NAPHÁZ Építésziroda Kft.  

 

Épinfó szakmai katalógus

Ingatlan

Ingatlan

 

Kezdőlap
Témakör lista
Partnereink
Médiaajánlat
Kapcsolat
Újdonságok

Egyéni keresés

 

AKTUÁLIS

Tartalom:

Energia megtakarítás

Építési jog

Építész kreditpontos továbbképzés

ÉTDR

Gyártói hírek, cikkek

Hírek

Ingatlan

Programajánló - Építészeknek

Szakcikk


HIRDETÉS

SZAVAZÁS

Segítse munkánkat! Ön mivel foglalkozik?

Tervezés
Kivitelezés
Gyártás - képviselet
Kereskedelem
Építkezem, építkezni fogok
Lakást, munkahelyet rendezek be
Egyéb

A szavazás állása
Eddigi szavazások

KatalógusAktuálisSzakcikkWebáruházSzakkönyvBlog

Aktuális kezdőlap   Katalógus kezdőlap
Üzenet a szerkesztőnek: naphaz@naphaz.hu

Épinfó-Aktuális

Ingatlan

-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 Következő


| 2017. 02. 24. |



Míg Budapesten az elmúlt két és fél évben szinte minden ingatlantípus esetében megemelkedtek az árak, addig a vidéki nagyvárosok nagyméretű lakásai esetében még nem történt meg a robbanás.

A válság előtti állapothoz képest nagymértékű visszaesés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt, amelynek mélypontja a 2013-as év volt. Az ezután eltelt időszak azonban már nem volt ilyen egységes. A 30-50 négyzetméteres, 2000 előtt épült lakások ára mostanra a fővárosban már lényegesen meghaladja a 2008-as árszintet, míg ebben a méretkategóriában vidéken épphogy néhány százalékos emelkedés zajlott le ezidáig. A belvárosi 50-80 százalékos árnövekedéshez képest a külsőbb kerületekben 20-30 százalékos, a vidéki nagyvárosoknál 2-10 százalékos csak az emelkedés.

A 80-100 négyzetméter közötti, szintén 2000 előtt épült lakásoknál még élesebb a főváros-vidék eltérés. Míg Budapesten erőteljes áremelkedés zajlott és lassabb ütemben jelenleg is tart, addig vidéken még nem érték el a négyzetméter árak a 2008-as szintet. Így ebben a méretsávban például Debrecenben 22 százalékkal, Pécsen 14 százalékkal, Kecskeméten 5 százalékkal alacsonyabbak jelenleg az árak, mint 2008-ban.

Akadnak azonban kivételes esetek, mint például Győr, mely földrajzi és gazdasági helyzetének köszönhetően lépést tud tartani Budapesttel a lakásárak változását illetően. A település ingatlanpiacára a válság kevésbé hatott, így az újra feléledő piacon előnyben indult.

Összességében tehát a kisebb alapterületű lakások esetében országos szinten emelkedtek az ingatlanárak 2008 elejéhez képest, igaz, Budapesten nagyobb mértékben, mint a vidéki településeken. Az igazán nagy hátrányban a nagyobb méretű vidéki lakások vannak jelenleg, melyek még egy-két kivételtől eltekintve nem érték el a válság előtti szintet sem. Ez esetleg megmozgathatja a piacon most is nagy arányban szereplő befektetők fantáziáját is.

Forrás: Duna House Holding Nyrt.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2017. 01. 02. |






A Duna House ismét közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2016. decemberében, országosan 8 500 ingatlan adás-vétel bonyolódott.

Kereken 8 500 ingatlan adás-vételt becsült a Duna House decemberre, ami a 2016-os év legalacsonyabb, szezonalitással is magyarázható forgalma volt. Tavaly ugyanekkor 10 ezer fölötti tranzakcióval számolt az ingatlanközvetítő, ami 18%-kal erősebb piacra utal.

A teljes tavalyi év forgalma így 128 386 adás-vételt jelent, amely 5% körüli elmaradás a 2015-ös évhez képest. Ez az elmaradás azonban nem egy gyenge piac jele, hanem az újépítésű ágazat fellendülésével magyarázható. A piacon számtalan előszerződést köt a vásárló és a fejlesztő közvetlenül egymással, amely a statisztikákban majd a használatbavétel idején, vagyis 1-2 év múlva fog csak jelentkezni.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2016. 06. 08. |



Némi visszaesés látszik az idei lendületben, ám a Duna House adatai alapján az ingatlanpiaci forgalom továbbra is erősnek mondható. Az idei, 11 590 tranzakciót mutató májusi adat 3%-kal gyengébb a tavalyinál, de a 2 évvel ezelőttinél közel 40%-kal jobb, ami jól mutatja a piac látványos erősödését. A májusi forgalom alakulásában közrejátszhat az ünnepi hosszúhétvége is és az akörüli szabadságolások. Idén összesen 57 500 ingatlan cserélt gazdát, ami a tavalyi azonos időszaknál 3%-kal jobb érték. Két éve 37 ezer, a leggyengébb 2011-es évben pedig csupán 32,5 ezer tranzakció történt országszerte.

Folyamatos esésben van a Keresletindex és májusra több mint kétéves mélypontra, 80-as értékre zuhant. Mivel eközben a forgalom nem - vagy nem jelentősen - csökkent, ez arra utalhat, hogy a mostani árkörnyezettel és a várható folyamatokkal már tisztában vannak a vásárlók és csak az lép a piacra vételi szándékkal, aki sürgősebben akar venni, a többiek pedig még kivárnak.

Májusban a panellakásokat Nyugat-Magyarországon 165 ezer-, keleten 157 ezer forintos átlag négyzetméteráron vásárolták. Ugyanezt a típust Pesten 274, Budán 323 ezerért vették. A téglaépítésűért az ország keleti oldalán 182, nyugaton 206 ezret adtak a vevők. Budapesten a Belvárosban ezt a típust 602 ezres átlagáron vásárolták, Budán 475 ezer, a pesti oldalon pedig 346 ezer volt a négyzetméterenkénti átlag.

A múlt havi trónfosztást követően ismét a XIII. kerület volt a legnépszerűbb a Duna House hálózatánál fővárosban vásárolni szándékozók körében. Igaz, hogy a korábbi vezető XIV. kerület 17.9%-os érdeklődési aránnyal csupán egytized százalékkal maradt el. Ugyancsak egytizeddel követi őket a nagyot ugró XI. kerület. Ezt a triót 3%-kal lemaradva követi egy másik hármas, mégpedig a II., VI. és VII. kerületek.

A családi házakra országszerte mindenhol csupán 8%-ot alkudtak átlagban a vevők és korábban is mindössze 2-3%-ot kellett csökkenteni az áron, hogy a vásárlók figyelmét felkeltse az ajánlat. A lakások árából még kevesebbet, 4%-ot alkudtak átlagban, ebből kivétel a budapesti panel, ahol még kevesebb, 3% volt mindössze az alkuk átlaga. Érdekes adat a vidéki téglalakások árcsökkentési átlaga, ami nullára jött ki, vagyis gyakori volt, hogy a kezdetben elképzelt árat emelték az értékesítési folyamat során.

A fővárosi vevők 38%-a továbbra is befektetési céllal vásárol ingatlant, májusban 24,9 millió forintos átlagáron. Elsőlakás vásárló a budapestiek 22%-a volt, ők 18,6 milliós lakásokat kerestek. Mindkét csoport által megvett lakások átlagos mérete 57 m² lett. A vevők 17%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásba akart költözni. Ők 110 m²-es ingatlanokat vettek, 34,4 millióért.  Vidéken a vevők majd’ harmada akart nagyobb lakást, így a legnépesebb csoport lett ismét. 112 m²-es ingatlanokat vásároltak, átlag 19,7 millió forintért. A vásárlók közel negyede elsőlakás vásárlónak vallotta magát, ők 75 m²-es ingatlant vettek 12,1 millió körül. Befektető a vevők 22%-a volt vidéken, átlag 11,2 milliós költésekkel.

A fővárosi eladások közel felénél nyilatkozott úgy az eladó fél, hogy nagyobb lakásba kíván költözni. Ők 55 m²-es lakásaiktól szabadultak meg 20,9 millió forintért. 17% örökölt ingatlant értékesített 26,5 millióért és 15% mondta, hogy kisebb lakásba megy. Vidéken ugyanez a három nagy eladói csoport volt elkülöníthető, szinte egyforma, 27% körüli arányban. Itt a nagyobba költözők 66, a kisebbe költözők 120 m²-es lakásaiktól szabadultak meg. Az örökösök átlagosan 9,4 millió forint bevételt könyvelhettek el.

A vidéken eladott ingatlanok 40%-a volt 40-60 m² közötti, 18% 60-80 m² közé esett és 10% kivételével a többi ennél nagyobb volt. Bár esett egy év összehasonlításában a 100-150 ezer Ft/m² közötti ársáv aránya, de a tranzakciók 29%-a még mindig ebben a sávban zajlott. Ugyanitt a 200 ezer Ft/m² fölötti sávok aránya nagyot ugrott. A drágulás jelei Pest megyében is látszanak, egy éve a 250 ezer Ft/m² sávban az adásvételek 11%-a zajlott csupán, idén májusban viszont ugyanerre 25% esett.

Beszédes a budai összehasonlítás, ahol a 400 ezer Ft/m² fölötti ársáv egy év alatt 32-ről 56%-ra ugrott. Ugyanitt a fajlagos áraknál is tetten érhető a jelenség, ugyanis a 40 millió Ft fölötti kategória aránya is ugrott 19-ről 25%-ra. Ennél is meghökkentőbb a pesti adat, ahol a 400 ezer Ft/m² fölöttiek aránya 12%-ról szinte megtriplázódott.

Forrás: Duna House Holding Kft.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 10. 14. |



A szeptemberi forgalom augusztushoz hasonlóan 11 ezer körüli szintet mutatott. Egy éve ugyanekkor, a piaci felemelkedés hatására már valamivel 10 ezer fölötti számban keltek el az ingatlanok a Duna House akkori becslése szerint, így a két hónap között 9%-os emelkedés mutatható ki. Szeptember első fele még gyengébb, de a második már erősebb forgalmat mutatott. A becslés szerint idén összesen 102 723 ingatlan adás-vétel történt, ami már önmagában meghaladja a 2009-2013 közötti évek bármelyikét. Tavaly az első 9 hónapban a KSH adatai alapján 87 243 tranzakció zajlott. Valamelyest csökkent a kereslet az előző hónaphoz képest. A szeptemberi 90 százalékpontos adat ugyan az idei leggyengébbnek mondható, még így is az elmúlt évek átlaga fölötti érték.

Egyik regionális és típusbéli árindex sem esett az elmúlt negyedévben a korábbihoz viszonyítva, sőt több mutatónál inkább a korábban elkezdődött meredek emelkedés volt tapasztalható. Ennek köszönhetően az Országos Lakásárindex 7 év után újra átlépte a 2008. I. negyedéves bázisértéket. Fontos azonban tudni, hogy ez nominális értéken igaz, a fogyasztói árindexszel deflált áradat 80 százalékponton áll, vagyis reál értelemben 20%-kal a válság előtti szint alatt vannak a lakásárak. Egy éve töretlen ütemben emelkedik az Országos Panel Index. Újabb 6 százalékpontos emelkedéssel 105 pontra ugrott nominális értéken, vagyis ezzel meghaladta a 2008. I. negyedévi bázist. Az Országos Tégla Index ugyancsak 6 pontos emelkedéssel a 97-es szintre emelkedett.

Látványos a Kelet-Magyarországi Panel Index emelkedése a vidéki árindexek között. 2014. II. negyedévében még 81 ponton állt, majd ezt követően stabil növekedéssel most 107-re érkezett. Ugyanitt a tégla index szintén nagyot ugrott, de trendszerűséget itt még nem látni. A nyugat-magyarországi indexek nem mozdultak, a Tégla Index itt maradt 90 ponton, a Panel Index pedig csak egyetlen pontot emelkedett 83-ról 84-re. A Budapesti Panel Index produkálja a legmeredekebb emelkedést. A 2013. utolsó negyedévében produkált 77 százalékpontos történelmi mélypontjáról határozott emelkedésnek indult és mostanra elérte a 128 százalékpontos értéket nominális értelemben. Ezzel az egyedüli olyan index, amely reáláron is elérte, sőt 1 ponttal meg is haladta a 2008 év eleji bázist. A fővárosi Tégla Index is erősödött, bár kisebb mértékben. Jelenleg 115 ponton áll nominális és 91 ponton reáláron.

A Duna House által közvetített ingatlanok eladási paraméterei alapján, idén a III. negyedévben Közép-Magyarországon vették átlagosan a legmagasabb négyzetméteráron a panellakásokat. Ebben a régióban 216 ezer Ft-ot adtak ki m²-enként, de nem sokkal maradt el a Nyugat-Dunántúl sem, ahol 172 ezret adtak. A legkevesebbet Észak-Magyarországon fizettek, átlag 120 ezer forintot. A téglaépítésű lakásokat ugyancsak a közép-magyarországi régióban vásárolták a legmagasabb átlagáron, 302 ezer Ft-ért. Ezt az adatot elsősorban a főváros belső kerületeinek áradatai húzták fel. A nyugati országrészen lett szintén a vidéki árak között a legmagasabb átlag, a Nyugat-Dunántúlon 232 ezer, Dél- Dunántúlon pedig 222 ezer Ft-ot adtak a vevők négyzetméterenként. Akárcsak a panelek esetében, a téglaépítésű lakásokért is Észak-Magyarországon kellett a legkisebb összeget kiadni, itt ez a típus átlaga 116 ezer Ft/m² volt.

Néhány soproni fejlesztésnek köszönhetően Nyugat-Dunántúlon vásároltak a legnagyobb arányban, a Duna House által közvetített ingatlanok 11%-ában újépítésű ingatlant. Az ország többi részén ez a típus az adott régió piacának csak 2-5%-át tette ki. Felújítandó, vagy gyengébb („lakható” besorolású) lakást a Közép-Dunántúlon vettek legnagyobb arányban (40%). Az országban tehát továbbra is inkább a jó vagy kiváló ingatlanokat vásárolták.

Az észak-magyarországi régiót nemcsak a legalacsonyabb átlag négyzetméterárak jellemezték a III. negyedévben, hanem a legmagasabb alkuk is. Itt a panelekre 6%, a tégla lakásokra 7%, a családi házakra pedig 8%-os átlagos vevői alku volt jellemző. Országos szinten alacsonynak volt mondható a árlevitel mértéke, vagyis az különbség, amennyivel az eredetileg elképzelt árat kellett módosítani, hogy a vevők érdeklődését felkeltse az ingatlan. A panel és téglaépítésű lakásoknál ez az adat csupán 0-2% között volt, a családi házaknál pedig 3-5%.

A Duna House által közvetített ingatlanok 2014 III.- és az idei III. negyedévi adatok összehasonlítása jól mutatja az árak elmozdulását a fővárosban. Budán a 300 ezer Ft/m² alatti ársávok csökkentek és az e fölöttiek nőttek, legnagyobb mértékben épp a 400e Ft/m² felettiek esetében. Egy éve még ez a sáv a tranzakciók 14%-át tették ki, idén pedig már a 38%-át. Pesten ugyanez a jelenség figyelhető meg a 250 e Ft/m² sáv fölött. Itt a legdrágább, 400e fölöttiek sávja is nagyot ugrott 5%-ról 18%-ra.

Vidéken (Közép-Mo. nélkül) hasonló a helyzet. Bár a legtöbben továbbra is a 100-150 ezer Ft/m² árkategóriát vették, ennek aránya 42%-ról 32%-ra esett és inkább az e fölöttiek erősödtek. Pest-Megyében a 150-200 és a 100-150 ezer Ft/m² sávok voltak a legerősebbek, de mindkettő veszített arányából a megyében egy év alatt és itt is a 200 e Ft/m² feletti kategóriák erősödtek.

Forrás: Duna House



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 05. 15. |



Áprilisban is 12 ezer darab fölött keltek el országos szinten az ingatlanok. Bár az előző hónaphoz képest volt egy – szezonalitással magyarázható - apró csökkenés, mégis magas számról beszélhetünk. A Duna House becslése alapján idén eddig összesen több mint 44 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami az előző években, ebben az időszakban csupán 27-28 ezret tett ki. A Kereslet Index 96 pontra esett vissza áprilisban, és bár ez továbbra is magasabb, mint az elmúlt évek átlaga, idén a legalacsonyabb mért érték. Szezonálisan ez normálisnak mondható, illetve a húsvéti ünnepek környéki szünet is visszafogta kissé az érdeklődést.

A panellakásokat vidéken hasonló négyzetméteráron vásárolták, mégpedig 145 ezer forint körül. Pesten ezt a típust 228, Budán 296 ezerért vették. A téglalakásoknál már nagyobb a szórás, Kelet-Magyarországon 158, nyugaton már 181 ezer Ft-ot adtak négyzetméteréért a lakásoknak, Pesten pedig 260-at. Jóval többet fizettek ennél Budán, ahol 357 ezer volt az átlag és a Belvárosban, ahol kereken 400 ezer.

Hónapok óta töretlen a XIII. kerület népszerűsége a vásárolni szándékozók között. Minden ötödik potenciális vevő megjelöli többek közt ezt a lokációt, mint lehetséges vásárlási helyszínt. A VI., VII., XI. és XIV. kerületek sem sokkal maradnak el, hiszen a leendő vevők legalább 18%-a ezeket is előszeretettel választja. A sereghajtók a három déli kerület, úgymint a XXI., XXII. és XXIII., melyeket a potenciális vásárlók legfeljebb 4%-a választ.

Áprilisban a vevők a vidéki családi házakra tudtak a legjobban alkudni, átlagban 10%-ot. Ugyanerre a típusra Pest megyében már csak 7-et, a fővárosban pedig 6%-ot. A tégla- és a panellakások esetében vidéken egységesen 5% vevői alkura volt lehetőség. Budapesten a téglalakásokra 4%-os átlagos alku jutott, a panelekre mindössze 2%. Ez utóbbinál az alkut megelőző árcsökkentés is rendkívül csekély mértékű volt, mindössze 1%, vagyis ezek árát már elsőre sikerült megfelelően eltalálni.

A budapesti vásárlók között továbbra is nagy a befektetői szándékkal vevők aránya. A Duna House elemzése szerint a teljes piac harmadát teszik ki, áprilisban közel 20,5 milliós vásárlói átlaggal. Nem sokkal volt kisebb, 29% az elsőlakás vásárlók aránya, akik 13 millió forint körül kerestek ingatlant. Vidéken három nagyobb vevői kört lehet elkülöníteni, egyenként kb. 23%-os piaci aránnyal, a nagyobba költözők, a befektetők és az elsőlakás vásárlók. Közülük természetesen a nagyobbra váltók költöttek átlagban a legtöbbet, hiszen itt az igény a közel 100 négyzetméteres lakás volt, így 14,7 millió körül költöttek lakásonként. A befektetők vevői átlaga 9,4 millió, az első lakásukat vásárlóké 8,7 millió volt.

Budapesten tízből négyen azért adták el ingatlanjukat, mert nagyobba költöznének. Átlagban 53 négyzetméteres lakásaiktól váltak meg 16 millió Ft fölött. Nagyjából minden ötödik eladó örökölt ingatlant adott el, vagy szeretne kisebbe menni. Bár a „forintosítás” megkezdődött a bankoknál, áprilisban mégsem volt nagy a végtörlesztés miatt eladók aránya, mindössze 2%. Vidéken ugyancsak 2% volt ez az arány. Itt a legtöbben, a teljes vidéki piac 38%-ában a nagyobba költözés motiválta az eladókat. Örökölt ingatlanokat a piac 29%-ában adtak el, átlagban 7,7 millió Ft fölött. Kisebb lakásba az eladók 18%-a szándékozik költözni, ők 105 négyzetméteres lakásaikra találtak vevőt, átlag 16,4 millió körül.

Vidéken áprilisban a vevők 46%-a vásárolt 40-60 négyzetméter közötti lakást, és kb. minden ötödik választott 60-80 m² között. Az itt zajló tranzakciók több mint fele esett 5-10 millió Ft közé, ötöde pedig 10-15 között bonyolódott. Pest megyében 5-10 között csak az adás-vételek 38%-a zajlott, többnyire ennél drágábban vásároltak inkább. Legkedveltebb méret itt is a 40-60 m² közötti volt, de a vételek negyede itt már a 100 m² fölöttiekben zajlott. Budán minden harmadik eladott lakás volt 40-60 négyzetméter közötti, és nem sokkal kevesebb, 28% esett a 60-80 m²-es lakások méretsávjába. Beszédes adat, hogy míg 2014. áprilisában a legnagyobb forgalom (20%) a 150-200 ezer Ft/m² közé eső ingatlanoknál volt, addig idén áprilisban már a tranzakciók 27%-a a 400 ezer Ft fölöttiekre esett. Pesten is hasonló jelenség figyelhető meg, de homogénebb a drágák eloszlása. Ezzel együtt itt is 3-ról 11%-ra nőtt a 400 ezer Ft/m² árú lakások piaca. – áll a Duna House legfrissebb Barométerében.

Forrás: Duna House Holding Kft.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 04. 22. |

Nagyértékű, XII. kerületi viila belső tere
Nagyértékű, XII. kerületi viila belső tere



Az ingatlanpiac fellendülésével egyre nagyobb igény mutatkozik a prémiumminőségű, nagy értékű ingatlanokra is. Az 50 millió forint felettiek forgalma már új piacot generált.

A válságot követően az egyébként is gyengélkedő ingatlanpiacnak csupán kb. 1%-át tette ki a nagyértékűek, vagyis az 50 millió Ft fölötti ingatlanok piaca – áll a Duna House elemzésében. Számszerűen tehát nagyságrendileg alig ha ezer ilyen ingatlan fogyott el egy évben. A vásárlások zöme „szükségtranzakció” volt, vagyis elsősorban csak azok vásároltak, akiknek az élethelyzete szükségszerűen megkövetelte azt.

A piaci fordulat 2014-ben következett be, és a lendület a mai napig kitart, olyannyira, hogy idén akár 150 ezer körüli adás-vételt is realizálhat a teljes hazai ingatlanszektor. Elsőnek a befektetők jelentek meg, akik az alacsony jegybanki kamatkörnyezetnek és a szintén alacsony ingatlanáraknak köszönhetően nagy számban vásárolták fel a lakásokat. Időközben az elhalasztott vásárlások is elkezdtek a piacra szivárogni, így mind a forgalom, mind pedig az árak elindultak fölfelé. Az idei első negyedévben - a Duna House árindexe szerint - a fővárosban már válság előtti nominális árszintet lehet tapasztalni.

Ezzel egy időben megjelent a piacon a nagyértékű ingatlanok iránti növekvő igény is. Számuk nemcsak a forgalommal együtt emelkedett, de a teljes piacon belüli arányuk is egyre nőtt az elmúlt másfél évben. A korábbi piac 1%-ához képest az utóbbi hónapokban inkább 2-2,5% volt a részarányuk, ami éves szinten 3500-4000 ilyen méretű ingatlant jelenthet országosan, amennyiben az idei piac nem hoz váratlan eseményeket.

A nagyértékű, akár több száz millió forintos ingatlanok ügyfélköre speciális szolgáltatásra vágyik ingatlankereséskor. Bár az ingatlanközvetítői szakma elismerése sokat javult az elmúlt években (köszönhetően elsősorban annak, hogy a válságot követő évek alatt csak magas szakmai tudással lehetett megélni), ezt a – sokszor külföldi - ügyfélkört mégis érdemes prémium kiszolgálásban részesíteni, főleg az egyedi igények és életvitel okán. A Duna House ingatlanközvetítő például PRIME márkanév alatt külön ingatlan-adatbázist hozott létre, és külön értékesítői csapatot „nevelt” erre a vásárlói közönségre.

Jelenleg kb. 100 ingatlant különített el a közvetítő, amelyek megfelelnek a prémium minőségnek. Nagyjából 50 milliónál indulnak az árak és bár jelenleg milliárd alatt áll meg a sor, a közeljövőben bizonyára a többmilliárdos ajánlatok is megérkeznek. A legdrágább most egy XII. kerületi villa, amely egy hatalmas, 4000 nm-es mediterrán kertben helyezkedik el, nettó 480 nm lakótérrel és 170 nm-nyi terasszal rendelkezik. Az ingatlan 2000-ben épült, 3 szinten 6 szoba található benne.

Forrás: Duna House Holding Kft.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 04. 08. |



Márciusban is, idén már harmadszor becsült másfélszeres forgalmat a Duna House, az előző évi azonos időszakhoz viszonyítva. Idén az első negyedévben 32 ezer fölötti tranzakciószámnál tart az ingatlanpiac, amely a tavalyi 21-, vagy a tavalyelőtti 18 ezres adatokat jóval túlszárnyalja. Továbbra is benne van a piacban a válság utáni rekordév lehetősége, ami a szezonalitás miatt, teljes évre elérheti a 140-150 ezres adás-vételi mennyiséget. Idén eleve magas szinten indult a kereslet, január és február hónapokban egyaránt 101 százalékponton állt az index, ami márciusra 105-re emelkedett tovább. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt 5 évben nem volt ilyen nagy a vevői érdeklődés, ami a jövőre vetítve bíztató jel a piacon.

Az elmúlt hónapok piaci eseményei alapján sejteni lehetett, hogy az árak tavalyi emelkedése idén is folytatódni fog, ám 2015. első negyedévének ilyen szintű árugrása mégis meglepő. Egy éve 81 ponton állt a Duna House Országos árindexe, majd 82, 83 és az utolsó negyedévben 85 volt, idén pedig már 91. Az Országos Panellakás árindexe 2014. II. negyedévében emelkedésnek indult és meredek ütemben 78-ról 92 százalékpontra emelkedett. A Téglalakás Index még 2014-ben is 85 pont körül stagnált, ám az idei első negyedévben szintén nagy ugrással 90-re emelkedett. Így elmondható, hogy (nominális értelemben) az országos árak a válság előtti szint közelébe kerültek.

A vidéki árindexek mindegyike emelkedett, sőt többéves csúcsokat is megdöntöttek. Kelet-Magyarországon egy év alatt 81-ről 95 pontra ugrott a panelek ára, ami 2009-es szintnek felel meg. Ugyanitt a téglalakások ára 5 éves stagnálást követően ugrott 88 százalékpontra. Nyugat-Magyarországon mindkét típus lassú esésben volt a válság után, így bár mindkettő emelkedett az első negyedévben, trendről még korai lenne beszélni. A budapesti árindexek áttörték a 100 pontos határt, vagyis mindkét lakástípus (nominálisan) drágább most, mint 2008. első negyedévében, a válság előtt volt. A panel 2013. IV. negyedévében a 77 pontos történelmi mélypontról drasztikus emelkedéssel 105-re érkezett az idei első negyedévben. A téglalakások árindexe egy éve még 90 százalékponton állt, majd mostanra 102-re emelkedett.

Az idei első negyedévben Közép-Magyarországon vették a legmagasabb négyzetméteráron, 194 ezer forintért a panellakásokat. Ezen belül természetesen a főváros volt a drága régió, ahol Dél-Budán és Észak-pesten 260-270 ezer Ft/m2 körüli árakon keltek el a panelek. Vidéken a Nyugat-Dunántúlon vásároltak magasabb áron, itt átlag 172 ezer Ft-ért cseréltek gazdát a panelek, míg a legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon, ahol 108 ezer forintot fizettek. A megvásárolt téglaépítésű lakások négyzetméterára szintén Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 259 ezer Ft, míg Észak-Magyarországon ennek kevesebb, mint fele, 125 ezer. Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon vették a legmagasabb áron a vidéki lakásokat, 185-190 ezer Ft/m² körüli átlagon. Budapesten Észak-Budán fizették a legtöbbet, 382 ezer Ft-ot, a Belvárosban pedig 317-et egy négyzetméterért. Észak-Pesten és Dél-Budán 260-270 ezer forintos árakon vásároltak, míg Dél-Pesten 236 ezerért.

A panelekre az első negyedévben Budapesten 2-3% vevői alku volt jellemző, vidéken ennél picivel magasabb, kivéve Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol egyaránt 7-7%-ot tudtak a vevők az árból lefaragni. A téglalakásokra a fővárosban 4% körüli alku volt jellemző, vidéken pedig egyaránt 5-6%. A családi házakra Budán 7%, Pesten 8% volt az átlagos alku mértéke, vidéken pedig 1-2%-kal több, kivéve Észak-Alföldet, ahol 11%-ot és Dél-Alföldet, ahol pedig 13%-ot tudtak a vevők a végső árból alkudni.

Nem lankad a befektetői kedv a fővárosban, márciusban ugyanis az összes vásárló 35%-a nyilatkozott úgy a Duna House-nak, hogy ezzel a céllal vett lakást. 20 millió forintos átlagon költöttek, 65 m²-es lakásokra. Minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, ők is magas átlagon, 17 millió körül vásároltak 53 m² körüli ingatlant. Vidéken a legnagyobb arányú vevői kör a nagyobb lakásba költözőké volt 28%-kal, de közel ekkora volt a befektetői jelenlét is. A befektetők vidéken 10,5 millió fölött vásároltak, 70 m² körüli ingatlanokat. Itt is minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, akik 9,5 millió körül költöttek szintén 70 m² körüli lakásokra.

A fővárosi eladók 37%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyobb ingatlant tervez vásárolni. Ők átlag 50 m² körüli lakásaiktól váltak meg 14 millió forintos átlagáron. Az eladók további 22-22 %-a örökölt ingatlant adott el, illetve kisebb lakásba menne. Elkezdett növekedni a végtörlesztés miatt eladók aránya. A banki elszámoltatás következtében arányuk márciusban már 5% volt. Vidéken 6% volt ugyanennek a csoportnak az aránya, ami szintén erős növekedés. Legnagyobb arányban szintén nagyobba költöznének az eladók, illetve örökölt ingatlant értékesítettek.

Budán az idei és a 2014-es első negyedévben eladott ingatlanok paramétereinek összehasonlításából látszik, hogy a megvásárolt lakások fajlagos ára erősen növekedett. Tavaly még a vevők 23%-a vett 5-10 millió között, idén ez az arány 10%-ra esett vissza és inkább 15 millió felett költöttek a vevők, akik közül 12% 40 milliós áron túl is vásárolt. Pesten ugyanez a helyzet, 10 millió alatt kevesebb arányban vásároltak és inkább efölött költöttek ingatlanra. Vidéken ugyanez a jelenség figyelhető meg, az 5 millió alatti vevők aránya 20-ról 14%-ra csökkent és inkább efölött költöttek, ezen belül a 20-30 milliós ingatlanok aránya 3-ról 5%-ra nőtt. A vevők 41%-a vidéken 40-60 m² közötti lakást vett, 22% pedig 60-80 közöttit. Ennél kisebbre csak 11% költött. Pest megyében már nagyobb az igény a méretesebb ingatlanokra, itt a vevők harmada 100 m² fölöttieket választott.

Forrás: Duna House Holding Kft.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 03. 19. |



A Duna House adatai alapján, Budapesten minden harmadik, vidéken minden negyedik ingatlanvásárló befektetési céllal vesz lakást. Újabban akár több lakást is vesznek, köszönhetően az alacsony hitelkamatoknak.

Tavaly érezhető volt, hogy a jegybanki alapkamat csökkenésével sokan kivették betéteikből a megtakarításaikat és azt ingatlanba forgatták át. Tradicionálisan megszokott döntés, amelynek az alacsony hazai ingatlanárak és a magas bérbeadási hozamok is kedveztek. Nagy többségük készpénzes vásárló volt, jelzálog alapú hitelhez csak kevesen folyamodtak.

Idén azonban úgy tűnik, hogy változik a befektetők hozzáállása. Az egyre erősödő banki versenynek köszönhetően kívánatos termékek jelennek meg a hitelpiacon, miközben élénk kereslet mutatkozik a lakásbérleti oldalon. Sokan kalkulálnak ma már úgy, hogy nem egy lakást vesznek készpénzért, hanem egységnyi áron inkább kettőt, hitel felhasználásával. A befektetési céllal vásárlókat így két mutatószám érdekli: mennyi a hozam, amit az ingatlan hasznosításával realizálhat, illetve mennyi az esetleges kamat, amit a finanszírozásra fordítani kellene?

Az alábbi példák megmutatják, hogy 50% önerő és 50% finanszírozás esetén a befolyó bérleti díjak a jelenlegi alacsony kamatszinten bőven képesek fedezni a törlesztő-részleteket. Az eladási és bérbeadási adatok két népszerű budapesti ingatlantípus átlagait mutatják 4-4 kedvelt kerületben, a Duna House adatai alapján:

55 m2-es tégla lakás esetén

 

Havi bérleti díj

Eladási ár

Hozam

50% finanszírozás

Havi törlesztő

THM

Bp.XIII.

109.000

16.406.000

8,0%

8.203.000

85.500

5,15

Bp. IX.

96.000

14.914.000

7,7%

7.457.000

78.600

5,16

Bp. II.

107.000

18.579.000

6,9%

9.289.500

98.000

5,13

Bp. XI.

98.000

17.564.000

6,7%

8.782.000

92.700

5,14

53 m2-es panellakás esetén

 

Havi bérleti díj

Eladási ár

Hozam

50% finanszírozás

Havi törlesztő

THM

Bp. X.

63.000

9.120.000

8,3%

4.560.000

49.500

5,27

Bp. IV.

64.000

9.676.000

7,9%

4.838.000

51.000

5,26

Bp.XIV.

70.000

10.664.000

7,9%

5.332.000

56.242

5,23

Bp.XI.

74.000

12.878.000

6,9%

6.439.000

68.000

5,19

A fenti számítások egy 35 éves, 300e Ft/hó ügyleti jövedelemmel rendelkező adóssal értendő mintakalkulációk. A futamidő rövid, mindössze 10 év. Nyilván más ügyfélprofil esetén változnak az adatok, de nagyságrendileg látszik, hogy aki ilyen konstrukció mellett dönt, akár tartalékkal is számolhat. A befektető így nem csak 2 ingatlanhoz jut hozzá egy helyett, de figyelembe véve, hogy azok értéke növekszik majd az évek alatt, a befektetett vagyon még gyarapodni is fog.



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2015. 03. 10. |






2015. február 26-án a Bródy Stúdióban (Budapest, Vörösmarty utca 38.) találkozott az ingatlanszakma a EuropaProperty.com és az irodakereso.info által közösen szervezett, kapcsolatépítő céllal elindított rendezvényén. Az eseményen hazai és külföldi befektetők, ingatlanfejlesztők, üzemeltetők, ügynökségek egyaránt képviseltették magukat.

Harkácsi István, az irodakereso.info tulajdonosa, az OGH hírügynökség kérdésére elmondta, hogy nem csak egy rendezvényben gondolkodtak. Minden hónap utolsó csütörtökén, azaz legközelebb március 26-án látják vendégül a szakmát egy kötetlen, tematikus, kapcsolatépítő estre. „Szükség van business mixer jellegű eseményekre. Ezt nem csak a magas létszám, hanem az is igazolta, hogy a résztvevők leginkább az ingatlanszakma döntéshozói közül kerültek ki, akik hatással vannak az ingatlanpiac mindennapjaira.”

Craig Smith, az Europaproperty.com tulajdonosa a rendezvényen elmondta: „A közép-kelet európai régión belül a magyar piac kezd egyre érdekesebbé válni befektetési szempontból. 2015-ben ezért legalább 2-3 nagyszabású eseményben gondolkodunk Magyarországon, ahol a kereskedelmi ingatlanpiac fontos szereplőit, köztük a befektetőket és fejlesztőket össze tudjuk hozni egymással.”

Az est két házigazdája nem először dolgozott már együtt. A kapcsolat a tavalyi EuropaProperty által szervezett és a nemzetközi ingatlanszakma számára régóta fontos tájékozódási pontként szolgáló CEE Investment and Green Building Awards díjátadón vált szorosabbá. Európa vezető iroda- és ipariingatlan-kereső hálózatának (officerentinfo.com) ügyvezető partnere, Harkácsi István is a díjátadók között volt, aki a múlt év végi eseményen az ECHO Investmentnek adhatta át a CEE régió legjobb irodaház fejlesztéséért járó díjat.

A 2015. február 26-i Business Mixer találkozó után Harkácsi István és Feuertag Ottó, az Europa Design – és egyben az  Irodaházak Éjszakája rendezvénysorozat – alapító tulajdonosa együttműködési megállapodást írtak alá az idei évben megszervezésre kerülő további rendezvényekre – tudta meg az OGH hírügynökség. Az együttműködés célját a felek – az ingatlanszakmán belül való kapcsolatépítésen túl – a speciális építészeti-, belsőépítészeti kérdések újszerű megvilágításában, kommunikációjában és kezelésében látják.

Forrás: OGH



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

| 2014. 04. 28. |






Az elmúlt egy év tapasztalatai bebizonyították, hogy Magyarországon is sikeres lehet egy olyan program, mely az utcán élő embereket azonnal lakáshoz segíti − hangzott el 2014. április 28-án A Város Mindenkié, a Habitat for Humanity Magyarország és a Kőbányai Önkormányzat közös sajtótájékoztatóján a X. kerületi Polgármesteri Hivatalban, ahol a hazánkban kísérletként indult „Elsőként Lakhatást” típusú programokban elért sikereikről számoltak be a felszólalók. A sajtótájékoztatót egy önkormányzati szakemberek számára rendezett zártkörű tájékoztató fórum előzte meg a programok eddigi eredményeiről.

Az Elsőként Lakhatást” megközelítést először az 1990-es évek elején az USA-ban próbáltak ki. Követői felismerték, hogy hiányoznak a hajléktalanságból kivezető utak, és komolyan vették a rászoruló emberek által megfogalmazott igényt: hogy legfőképpen egy otthonra van szükségük, ahol élhetnek. Ebben a modellben a hajléktalan embereknek első lépésként önálló lakást biztosítanak, ahol szociális munkások segítik őket a lakás megtartásában, szociális és egészségügyi problémáik megoldásában és az álláskeresésben. Ez a megközelítés nem átmeneti megoldást kínál − például egy ideiglenes elhelyezést egy hajléktalanszállón −, hanem a hajléktalan emberek helyzetének tartós megoldását.

Az utóbbi időben Budapesten indult „Elsőként Lakhatást” programok keretében Kőbányán, Újpesten és Budafok-Tétényben költözhetnek hajléktalan emberek önkormányzati bérlakásokba. Az „Elsőként Lakhatást" modell egyik első megvalósítása a Kőbányai Önkormányzat jóvoltából, A Város Mindenkié kísérleti programja keretében jöhetett létre. 2013. március 28-án két hajléktalan pár költözött üresen álló szociális bérlakásokba. A program első négy résztvevője azelőtt saját építésű kunyhóban élt egy kőbányai erdős területen. A lakásokat a Város Mindenkié és a Szociális Építőtábor Egyesület önkéntesei több segítő szervezettel összefogva és a leendő lakók segítségével újították fel. A program sikere nyomán a Kőbányai Önkormányzat idén újabb két lakást ad ki hajléktalan pároknak, és az „Elsőként Lakhatást” programot integrálja lakásgazdálkodási és szociális ellátási politikájába. A beköltözőket a Magyar Vöröskereszt  és az Utcáról Lakásba egyesület szociális munkásai segítik.

A Habitat for Humanity Magyarország szerint megfelelő támogatással az utcán élő emberek is képesek önállóan lakásban élni, és azt meg is tartani. A szervezet az Aktion Deutschland Hilft támogatásával, a Twist Olivér Alapítvánnyal, valamint az Újpesti és a Budafok-Tétényi Önkormányzattal együttműködésben olyan közterületen élő hajléktalan embereknek keres tartós és önálló lakhatási lehetőséget, akiknek kunyhóját a 2013-as árvíz során megrongálta vagy elsodorta a Duna. A hajléktalan emberek önkormányzati bérlakásba költözhetnek, amelyet a program során felújítanak, és ahol intenzív, egyénre/családra szabott szociális munkával segítik őket lakhatásuk megtartásában.

Néhány éve hazai hajléktalan ellátó szervezetek is végeznek hasonló programokat részben Európai Uniós támogatással (melyek időben korlátozott támogatást jelentenek csak). E programok pozitív tapasztalatai is megerősítik, hogy az utcán élő hajléktalan emberek közvetlenül, az intézményi lépcsőket kihagyva is önálló otthonhoz segíthetők. Így akár a 10-15 éve tartó hajléktalan élethelyzet is megváltoztatható.

Az „Elsőként Lakhatást” megközelítés a hajléktalanságból kivezető utat elsősorban a lakhatás biztosításban látja, ami egyben a társadalmi életben való teljes értékű részvétel alapját is jelenti. A sajtótájékoztatón felszólaló szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországon közel félmillió magán- és önkormányzati tulajdonú lakás áll üresen, amelyek szociális alapú hasznosítása lehetővé tenné, hogy a több ezer méltatlan körülmények között élő ember biztonságos és megfizethető lakhatáshoz jusson. E cél megvalósítását különösen hatékonyan segíthetik a sajtótájékoztatón bemutatott „Elsőként Lakhatást” programok.

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország



Kapcsolódó katalógus oldal(ak):
- Ingatlan

-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 Következő

 
 

 

Adatvédelmi nyilatkozat          Az oldal üzemeltetője: WEBműHELY kft. Impresszum, jogi nyilatkozat