NAPHÁZ Építésziroda Kft.  

 

Épinfó szakmai katalógus

Ingatlan

Ingatlan

 

Kezdőlap
Témakör lista
Partnereink
Médiaajánlat
Kapcsolat
Újdonságok

Egyéni keresés

 

AKTUÁLIS

Tartalom:

Energia megtakarítás

Építési jog

Építész kreditpontos továbbképzés

ÉTDR

Gyártói hírek, cikkek

Hírek

Ingatlan

Programajánló - Építészeknek

Szakcikk


HIRDETÉS

SZAVAZÁS

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

A szavazás állása
Eddigi szavazások

KatalógusAktuálisSzakcikkWebáruházSzakkönyvBlog

Aktuális kezdőlap   Katalógus kezdőlap
Üzenet a szerkesztőnek: naphaz@naphaz.hu

Épinfó-Aktuális

Ingatlan

-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 Következő


| 2017. 05. 09. |



Az áprilisi rossz idő, a Húsvét és a munkanapok alacsony száma nem kedvezett az ingatlanpiacnak, miután a márciusi kiugró forgalmat követően az április szerényebb forgalommal zárult. A 10 575 tranzakció ezzel együtt így is kiemelkedő, tavaly nyár óta az egyik legerősebb, azonban az egy évvel ezelőtti azonos időszaktól 16%-kal elmarad. Az év első négy hónapjában a Duna House becslése szerint 40 175 ingatlan cserélt gazdát. 2016-ban ugyanebben a négy hónapban a forgalom megközelítette a 46 ezret, ami 13%-kal magasabb érték az ideinél.

Az idei évben továbbra is élénk kereslet mutatkozik. A Keresleti Index márciusról 1 százalékpontot javítva 85-re emelkedett. Tavaly ugyanekkor még 91-es értéken állt a mutató, de 2016-ban az év hátralevő részében már 74 volt az átlag, amit az idei év rendre felülmúl.

Áprilisban a paneleket Kelet-Magyarországon 193-, nyugaton 184 ezer forintos m2 áron vásárolták. Ugyanezért a típusért Pesten 303, Budán 362 ezret adtak. A téglaépítésű lakásért keleten 245 ezer Ft-ot fizettek, nyugaton 223-at négyzetméterenként. A főváros pesti oldalán 438-at, Budán 525-öt, a Belvárosban pedig átlag 663-at adtak ki a vevők. Budán a panelek a magas ár mellett is igen gyorsan elkeltek, átlag 80 nap alatt mindössze, de a Duna másik oldalán is csupán 107 napot töltöttek a piacon.

Országszerte alacsony átlagos alku mutatkozott a családi házaknál. Mindössze 5%-ot tudtak lealkudni a vevők ebből az ingatlantípusból. Vidéken ugyanennyit tudtak a téglalakásokból is lefaragni a vásárlók, de ugyanebből Budapesten is csupán 4-et. A panelek esetén vidéken átlag 4%, a fővárosban pedig 3% volt az alku.

Budapesten meghaladta a 30%-ot azon megvásárolt ingatlanok aránya, amelyek rosszabb minőségűek, illetve felújítandók. Közel ugyanekkora arányban vettek ilyet Pest megyében is. Egyedül Kelet-Magyarországon volt alacsony, 19% ezek aránya. A nagyon jó minőség tette ki országszerte a forgalom nagy részét, megközelítőleg egyharmadát.

Magasan a XIII. kerület iránt a legnagyobb az érdeklődés a fővárosban vásárolni szándékozók körében. Az összes budapesti vevőjelölt közel 18%-a megjelöli ezt a lokációt lehetséges célpontnak. Nem sokkal marad el a XIV. kerület sem 15%-kal, amelyet majdnem ugyanekkora aránnyal követ a VI. és VII. kerület. 14% jelölte meg a budai oldalon a XI. kerületet, amellyel a Duna ezen oldalán a legnépszerűbb lett.

Budapesten továbbra is jelentős a befektetők aránya. A vevők 41%-a vallotta magát annak áprilisban és átlag 31,3 milliót költöttek 68 m2 körüli ingatlanokra.  Közel minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, az ő vásárlási átlaguk már kevesebb, 19,3 millió Ft volt, viszont kisebb, 50 m2-es lakásokat vettek. Vidéken 27-27% volt a nagyobba költözők és az elsőlakás vásárlók aránya. A befektetők itt kevesebbet, 24%-ot tettek ki a forgalomból, 12,8 milliót költöttek átlagosan. Természetesen a nagyobb lakásra váltók költöttek a legtöbbet, hiszen eleve 112 m2-es ingatlanokat vettek. Ők 19,2 milliós átlagon kerestek új ingatlant maguknak.

A fővárosi eladók harmada nyilatkozta, hogy nagyobb lakásba szeretne költözni. Közel ugyanennyien épp kisebbre vágynak. Minden ötödik budapesti eladó örökségtől vált meg, átlag 24,8 milliós áron. Vidéken is minden harmadik eladó költözne nagyobba, ám míg a budapestiek 24 milliós áron értékesítettek a továbblépés előtt, addig a vidékiek 15,6-on. Az eladók negyede értékesített örökséget, átlag 10,2 milliós áron.

Budapesten idén áprilisban a 60-80 négyzetméter közötti lakások aránya magasan felülmúlta a tavalyi értékeket. Budán emellett nőtt a 80-100 négyzetméter közötti, Pesten pedig a 160 négyzetméter feletti lakások aránya is. Pesten szinte az összes négyzetméterár-kategóriában nőtt az arány az egy évvel ezelőttihez képest, míg Budán leginkább a magasabb kategóriák (550 ezer Ft/m2 felett) aránya ugrott meg. Vidéken ugyan mérsékeltebben, de szintén magasabb áron vásároltak az egy évvel ezelőttihez képest. 

Forrás: Duna House



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2017. 04. 25. |



A Duna House ingatlanközvetítő hálózatában - az ingatlanpiacon egyedüliként - a legmodernebb értékelési rendszert vezették be.

Az ingatlanértékesítő kollégákat házon belül már eddig is minősítette a hálózat, egyfajta objektív szempontrendszer szerint, de a most bevezetett minősítőrendszernek hála, mostantól az ügyfeleknek is lehetőségük van őszintén elmondani a véleményüket. Bátor lépés a Duna House részéről nyilvánosan megmutatni a kollégáikról az ügyfélvéleményeket, de hiszik, hogy az eredmény egy átlátható és az ingatlanközvetítői szolgáltatás színvonalát is jelentősen emelő újítás.

Az értékelési rendszer bevezetésének kettős célja volt: egyfelől a lakásukat eladni, vagy otthont vásárolni szándékozó magánemberek számára szeretnék megkönnyíteni az eligazodást az ingatlanértékesítők közt. Másfelől szeretné a hálózat az értékesítőket is motiválni abban, hogy még kiemelkedőbb szolgáltatást biztosítsanak, s ezért a nyilvános értékelésben is jobb helyezést érjenek el.

„Az utóbbi években számtalan megkeresést kaptam, ahogy a kollégáim is, hogy tudunk-e jó ingatlanost ajánlani” – nyilatkozott Máté Ferenc, a cégcsoport vezérigazgató helyettese. „Bár nem ez volt a döntő érv a fejlesztés mellett, de tudtuk, hogy egyre nő az igény profi ingatlanos szakemberek iránt, és ennek az igénynek maximálisan meg kell felelnünk. A március vége óta elérhető Értékesítő Értékelő Rendszerünk segítségével a lehető legobjektívebb módon ajánljuk legjobbjainkat” – teszi hozzá. „Régóta működik belső teljesítményértékelő rendszerünk, ez a számítás alapja, mely az értékesítőink aktivitását, munkájának hatékonyságát különböző mutatók szerint méri. Ehhez jön korábbi eladóink, vevőink szubjektív pontozása és/vagy szöveges értékelése. Ügyfeleink facebook fiókjukkal vagy e-mailben tudnak értékelni, az értékesítési folyamat minden fázisában a megbízáskötéstől a mutatáson át az üzlet lezárásáig.”

A rendszer megalkotásánál cél volt, hogy egy adott területen, régióban legeredményesebb értékesítőiket külön is ajánlja a rendszer: a keresőben településre és névre is lehet keresni, az ingatlanosok neve, bemutatkozó szövege, valamint az elért csillagok és értékelések mellett a különböző karrier fokozatok láthatóak: Ezüst, Arany, Platina, Briliáns és Duna House Örökös Tag.

„Tudjuk, hogy olyat léptünk, amit eddig egyetlen versenytársunk sem mert meglépni, és ez kockázatokkal is jár. Tudjuk és tapasztaltuk a saját bőrünkön is, hogy a kritikákból lehet és kell táplálkozni, azokból lehet igazán jól építkezni. Hisszük, hogy ha kollégáink büszkén felvállalják magukat és tudásukat a külvilág felé, az segítség leendő ügyfeleink részére, sőt az egész szakma megítélésére. A fenti gondolatmenetből vezérelve alkottuk meg Értékesítő Értékelő Rendszerünket (ÉÉR), mely reméljük, Önnek is segítséget nyújt a választásban.” – olvasható a Duna House honlapján.

Dr. Mandel Katalin, a Magyar Franchise Szövetség főtitkára üdvözli az újítást. „Egy jól működő franchise hálózat folyamatosan fejleszti koncepcióját, szolgáltatásait, termékeit, az innováció a mindennapok részévé válik a rendszerben. A Duna House mindig innovatív megoldásokkal áll elő, példát mutatva evvel nemcsak az ingatlan szakmának, de a más területeken dolgozó franchise rendszereknek is.”

Egyéb szektorokban már régóta működik hasonló minősítő rendszer, mely valódi hozzáadott értéket képvisel, most majd kiderül, hogyan működik mindez az ingatlanpiacon.

Forrás: Duna House



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2017. 04. 03. |






„Fekete” ingatlanhirdetéssel, személyes történetekkel és köztéri installációval hívja fel az alapítvány a figyelmet a bérlakáspiac problémáira.

A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális. A Habitat for Humanity éppen ezért átfogó kormányzati reformot sürget, a legszükségesebb intézkedéseket tartalmazó szakmai petíciójának aláírására pedig köztéri installációval, „fekete” ingatlanhirdetésekkel és online figyelemfelkeltő kampánnyal ösztönöz a szervezet.

Egy 50 négyzetméteres albérlet ára a fővárosban az átlagkereset közel 70, egy vidéki nagyvárosban pedig majdnem 60 százalékát teszi ki – ez a példa jól szemlélteti az elmúlt években az ingatlanpiacot jellemző drasztikus áremelkedés hatásait. Különösen súlyosan érinti ez azokat, akik minimálbérből gazdálkodják ki a lakhatásukat. A Habitat for Humanity Magyarország ingatlanpiaci gyorsfelmérése szerint egyes településeken már a legolcsóbb 40-50 négyzetméter közötti lakás is elviszi egy minimálbéres fizetés mintegy 80 százalékát.

Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az otthonuktól távol, a felsőoktatásban tanulók: megélhetésük sokszor még rendszeres családi támogatás és diákmunka mellett is alig biztosítható. Számukra a havi 15 és 50 ezer forint közötti diákhitel sem jelent megoldást. A hiányzó bérlakások illetve megfizethetetlen albérletárak miatt sokan nem tudnak oda költözni, ahol munkát találnának. A szabályozás és a jogérvényesítési rendszer hézagai miatt ugyanakkor a bérlő mellett a lakástulajdonos is problémákkal szembesülhet, mivel a jogviták, a kártérítési ügyek csak hosszadalmas és igen költséges procedúrák során rendezhetők.

„A ma Magyarországon bérelt lakásban élők anyagi és jogi problémákkal egyaránt szembesülnek. A szabályozás hiányosságai miatt a piaci viszonyok alig átláthatók, a bérlők hatékony védelme gyakorlatilag lehetetlen. A jelenség rendszerszintű, közvetlenül 600 ezer embert érint – ennyien laknak a becslések szerint magánbérlakásban – közvetetten pedig sokkal többet: mindazokat, akik egy jól működő bérlakásszektor hiányában nem jutnak hozzá megfelelő otthonhoz. A Habitat arra kéri a kormányt, hogy átfogó intézkedésekkel, fenntartható rendszer kialakításával tegye a bérlakást biztos és megfizethető lakhatási formává. Petíciónkkal nemcsak a jelenlegi állapotokra szeretnénk rávilágítani, hanem együtt-gondolkodásra, társadalmi párbeszédre kívánjuk ösztönözni a jogalkotót, szakértőket és minden érintettet.” – mondta Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.

A Habitat for Humanity Magyarország online elérhető petíciója három irányelv mentén javasol megoldást a hazai bérlakáshelyzet problémáira. A lakásbérlők és -kiadók nagyobb biztonságát jogaik és kötelességeik pontos törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével, a felek jobb tájékoztatásával, valamint az ügyletek legális keretekbe foglalásának ösztönzésével biztosítaná. Új adózási szabályokkal biztosítaná a bérlakások megfizethetőségét, emellett nonprofit lakástársaságok és lakásszövetkezetek megalakítását és kormányzati támogatását sürgeti.

A petíció aláírására a szervezet a fővárosi Rumbach Sebestyén és Dob utca kereszteződésében található kreatív installációjával és átfogó online és közösségimédia-kampánnyal hívja fel a figyelmet.

A petíciót itt lehet aláírni: http://www.feketelakas.hu

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2017. 02. 24. |



Míg Budapesten az elmúlt két és fél évben szinte minden ingatlantípus esetében megemelkedtek az árak, addig a vidéki nagyvárosok nagyméretű lakásai esetében még nem történt meg a robbanás.

A válság előtti állapothoz képest nagymértékű visszaesés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt, amelynek mélypontja a 2013-as év volt. Az ezután eltelt időszak azonban már nem volt ilyen egységes. A 30-50 négyzetméteres, 2000 előtt épült lakások ára mostanra a fővárosban már lényegesen meghaladja a 2008-as árszintet, míg ebben a méretkategóriában vidéken épphogy néhány százalékos emelkedés zajlott le ezidáig. A belvárosi 50-80 százalékos árnövekedéshez képest a külsőbb kerületekben 20-30 százalékos, a vidéki nagyvárosoknál 2-10 százalékos csak az emelkedés.

A 80-100 négyzetméter közötti, szintén 2000 előtt épült lakásoknál még élesebb a főváros-vidék eltérés. Míg Budapesten erőteljes áremelkedés zajlott és lassabb ütemben jelenleg is tart, addig vidéken még nem érték el a négyzetméter árak a 2008-as szintet. Így ebben a méretsávban például Debrecenben 22 százalékkal, Pécsen 14 százalékkal, Kecskeméten 5 százalékkal alacsonyabbak jelenleg az árak, mint 2008-ban.

Akadnak azonban kivételes esetek, mint például Győr, mely földrajzi és gazdasági helyzetének köszönhetően lépést tud tartani Budapesttel a lakásárak változását illetően. A település ingatlanpiacára a válság kevésbé hatott, így az újra feléledő piacon előnyben indult.

Összességében tehát a kisebb alapterületű lakások esetében országos szinten emelkedtek az ingatlanárak 2008 elejéhez képest, igaz, Budapesten nagyobb mértékben, mint a vidéki településeken. Az igazán nagy hátrányban a nagyobb méretű vidéki lakások vannak jelenleg, melyek még egy-két kivételtől eltekintve nem érték el a válság előtti szintet sem. Ez esetleg megmozgathatja a piacon most is nagy arányban szereplő befektetők fantáziáját is.

Forrás: Duna House Holding Nyrt.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2017. 01. 02. |






A Duna House ismét közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2016. decemberében, országosan 8 500 ingatlan adás-vétel bonyolódott.

Kereken 8 500 ingatlan adás-vételt becsült a Duna House decemberre, ami a 2016-os év legalacsonyabb, szezonalitással is magyarázható forgalma volt. Tavaly ugyanekkor 10 ezer fölötti tranzakcióval számolt az ingatlanközvetítő, ami 18%-kal erősebb piacra utal.

A teljes tavalyi év forgalma így 128 386 adás-vételt jelent, amely 5% körüli elmaradás a 2015-ös évhez képest. Ez az elmaradás azonban nem egy gyenge piac jele, hanem az újépítésű ágazat fellendülésével magyarázható. A piacon számtalan előszerződést köt a vásárló és a fejlesztő közvetlenül egymással, amely a statisztikákban majd a használatbavétel idején, vagyis 1-2 év múlva fog csak jelentkezni.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2016. 06. 08. |



Némi visszaesés látszik az idei lendületben, ám a Duna House adatai alapján az ingatlanpiaci forgalom továbbra is erősnek mondható. Az idei, 11 590 tranzakciót mutató májusi adat 3%-kal gyengébb a tavalyinál, de a 2 évvel ezelőttinél közel 40%-kal jobb, ami jól mutatja a piac látványos erősödését. A májusi forgalom alakulásában közrejátszhat az ünnepi hosszúhétvége is és az akörüli szabadságolások. Idén összesen 57 500 ingatlan cserélt gazdát, ami a tavalyi azonos időszaknál 3%-kal jobb érték. Két éve 37 ezer, a leggyengébb 2011-es évben pedig csupán 32,5 ezer tranzakció történt országszerte.

Folyamatos esésben van a Keresletindex és májusra több mint kétéves mélypontra, 80-as értékre zuhant. Mivel eközben a forgalom nem - vagy nem jelentősen - csökkent, ez arra utalhat, hogy a mostani árkörnyezettel és a várható folyamatokkal már tisztában vannak a vásárlók és csak az lép a piacra vételi szándékkal, aki sürgősebben akar venni, a többiek pedig még kivárnak.

Májusban a panellakásokat Nyugat-Magyarországon 165 ezer-, keleten 157 ezer forintos átlag négyzetméteráron vásárolták. Ugyanezt a típust Pesten 274, Budán 323 ezerért vették. A téglaépítésűért az ország keleti oldalán 182, nyugaton 206 ezret adtak a vevők. Budapesten a Belvárosban ezt a típust 602 ezres átlagáron vásárolták, Budán 475 ezer, a pesti oldalon pedig 346 ezer volt a négyzetméterenkénti átlag.

A múlt havi trónfosztást követően ismét a XIII. kerület volt a legnépszerűbb a Duna House hálózatánál fővárosban vásárolni szándékozók körében. Igaz, hogy a korábbi vezető XIV. kerület 17.9%-os érdeklődési aránnyal csupán egytized százalékkal maradt el. Ugyancsak egytizeddel követi őket a nagyot ugró XI. kerület. Ezt a triót 3%-kal lemaradva követi egy másik hármas, mégpedig a II., VI. és VII. kerületek.

A családi házakra országszerte mindenhol csupán 8%-ot alkudtak átlagban a vevők és korábban is mindössze 2-3%-ot kellett csökkenteni az áron, hogy a vásárlók figyelmét felkeltse az ajánlat. A lakások árából még kevesebbet, 4%-ot alkudtak átlagban, ebből kivétel a budapesti panel, ahol még kevesebb, 3% volt mindössze az alkuk átlaga. Érdekes adat a vidéki téglalakások árcsökkentési átlaga, ami nullára jött ki, vagyis gyakori volt, hogy a kezdetben elképzelt árat emelték az értékesítési folyamat során.

A fővárosi vevők 38%-a továbbra is befektetési céllal vásárol ingatlant, májusban 24,9 millió forintos átlagáron. Elsőlakás vásárló a budapestiek 22%-a volt, ők 18,6 milliós lakásokat kerestek. Mindkét csoport által megvett lakások átlagos mérete 57 m² lett. A vevők 17%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásba akart költözni. Ők 110 m²-es ingatlanokat vettek, 34,4 millióért.  Vidéken a vevők majd’ harmada akart nagyobb lakást, így a legnépesebb csoport lett ismét. 112 m²-es ingatlanokat vásároltak, átlag 19,7 millió forintért. A vásárlók közel negyede elsőlakás vásárlónak vallotta magát, ők 75 m²-es ingatlant vettek 12,1 millió körül. Befektető a vevők 22%-a volt vidéken, átlag 11,2 milliós költésekkel.

A fővárosi eladások közel felénél nyilatkozott úgy az eladó fél, hogy nagyobb lakásba kíván költözni. Ők 55 m²-es lakásaiktól szabadultak meg 20,9 millió forintért. 17% örökölt ingatlant értékesített 26,5 millióért és 15% mondta, hogy kisebb lakásba megy. Vidéken ugyanez a három nagy eladói csoport volt elkülöníthető, szinte egyforma, 27% körüli arányban. Itt a nagyobba költözők 66, a kisebbe költözők 120 m²-es lakásaiktól szabadultak meg. Az örökösök átlagosan 9,4 millió forint bevételt könyvelhettek el.

A vidéken eladott ingatlanok 40%-a volt 40-60 m² közötti, 18% 60-80 m² közé esett és 10% kivételével a többi ennél nagyobb volt. Bár esett egy év összehasonlításában a 100-150 ezer Ft/m² közötti ársáv aránya, de a tranzakciók 29%-a még mindig ebben a sávban zajlott. Ugyanitt a 200 ezer Ft/m² fölötti sávok aránya nagyot ugrott. A drágulás jelei Pest megyében is látszanak, egy éve a 250 ezer Ft/m² sávban az adásvételek 11%-a zajlott csupán, idén májusban viszont ugyanerre 25% esett.

Beszédes a budai összehasonlítás, ahol a 400 ezer Ft/m² fölötti ársáv egy év alatt 32-ről 56%-ra ugrott. Ugyanitt a fajlagos áraknál is tetten érhető a jelenség, ugyanis a 40 millió Ft fölötti kategória aránya is ugrott 19-ről 25%-ra. Ennél is meghökkentőbb a pesti adat, ahol a 400 ezer Ft/m² fölöttiek aránya 12%-ról szinte megtriplázódott.

Forrás: Duna House Holding Kft.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 10. 14. |



A szeptemberi forgalom augusztushoz hasonlóan 11 ezer körüli szintet mutatott. Egy éve ugyanekkor, a piaci felemelkedés hatására már valamivel 10 ezer fölötti számban keltek el az ingatlanok a Duna House akkori becslése szerint, így a két hónap között 9%-os emelkedés mutatható ki. Szeptember első fele még gyengébb, de a második már erősebb forgalmat mutatott. A becslés szerint idén összesen 102 723 ingatlan adás-vétel történt, ami már önmagában meghaladja a 2009-2013 közötti évek bármelyikét. Tavaly az első 9 hónapban a KSH adatai alapján 87 243 tranzakció zajlott. Valamelyest csökkent a kereslet az előző hónaphoz képest. A szeptemberi 90 százalékpontos adat ugyan az idei leggyengébbnek mondható, még így is az elmúlt évek átlaga fölötti érték.

Egyik regionális és típusbéli árindex sem esett az elmúlt negyedévben a korábbihoz viszonyítva, sőt több mutatónál inkább a korábban elkezdődött meredek emelkedés volt tapasztalható. Ennek köszönhetően az Országos Lakásárindex 7 év után újra átlépte a 2008. I. negyedéves bázisértéket. Fontos azonban tudni, hogy ez nominális értéken igaz, a fogyasztói árindexszel deflált áradat 80 százalékponton áll, vagyis reál értelemben 20%-kal a válság előtti szint alatt vannak a lakásárak. Egy éve töretlen ütemben emelkedik az Országos Panel Index. Újabb 6 százalékpontos emelkedéssel 105 pontra ugrott nominális értéken, vagyis ezzel meghaladta a 2008. I. negyedévi bázist. Az Országos Tégla Index ugyancsak 6 pontos emelkedéssel a 97-es szintre emelkedett.

Látványos a Kelet-Magyarországi Panel Index emelkedése a vidéki árindexek között. 2014. II. negyedévében még 81 ponton állt, majd ezt követően stabil növekedéssel most 107-re érkezett. Ugyanitt a tégla index szintén nagyot ugrott, de trendszerűséget itt még nem látni. A nyugat-magyarországi indexek nem mozdultak, a Tégla Index itt maradt 90 ponton, a Panel Index pedig csak egyetlen pontot emelkedett 83-ról 84-re. A Budapesti Panel Index produkálja a legmeredekebb emelkedést. A 2013. utolsó negyedévében produkált 77 százalékpontos történelmi mélypontjáról határozott emelkedésnek indult és mostanra elérte a 128 százalékpontos értéket nominális értelemben. Ezzel az egyedüli olyan index, amely reáláron is elérte, sőt 1 ponttal meg is haladta a 2008 év eleji bázist. A fővárosi Tégla Index is erősödött, bár kisebb mértékben. Jelenleg 115 ponton áll nominális és 91 ponton reáláron.

A Duna House által közvetített ingatlanok eladási paraméterei alapján, idén a III. negyedévben Közép-Magyarországon vették átlagosan a legmagasabb négyzetméteráron a panellakásokat. Ebben a régióban 216 ezer Ft-ot adtak ki m²-enként, de nem sokkal maradt el a Nyugat-Dunántúl sem, ahol 172 ezret adtak. A legkevesebbet Észak-Magyarországon fizettek, átlag 120 ezer forintot. A téglaépítésű lakásokat ugyancsak a közép-magyarországi régióban vásárolták a legmagasabb átlagáron, 302 ezer Ft-ért. Ezt az adatot elsősorban a főváros belső kerületeinek áradatai húzták fel. A nyugati országrészen lett szintén a vidéki árak között a legmagasabb átlag, a Nyugat-Dunántúlon 232 ezer, Dél- Dunántúlon pedig 222 ezer Ft-ot adtak a vevők négyzetméterenként. Akárcsak a panelek esetében, a téglaépítésű lakásokért is Észak-Magyarországon kellett a legkisebb összeget kiadni, itt ez a típus átlaga 116 ezer Ft/m² volt.

Néhány soproni fejlesztésnek köszönhetően Nyugat-Dunántúlon vásároltak a legnagyobb arányban, a Duna House által közvetített ingatlanok 11%-ában újépítésű ingatlant. Az ország többi részén ez a típus az adott régió piacának csak 2-5%-át tette ki. Felújítandó, vagy gyengébb („lakható” besorolású) lakást a Közép-Dunántúlon vettek legnagyobb arányban (40%). Az országban tehát továbbra is inkább a jó vagy kiváló ingatlanokat vásárolták.

Az észak-magyarországi régiót nemcsak a legalacsonyabb átlag négyzetméterárak jellemezték a III. negyedévben, hanem a legmagasabb alkuk is. Itt a panelekre 6%, a tégla lakásokra 7%, a családi házakra pedig 8%-os átlagos vevői alku volt jellemző. Országos szinten alacsonynak volt mondható a árlevitel mértéke, vagyis az különbség, amennyivel az eredetileg elképzelt árat kellett módosítani, hogy a vevők érdeklődését felkeltse az ingatlan. A panel és téglaépítésű lakásoknál ez az adat csupán 0-2% között volt, a családi házaknál pedig 3-5%.

A Duna House által közvetített ingatlanok 2014 III.- és az idei III. negyedévi adatok összehasonlítása jól mutatja az árak elmozdulását a fővárosban. Budán a 300 ezer Ft/m² alatti ársávok csökkentek és az e fölöttiek nőttek, legnagyobb mértékben épp a 400e Ft/m² felettiek esetében. Egy éve még ez a sáv a tranzakciók 14%-át tették ki, idén pedig már a 38%-át. Pesten ugyanez a jelenség figyelhető meg a 250 e Ft/m² sáv fölött. Itt a legdrágább, 400e fölöttiek sávja is nagyot ugrott 5%-ról 18%-ra.

Vidéken (Közép-Mo. nélkül) hasonló a helyzet. Bár a legtöbben továbbra is a 100-150 ezer Ft/m² árkategóriát vették, ennek aránya 42%-ról 32%-ra esett és inkább az e fölöttiek erősödtek. Pest-Megyében a 150-200 és a 100-150 ezer Ft/m² sávok voltak a legerősebbek, de mindkettő veszített arányából a megyében egy év alatt és itt is a 200 e Ft/m² feletti kategóriák erősödtek.

Forrás: Duna House



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 05. 15. |



Áprilisban is 12 ezer darab fölött keltek el országos szinten az ingatlanok. Bár az előző hónaphoz képest volt egy – szezonalitással magyarázható - apró csökkenés, mégis magas számról beszélhetünk. A Duna House becslése alapján idén eddig összesen több mint 44 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami az előző években, ebben az időszakban csupán 27-28 ezret tett ki. A Kereslet Index 96 pontra esett vissza áprilisban, és bár ez továbbra is magasabb, mint az elmúlt évek átlaga, idén a legalacsonyabb mért érték. Szezonálisan ez normálisnak mondható, illetve a húsvéti ünnepek környéki szünet is visszafogta kissé az érdeklődést.

A panellakásokat vidéken hasonló négyzetméteráron vásárolták, mégpedig 145 ezer forint körül. Pesten ezt a típust 228, Budán 296 ezerért vették. A téglalakásoknál már nagyobb a szórás, Kelet-Magyarországon 158, nyugaton már 181 ezer Ft-ot adtak négyzetméteréért a lakásoknak, Pesten pedig 260-at. Jóval többet fizettek ennél Budán, ahol 357 ezer volt az átlag és a Belvárosban, ahol kereken 400 ezer.

Hónapok óta töretlen a XIII. kerület népszerűsége a vásárolni szándékozók között. Minden ötödik potenciális vevő megjelöli többek közt ezt a lokációt, mint lehetséges vásárlási helyszínt. A VI., VII., XI. és XIV. kerületek sem sokkal maradnak el, hiszen a leendő vevők legalább 18%-a ezeket is előszeretettel választja. A sereghajtók a három déli kerület, úgymint a XXI., XXII. és XXIII., melyeket a potenciális vásárlók legfeljebb 4%-a választ.

Áprilisban a vevők a vidéki családi házakra tudtak a legjobban alkudni, átlagban 10%-ot. Ugyanerre a típusra Pest megyében már csak 7-et, a fővárosban pedig 6%-ot. A tégla- és a panellakások esetében vidéken egységesen 5% vevői alkura volt lehetőség. Budapesten a téglalakásokra 4%-os átlagos alku jutott, a panelekre mindössze 2%. Ez utóbbinál az alkut megelőző árcsökkentés is rendkívül csekély mértékű volt, mindössze 1%, vagyis ezek árát már elsőre sikerült megfelelően eltalálni.

A budapesti vásárlók között továbbra is nagy a befektetői szándékkal vevők aránya. A Duna House elemzése szerint a teljes piac harmadát teszik ki, áprilisban közel 20,5 milliós vásárlói átlaggal. Nem sokkal volt kisebb, 29% az elsőlakás vásárlók aránya, akik 13 millió forint körül kerestek ingatlant. Vidéken három nagyobb vevői kört lehet elkülöníteni, egyenként kb. 23%-os piaci aránnyal, a nagyobba költözők, a befektetők és az elsőlakás vásárlók. Közülük természetesen a nagyobbra váltók költöttek átlagban a legtöbbet, hiszen itt az igény a közel 100 négyzetméteres lakás volt, így 14,7 millió körül költöttek lakásonként. A befektetők vevői átlaga 9,4 millió, az első lakásukat vásárlóké 8,7 millió volt.

Budapesten tízből négyen azért adták el ingatlanjukat, mert nagyobba költöznének. Átlagban 53 négyzetméteres lakásaiktól váltak meg 16 millió Ft fölött. Nagyjából minden ötödik eladó örökölt ingatlant adott el, vagy szeretne kisebbe menni. Bár a „forintosítás” megkezdődött a bankoknál, áprilisban mégsem volt nagy a végtörlesztés miatt eladók aránya, mindössze 2%. Vidéken ugyancsak 2% volt ez az arány. Itt a legtöbben, a teljes vidéki piac 38%-ában a nagyobba költözés motiválta az eladókat. Örökölt ingatlanokat a piac 29%-ában adtak el, átlagban 7,7 millió Ft fölött. Kisebb lakásba az eladók 18%-a szándékozik költözni, ők 105 négyzetméteres lakásaikra találtak vevőt, átlag 16,4 millió körül.

Vidéken áprilisban a vevők 46%-a vásárolt 40-60 négyzetméter közötti lakást, és kb. minden ötödik választott 60-80 m² között. Az itt zajló tranzakciók több mint fele esett 5-10 millió Ft közé, ötöde pedig 10-15 között bonyolódott. Pest megyében 5-10 között csak az adás-vételek 38%-a zajlott, többnyire ennél drágábban vásároltak inkább. Legkedveltebb méret itt is a 40-60 m² közötti volt, de a vételek negyede itt már a 100 m² fölöttiekben zajlott. Budán minden harmadik eladott lakás volt 40-60 négyzetméter közötti, és nem sokkal kevesebb, 28% esett a 60-80 m²-es lakások méretsávjába. Beszédes adat, hogy míg 2014. áprilisában a legnagyobb forgalom (20%) a 150-200 ezer Ft/m² közé eső ingatlanoknál volt, addig idén áprilisban már a tranzakciók 27%-a a 400 ezer Ft fölöttiekre esett. Pesten is hasonló jelenség figyelhető meg, de homogénebb a drágák eloszlása. Ezzel együtt itt is 3-ról 11%-ra nőtt a 400 ezer Ft/m² árú lakások piaca. – áll a Duna House legfrissebb Barométerében.

Forrás: Duna House Holding Kft.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 04. 22. |

Nagyértékű, XII. kerületi viila belső tere
Nagyértékű, XII. kerületi viila belső tere



Az ingatlanpiac fellendülésével egyre nagyobb igény mutatkozik a prémiumminőségű, nagy értékű ingatlanokra is. Az 50 millió forint felettiek forgalma már új piacot generált.

A válságot követően az egyébként is gyengélkedő ingatlanpiacnak csupán kb. 1%-át tette ki a nagyértékűek, vagyis az 50 millió Ft fölötti ingatlanok piaca – áll a Duna House elemzésében. Számszerűen tehát nagyságrendileg alig ha ezer ilyen ingatlan fogyott el egy évben. A vásárlások zöme „szükségtranzakció” volt, vagyis elsősorban csak azok vásároltak, akiknek az élethelyzete szükségszerűen megkövetelte azt.

A piaci fordulat 2014-ben következett be, és a lendület a mai napig kitart, olyannyira, hogy idén akár 150 ezer körüli adás-vételt is realizálhat a teljes hazai ingatlanszektor. Elsőnek a befektetők jelentek meg, akik az alacsony jegybanki kamatkörnyezetnek és a szintén alacsony ingatlanáraknak köszönhetően nagy számban vásárolták fel a lakásokat. Időközben az elhalasztott vásárlások is elkezdtek a piacra szivárogni, így mind a forgalom, mind pedig az árak elindultak fölfelé. Az idei első negyedévben - a Duna House árindexe szerint - a fővárosban már válság előtti nominális árszintet lehet tapasztalni.

Ezzel egy időben megjelent a piacon a nagyértékű ingatlanok iránti növekvő igény is. Számuk nemcsak a forgalommal együtt emelkedett, de a teljes piacon belüli arányuk is egyre nőtt az elmúlt másfél évben. A korábbi piac 1%-ához képest az utóbbi hónapokban inkább 2-2,5% volt a részarányuk, ami éves szinten 3500-4000 ilyen méretű ingatlant jelenthet országosan, amennyiben az idei piac nem hoz váratlan eseményeket.

A nagyértékű, akár több száz millió forintos ingatlanok ügyfélköre speciális szolgáltatásra vágyik ingatlankereséskor. Bár az ingatlanközvetítői szakma elismerése sokat javult az elmúlt években (köszönhetően elsősorban annak, hogy a válságot követő évek alatt csak magas szakmai tudással lehetett megélni), ezt a – sokszor külföldi - ügyfélkört mégis érdemes prémium kiszolgálásban részesíteni, főleg az egyedi igények és életvitel okán. A Duna House ingatlanközvetítő például PRIME márkanév alatt külön ingatlan-adatbázist hozott létre, és külön értékesítői csapatot „nevelt” erre a vásárlói közönségre.

Jelenleg kb. 100 ingatlant különített el a közvetítő, amelyek megfelelnek a prémium minőségnek. Nagyjából 50 milliónál indulnak az árak és bár jelenleg milliárd alatt áll meg a sor, a közeljövőben bizonyára a többmilliárdos ajánlatok is megérkeznek. A legdrágább most egy XII. kerületi villa, amely egy hatalmas, 4000 nm-es mediterrán kertben helyezkedik el, nettó 480 nm lakótérrel és 170 nm-nyi terasszal rendelkezik. Az ingatlan 2000-ben épült, 3 szinten 6 szoba található benne.

Forrás: Duna House Holding Kft.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 04. 08. |



Márciusban is, idén már harmadszor becsült másfélszeres forgalmat a Duna House, az előző évi azonos időszakhoz viszonyítva. Idén az első negyedévben 32 ezer fölötti tranzakciószámnál tart az ingatlanpiac, amely a tavalyi 21-, vagy a tavalyelőtti 18 ezres adatokat jóval túlszárnyalja. Továbbra is benne van a piacban a válság utáni rekordév lehetősége, ami a szezonalitás miatt, teljes évre elérheti a 140-150 ezres adás-vételi mennyiséget. Idén eleve magas szinten indult a kereslet, január és február hónapokban egyaránt 101 százalékponton állt az index, ami márciusra 105-re emelkedett tovább. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt 5 évben nem volt ilyen nagy a vevői érdeklődés, ami a jövőre vetítve bíztató jel a piacon.

Az elmúlt hónapok piaci eseményei alapján sejteni lehetett, hogy az árak tavalyi emelkedése idén is folytatódni fog, ám 2015. első negyedévének ilyen szintű árugrása mégis meglepő. Egy éve 81 ponton állt a Duna House Országos árindexe, majd 82, 83 és az utolsó negyedévben 85 volt, idén pedig már 91. Az Országos Panellakás árindexe 2014. II. negyedévében emelkedésnek indult és meredek ütemben 78-ról 92 százalékpontra emelkedett. A Téglalakás Index még 2014-ben is 85 pont körül stagnált, ám az idei első negyedévben szintén nagy ugrással 90-re emelkedett. Így elmondható, hogy (nominális értelemben) az országos árak a válság előtti szint közelébe kerültek.

A vidéki árindexek mindegyike emelkedett, sőt többéves csúcsokat is megdöntöttek. Kelet-Magyarországon egy év alatt 81-ről 95 pontra ugrott a panelek ára, ami 2009-es szintnek felel meg. Ugyanitt a téglalakások ára 5 éves stagnálást követően ugrott 88 százalékpontra. Nyugat-Magyarországon mindkét típus lassú esésben volt a válság után, így bár mindkettő emelkedett az első negyedévben, trendről még korai lenne beszélni. A budapesti árindexek áttörték a 100 pontos határt, vagyis mindkét lakástípus (nominálisan) drágább most, mint 2008. első negyedévében, a válság előtt volt. A panel 2013. IV. negyedévében a 77 pontos történelmi mélypontról drasztikus emelkedéssel 105-re érkezett az idei első negyedévben. A téglalakások árindexe egy éve még 90 százalékponton állt, majd mostanra 102-re emelkedett.

Az idei első negyedévben Közép-Magyarországon vették a legmagasabb négyzetméteráron, 194 ezer forintért a panellakásokat. Ezen belül természetesen a főváros volt a drága régió, ahol Dél-Budán és Észak-pesten 260-270 ezer Ft/m2 körüli árakon keltek el a panelek. Vidéken a Nyugat-Dunántúlon vásároltak magasabb áron, itt átlag 172 ezer Ft-ért cseréltek gazdát a panelek, míg a legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon, ahol 108 ezer forintot fizettek. A megvásárolt téglaépítésű lakások négyzetméterára szintén Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 259 ezer Ft, míg Észak-Magyarországon ennek kevesebb, mint fele, 125 ezer. Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon vették a legmagasabb áron a vidéki lakásokat, 185-190 ezer Ft/m² körüli átlagon. Budapesten Észak-Budán fizették a legtöbbet, 382 ezer Ft-ot, a Belvárosban pedig 317-et egy négyzetméterért. Észak-Pesten és Dél-Budán 260-270 ezer forintos árakon vásároltak, míg Dél-Pesten 236 ezerért.

A panelekre az első negyedévben Budapesten 2-3% vevői alku volt jellemző, vidéken ennél picivel magasabb, kivéve Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol egyaránt 7-7%-ot tudtak a vevők az árból lefaragni. A téglalakásokra a fővárosban 4% körüli alku volt jellemző, vidéken pedig egyaránt 5-6%. A családi házakra Budán 7%, Pesten 8% volt az átlagos alku mértéke, vidéken pedig 1-2%-kal több, kivéve Észak-Alföldet, ahol 11%-ot és Dél-Alföldet, ahol pedig 13%-ot tudtak a vevők a végső árból alkudni.

Nem lankad a befektetői kedv a fővárosban, márciusban ugyanis az összes vásárló 35%-a nyilatkozott úgy a Duna House-nak, hogy ezzel a céllal vett lakást. 20 millió forintos átlagon költöttek, 65 m²-es lakásokra. Minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, ők is magas átlagon, 17 millió körül vásároltak 53 m² körüli ingatlant. Vidéken a legnagyobb arányú vevői kör a nagyobb lakásba költözőké volt 28%-kal, de közel ekkora volt a befektetői jelenlét is. A befektetők vidéken 10,5 millió fölött vásároltak, 70 m² körüli ingatlanokat. Itt is minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, akik 9,5 millió körül költöttek szintén 70 m² körüli lakásokra.

A fővárosi eladók 37%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyobb ingatlant tervez vásárolni. Ők átlag 50 m² körüli lakásaiktól váltak meg 14 millió forintos átlagáron. Az eladók további 22-22 %-a örökölt ingatlant adott el, illetve kisebb lakásba menne. Elkezdett növekedni a végtörlesztés miatt eladók aránya. A banki elszámoltatás következtében arányuk márciusban már 5% volt. Vidéken 6% volt ugyanennek a csoportnak az aránya, ami szintén erős növekedés. Legnagyobb arányban szintén nagyobba költöznének az eladók, illetve örökölt ingatlant értékesítettek.

Budán az idei és a 2014-es első negyedévben eladott ingatlanok paramétereinek összehasonlításából látszik, hogy a megvásárolt lakások fajlagos ára erősen növekedett. Tavaly még a vevők 23%-a vett 5-10 millió között, idén ez az arány 10%-ra esett vissza és inkább 15 millió felett költöttek a vevők, akik közül 12% 40 milliós áron túl is vásárolt. Pesten ugyanez a helyzet, 10 millió alatt kevesebb arányban vásároltak és inkább efölött költöttek ingatlanra. Vidéken ugyanez a jelenség figyelhető meg, az 5 millió alatti vevők aránya 20-ról 14%-ra csökkent és inkább efölött költöttek, ezen belül a 20-30 milliós ingatlanok aránya 3-ról 5%-ra nőtt. A vevők 41%-a vidéken 40-60 m² közötti lakást vett, 22% pedig 60-80 közöttit. Ennél kisebbre csak 11% költött. Pest megyében már nagyobb az igény a méretesebb ingatlanokra, itt a vevők harmada 100 m² fölöttieket választott.

Forrás: Duna House Holding Kft.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 Következő

 
 

 

Adatvédelmi nyilatkozat          Az oldal üzemeltetője: WEBműHELY kft. Impresszum, jogi nyilatkozat