehabilitációs programja, amelyre komplex, a közösségfejlesztés, a bűnmegelőzés és az oktatás területét is felölelő program készült. A Józsefváros nagykörúton kívül eső területein a Magdolna negyedben megindult alulról építkező program, valamint a Corvin Sétány és környékén kialakuló új városrész határozza meg.

Hasonlóság a két kerület rehabilitációba vont területei között, hogy mindkettőnek sikerült jelentős felsőoktatási intézmények egy-egy részlegét a kerületbe csábítani, ami biztosítja a fiatalok jelenlétét a megújult városrészekben.

Barcelona, Lisszabon és Madrid

Barcelonában a város-rehabilitáció az Olimpia előtti időszakban kapott jelentős lendületet. Itt a munka alapját a „városban lakni jó” gondolatra alapozták, amelynek jegyében egy jelentős köztér megújítási program indult el. A szlömös területek közepén, kulturális létesítményeket hoztak létre és természetesen megindult az épületek felújítása is.

Lisszabonban az egyes városrészekhez saját adottságaikat figyelembe véve nyúltak, így az Alfama negyedben a megtartott a lakásállományt újították fel, így felvállalva a nem mai minőségű építmények konzerválását a lakosság megtartása érdekében, míg a Barrio Alton komoly ingatlanpiaci fejlődés indult. A Chiado negyedben a világhírű Alvaro Siza tervei alapján magas minőségű ingatlanokat kínáló városrész alakult ki.

Madrid átépítését a kulturális fejlesztésre alapozták, de a folyóparton itt láthatjuk Európa egyik legösszetettebb területmegújító rehabilitációs programját is.  

Műemlékvédelem és a magántőke érdeke

A beszélgetésből is kiderült, hogy jelentős ellentét feszül a magántőkéből történő fejlesztések és a műemlékvédelem érdekei között, amelyet egyetlen szakmai beszélgetés nem oldhat meg. Ráday Mihály hosszú távú városképvédelmi/műemlékvédelmi koncepciót sürget – már évek óta -, amely megvédheti Budapest arculatát jelentő múlt századi épületeket, attól hogy helyükre 25-35 m2-es lakásokkal új ingatlanok épüljenek. Radványi Gábor, a Futureal Csoport főépítésze véleménye szerint az új építésű lakások méreteit egyértelműen a piaci igények szabják meg. A Corvin Sétány kialakítását végző beruházói csoport képviselője szerint a Corvin mozi mögött épülő terület nem csak lakásokkal, irodaházakkal, bevásárló központtal, hanem az ott kialakított zöld területtel és kulturális létesítményekkel új minőségű életet biztosít a belvárosban.

Ráday Mihály a városok, városrészek karakterét tartja megőrzendőnek, ám vita bontakozott ki arról, hogy melyik kor karaktere a megőrzendő: a XIX-XX. század fordulóján sok helyütt a régi pesti belvárost „hozzáalakították” a növekvő közlekedési igényekhez. Viszont most épp az ellenkező folyamat zajlik világszerte: a forgalom csillapítása az óvárosi-belvárosi negyedekben és a rehabilitáció. Ma leginkább a befektetői érdek a belvárosi bontások, átalakítások oka.

Komjáthy Attila véleménye szerint nem szabad nem észrevenni, hogy Budapesten komoly dolgok történnek, van fejlődés és nem is kicsi.

Radványi Gábor a közízlés, az építészeti ízlés és a beruházói szempontok lényeges különbözőségére hívta fel a figyelmet, amivel egyben megadta a következő beszélgetés kiinduló témáját. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy bár a külföldi példák csábítóak, de az országok különböző helyzete és lehetőségei, de főként az ott élők gondolkodás módjában keresendő különbség miatt nehéz egy-egy példát követni.

A beszélgetés helyszínére, a Malom Kávézóra utalva Ráday Mihály megjegyezte, hogy még a loft kifejezés is mást jelent Magyarországon, mint bárhol máshol. Emiatt üdítő kivételt képez a beszélgetést vendégül látó Malom Kávézó, ahol a tulajdonosok valóban meghagyták az ipari műemlék jellegét, a nagy belmagasságot és eredetiségében hasznosítják azt kávézóként és csempeszalonként.

A rendezvény támogatója volt a Henkel Magyarország Kft. műemlékek felújításához is alkalmazató Ceresit Poro nevű terméke.

További információ a beszélgetés helyszínét adó ipari műemlékben kialakított loft Malom Design Kávézóról: www.valkft.hu

Forrás: Build-Communication Kft.

< >
Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
Műemlék felújítás

Aktuális - Hír, cikk, ajánló

Alapvető építésügyi változások

Építési jog 2020. 01. 14.

A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A változás miatt az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség. Ha a döntés ellen kifogást emelne valaki, közigazgatási peres eljárást kell indítania

Szakkönyv

Építészeti hagyományunk nyomában

Népi építészet 2020. 01. 18.

Tanulmányok a népi építészet és a településnéprajz köréből 1974-2018

 

A kötet Gráfik Imre néprajztudós, muzeológus a népi építészet, településnéprajz és a szabadtéri néprajzi muzeológia tárgyban írott fontosabb tanulmányait tartalmazza


Szakcikk

Tárolás kis helyiségben - 5 tipp a rendszerezéshez

A kis helyiségekben való tárolás nem csak a helyszűke, de lakhatási és esztétikai szempontból is problémás lehet. Ilyen esetben sokszor újabb és újabb holmikba ütközünk, amiket aztán egyik helyről a másikra pakolunk, s idővel a kialakult káosznak köszönhetően nagyon nehéz lesz megtalálni azt, amit éppen keresünk.  Mindez nem azt jelenti, hogy kis helyiségben nem lehet eredményes tárolási rendszert kialakítani, csupán annyit, hogy kreatívabb megoldásokat kell választani

Szavazás

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?