A rezsicsökkentés csak elkendőzi a valós energiahatékonysági problémát

Knauf Insulation: szigetelni még hitelből is megéri és többet hozna, mint 10%

A februári számlákban már érzékelhető 10%-os rezsicsökkentés csak elkendőzi a valós problémát, azaz a magyar ingatlanállomány energiahatékonysági állapotát, visszatartva a lakosságot otthonaik energiahatékonysági fejlesztésétől; ugyanakkor a hatósági árazással csökkentett rezsiköltségeket végső soron mégis a lakosság fogja megfizetni. A Knauf Insulation szakértői szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép- és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10%-os rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75%-a anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát.

Kinek tesz jót a 10%?

A 10%-os rezsicsökkentés nem a megfelelő orvosság a mára már népbetegséggé vált energiaszegénységre, vagyis arra, hogy a lakosság jövedelme negyedét, harmadát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordítani. A rezsicsökkentés a hatékonyabb energiafelhasználás helyett éppen a jelenlegi pazarló energiafogyasztási struktúra konzerválását támogatja. Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak a lakosság számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csökkentés költségét végső soron a lakosság lesz kénytelen megfizetni, például egy nagy gázfogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmiszergyártók termékeinek árában.

„Épületeink energiahatékonysági állapotának érdemi javítása nélkül a rezsicsökkentés csak tüneti kezelést jelent, hiszen a felhasznált energia nagy részét továbbra is elpazaroljuk, a gázár csökkentés fenntarthatósága pedig kérdéses” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az ingatlanok energiahatékonysági beruházásainak, illetve szigetelésének támogatása mindenki számára kifizetődőbb, hiszen kézzel fogható, hosszú távú és fenntartható energia- és költség megtakarítást jelent. Megfelelő állami ösztönzők mellett ez a beruházás akár banki hitel felvételével is megtérülő befektetés, szemben a gázárcsökkenés rövid idejű hatásával” – tette hozzá a szakember.

A Knauf Insulation által tavaly, az ingatlantulajdonosok körében végzett felmérés szerint, noha a magyar lakosság többsége (85%) tudja, hogy megéri szigeteléssel növelni az épület energiahatékonyságát, 44%-uk mégsem végzett semmilyen fejlesztést ingatlanán az elmúlt 5 évben. 75%-uk anyagi okok, vagy a kedvező finanszírozási lehetőségek hiánya miatt nem tudott belefogni a korszerűsítésbe.

Önfinanszírozó rezsicsökkentés: honnan legyen pénzünk energiahatékonyságra?

A kamattámogatott otthonteremtési hitelek meglévő ingatlanok korszerűsítésére is igényelhetők, a törlesztő részlet megfizetéséhez pedig az állam a futamidő első 5 évében kamattámogatást nyújt. Ezek a támogatott hitelek átlagosan, hosszú távra, 8 és 11,5%-os kamattal vehetők fel.

Egy átlagos, 90 m² alapterületű családi ház – „Kádár kocka” - szigetelése kb. 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz. Ha ezt az ingatlant, 10 éves futamidejű, támogatott öko-hitelből kívánja tulajdonosa leszigetelni, akkor a hitelt átlagosan 15.000 forint havi törlesztő részlettel veheti fel, vagyis a futamidő végén mintegy 1,8 millió forintot kell visszafizetnie.

A hitelből, legalább 10 cm vastagságú szigetelőanyaggal leszigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan 30-40%-kal csökken majd, amennyiben a tulajdonos figyelmet fordít arra, hogy a szigetelés kivitelezése megfeleljen a tervezett paramétereknek. A 90 m²-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája ilyen módon mintegy 15.000 forinttal csökkenhet, amely a hitel 10 éves futamideje során 1,8 millió forint megtakarítást eredményez.

Ez tehát azt jelenti, hogy a tulajdonos a hitel havi törlesztő részletével azonos összeget spórol meg a gázszámlából, de a megtérülési idő folyamatosan rövidül majd, ha a gáz világpiaci árának emelkedését nem sikerül megállítani a magyar határon.

Miért és hogyan járna mégis jól az állam?

Németországban és Írországban már futó energiahatékonysági programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányok által energiahatékonysági programokba – épületek homlokzati és tetőszigetelése, nyílászárócsere, kazáncsere, stb. – befektetett minden 1 Euro rövid időn, akár 1 éven belül már 5 Euro megtérülést, azaz államháztartási többletbevételt eredményez, e termékek forgalmi adója valamint a létrejött új munkahelyekből származó többlet jövedelemadók révén.

A Knauf Insulation iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80-100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés.

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda